41 hozzászólás érkezett eddig

[bakosh]

Attila:

Attila írta 2011.08.25, 12:13 -n:

Azt azért remélem, hogy máshonnét még kapartok elő némi lóvét a projekthez. Mert ugye:

- Egy regény legyen mondjuk 300.000 leütés.
- Egy novelláskötet legyen mondjuk 200.000 leütés.
- Egy fordító legyen - sacc/kábé olcsón - mondjuk 2ft/leütés tarifával dolgozó.

Alapvetően egyetértek, de kb négy évnyi gyakorlati tapasztalattal a hátam mögött azt kell mondjam, hogy nincs olyan könyvkiadó, ami egy fordítónak 2 forintot fizetne leütésenként. Még a legjobb fizetés is, amit kaptam 0,75 forint/karakter volt, és az már nagyon jónak számít (sokan egybemossák a szakfordítók és az irodalmi fordítók béreit).
Ami a jelen projektet illeti, van egy olyan sejtésem, hogy szegény fordítók majdnem lelkesedésből dolgozhatnak, de nem akarok lehúzni senkit. Csak azért, hogy ne féltsd a kiadót, jut nekik bőven pénz a promóciós ügyekre.

[BePe]

Az ujonnan nyitott "Ebook vs. papírkönyv" temat 67 atmozgatott hozzaszolassal egyutt itt talalhatjatok: http://lfg.hu/forum/index.php?showtopic=19627

[Kornya_Zsolt]

És hogy megint tripla poszt legyen, visszatérek az eredeti cikk témájára.

Az angolra fordított regénynek - bármi is lesz az, belbecsétől függetlenül - nem jósolok nagy jövőt. Bele fog veszni az angol nyelvű SF-e-bookok végeláthatatlan áradatába, körülbelül annyi vizet zavarva, mint a parti hullámverésbe dobott kő. Papír alapú kiadás nélkül egyszerűen senki sem fog felfigyelni rá, legfeljebb hivatkozási alapnak lesz alkalmas később, hogy na tessék, ilyen is volt egyszer.

Az antológiával már kicsit más a helyzet. Novellák terén egyrészt jobbak vagyunk a minőségi felhozatalban is, másrészt pedig nem kell egyetlen árva e-book promotálására szorítkozni: az egyes novellákat külön-külön is tolni lehet az angol nyelvű SF-blogokon és webmagazinokban (amelyek egyre olvasottabbak). Az áttörésre itt sem túl rózsásak as esélyek, de sokkal nagyobbak, mint a regény esetében. Az SFportal szerkesztősége helyében erre a pontra koncentrálnám az erőfeszítéseket, és bár továbbra is úgy vélem, hogy túl merészet álmodtak, természetesen drukkolok nekik.

[Kornya_Zsolt]

@Merras: E-bookot én azért nem veszek, mert semmi garancia nincs rá, hogy húsz év múlva (amikor én még remélhetőleg élek és olvasok) használni tudom a ma elterjedt formátumokat. Általában minél kevesebb technikai kütyü van köztem és a könyv között, annál kényelmesebben érzem magam: az optimális felállás egy darab szemüveg. Persze az is eltörhet vagy elavulhat, de lényegesen kevesebb eséllyel. Ha veszek egy Kindle-t vagy mi a sz*rt, évtizedekre előre eljegyzem magam a bővítésekkel, fejlesztésekkel, hardver-szoftver update-ekkel, és hosszú távon arra fogok kilyukadni, hogy több pénzt költök az olvasóeszközre, mint az olvasmányaimra. Ezt kissé perverznek találom, függetlenül a fogyasztói kényszerspirál iránt táplált ellenérzéseimtől.

Íróként a kalózszövegeket inkább ingyenreklámnak tekintem, mint konkurenciának: tapasztalatom szerint az eladott példányszámokra nincs mérhető negatív befolyásuk. Én viszont már vettem úgy könyvet, nem is keveset, hogy először kalózverzióban találkoztam vele, aztán annyira megtetszett, hogy feltétlenül a polcomon akartam tudni. Persze az e-kiadásban nyilván más a leányzó fekvése. (Bár Cory Doctorow taktikája - hogy tudniillik ingyen nyomatja a művei e-verzióját - nemigen árt az írói egzisztenciájának, ahogy elnézem. Én is csináltam ilyesmit a Pokollal, és érdekes módon mégis kipörgött utána a második kiadásban.)

A terjesztők miatt viszont nálam többet senki sem szív, őket nyugodtan szidhatjuk közös erővel.

@Colton: A külső szponzorálás mindig eltávolítja a kiadót a piactól meg az olvasóktól, én ezért tartom gázos dolognak. Továbbá óhatatlanul olyan kompromisszumokkal jár, amelyek beszűkítik a kiadók mozgásterét. Amit nyernek a réven, elvesztik a vámon, és olvasói szempontból kérdéses, hogy pozitív lesz-e a mérleg. De nem akarok vészmadár lenni, úgyhogy részemről is hajrá, hadd menjen a szekér.

Módosította Kornya_Zsolt: 2011.08.25, 19:12

[Colton]

Az általatok elmondottaktól függetlenül és azon túlmenően:

Én kifejezetten örvendetes gyakorlatnak tartom ha a bankszektor rászokik arra a gyakorlatra hogy a reklámra költött horribilis összegeikből valami koncot löknek a civil szektornak.

Nem érdekel, hogy ezzel PR szempontból mennyit profitálnak, vagy mennyivel több hitelt helyeznek ki, de az tény, hogy ez eddig ez a fajta mecenas-típusu önreklám nem nagyon volt jellemző a bankokra.

Nyilván ezt sem jófejségből csinálták, hanem mert olcsóbb, mint a kereskedelmi TV-ben hirdetni, és ezzel a pályázat mizériával nagyobb fogyasztói körhöz ér el a nevük, mint egy tampon és egy mosópor reklám között.

És az sem utolsó szempont, hogy gondolom a könyvekre rá fog kerülni a szponzor logója, stb....

Mindenesetre hajrá, kíváncsian várom azt a nyertes mű listát. 

[Merras]

@Kornya Zsolt:

Az e-könyv imádatom mellett teljesen megférnek a papírkönyvek is, én sem temettem őket egy percig sem. A középtávú jövőről nekem is az az elképzelésem, hogy párhuzamosan lesz jelent mindkét formátum. Itthon viszont sajnos nem az a helyzet, hogy a tisztelt olvasónak lenne választása, egy friss könyvet jelenleg kizárólag papíron vásárolhat meg, nincs meg az a lehetősége, hogy helyette vagy mellette e-könyvként is birtokolhassa azt. (Az "alternatív" beszerzési csatornákról persze most nem beszélek, hanem csak a fizetős útról.) A magyar e-book piacnak nem az a kihívása és célja sem, hogy eltemesse a papírkönyvet, hanem hogy felnőjön mellé - elérhető kötetek számában például. Plusz: sajnos a papírkönyves piac temeti saját magát. Nem az e-book az "ellensége" a hagyományos könyvkiadásnak, hanem az itthon kialakult terjesztési rendszer. Az meg ellensége az e-booknak is: én legalábbis nagyon nem lennék boldog, ha az ott megszokott árazási stratégiák, jutalékrendszerek, és főleg gondolkodásmód átkerülne az e-könyves bizniszbe is.

[Alfdam]

"Majd olyan lovak lesznek fiam, amiket csak egyszer kell megpatkolni, csak egyszer, nem többször, mert az a patkó olyan lesz, hogy sose esik le a ló lábáról. A folyó meg ott fog elfolyni a ház mellett, nem kell olyan messze kimenni a kútra, bizony! Nagy zászlók lesznek minden faluban, meg olyan kiáltozó tölcsérek, hogy tudjunk beszélni a falu egyik végéből a másikba is."

- Bölcs Tóni bá gondolatai a messzi jövőről, 1792

[Kornya_Zsolt]

Merras: Azért természetesen senkit nem kárhoztatok, ha lát egy lehetőséget és rámozdul. Az e-kiadás lehetőségeiről meg az előtte álló nagy jövőről más a véleményünk: én addíg nem temetném a papír alapú könyvet, amíg a húsz évvel ezelőtt kreált szövegállományaimat ma már semmiféle szerkesztővel és/vagy emulátorral nem bírom beolvasni, a háromszáz éves Plutarkhoszomba viszont bármikor belelapozhatok, és ma sincs sokkal rosszabb állapotban, mint a megjelenésekor. De ez a vita túl messzire vezetne, ne menjünk bele.

[Merras]

@Attila

Megnyugtathatlak, hogy a büdzsé már ki van számolva, beleértve a fordítás díjait és egy nagyon szolid marketingbüdzsét is. Utóbbit szándékunkban áll kiegészíteni az SFportal egyéb szolid büdzséjéből is, plusz az SFportal E-Book ránk eső jutaléka is részben ezt a projectet fogja támogatni.

Erről azonban a Meetupig semmi konkrétat nem akarok mondani, ott be fogjuk jelenteni a további lépéseket, és bárki bombázhat minket kérdésekkel.

@Kornya Zsolt

Nem utat mutatni szándékozunk, ez most egy adott lehetőség volt, amit úgy gondolom, hogy bűn lett volna kihagyni. Én kimondottan e-book mániás vagyok, az elektronikus publikálást én egy kitörési útnak látom, egy működőképes jövőnek. Ettől függetlenül köszönöm a jókívánságokat.

[Attila]

 Kiigazítás:

Az előző hozzászólásom óta a science fiction kategóriában már 16099 könyv van.

[Attila]

Azt azért remélem, hogy máshonnét még kapartok elő némi lóvét a projekthez. Mert ugye:

- Egy regény legyen mondjuk 300.000 leütés.
- Egy novelláskötet legyen mondjuk 200.000 leütés.
- Egy fordító legyen - sacc/kábé olcsón - mondjuk 2ft/leütés tarifával dolgozó.

Az egy milla el is ment, úgy, hogy a szerzők ingyen adták a cuccot és még semmi promó sem volt.

Az amazon.com ebook boltjában - az európából látszó változaton - jelenleg 16090 könyv van. Ebből 898 darab keletkezett csak az elmúlt 30 napban.

Nem érzem a lehetőséget a kitörésre ezzel a módszerrel és ennyi anyagi háttérrel. És most hangsúlyozottan egy szót se szóltam a várható minőségről...

[Kornya_Zsolt]

Kösz a tájékoztatást, Merras, de mivel huszonöt éve vagyok hivatásos író, szerkesztő és műfordító, hangyányi betekintésem nekem is van a könyvpiaci helyzetbe. Véleményem szerint amíg a magyar SF renoméja nem stabilizálódik a hazai olvasók között, kicsit talán korai az angolszász piacra való áttörésről álmodni. Az e-book pedig erre nem feltétlenül a legjobb közvetítő csatorna, mert rangot még ma is csak a hagyományos könyves megjelenés ad. Én legalábbis nem látom, hogy a kortárs angolszász SF jelentős alakjai annyira sietnének otthagyni a hardcopyt és mindenestül átnyergelni az elektronikus publikálásra. (Noha például az amerikai disztribúciós rendszer, ahol remittenda helyett megsemmisítik az adott időhatáron belül el nem kelt példányokat, még a miénknél is elb*szottabb.) Az e-kiadás pillanatnyilag szupport szerepet tölt be a hagyományos könyvkiadás mellett, és ha egy mű csak e-verzióban jön ki, semmi esélye a komoly sikerre, legföljebb érdekesség szintjén szerénykedhet. Ettől függetlenül a legjobbakat kívánom nektek, de ezzel a pályázati finanszírozással szerintem rossz utat mutattok, nem erre a vonalra kéne gyúrni.

[Merras]

Kedves mindenki,

köszönjük az eddigi támogatást, és a jogos kérdéseket is, amik a pályázat további lebonyolításával kapcsolatosak. A mai napon elkezdtük a munkát, ami a válogatási rendszer megalkotását illeti; remélhetőleg a következő SFportal Meetupon olyan megoldást sikerül prezentálni, ami elnyeri a közönség tetszését.

@Kornya Zsolt,

ami írsz, az részben igaz, részben pedig fantasy. Az általad elmondott metódus akkor tudna működni, ha egészséges lenne a magyar könyvterjesztési rendszer, és nem a túlélésért kellene küzdenie a kiadóknak. Amíg a jelenlegi rendszer visszásságai miatt nem tud egy kiadó normálisan működni, addig nehéz hosszú távú befektetésekre, kérdéses megtérülésű befektetésekre elvonni pénzeket.

Valamint: alig egy-két éve kezdett el külföldön is berobbanni az e-book piac. Korábban a fordítói költség csak egy kis szelete lett volna a büdzsének, és sokkal komolyabb pénzeket kellett volna megmozgatni egy ilyen próbálkozáshoz. Most elértük azt, hogy a fordítói és a marketing költség jelenti a nagy tételt. Régebben vagy végig kellett volna kilincselni a lefordított kézirattal egy csomó angol / amerikai kiadót, vagy saját kiadót kellett volna alapítani és megtalálni a terjesztési utakat, plusz persze megfinanszírozni a nyomdát, logisztikát. Ma ez már kihagyható.

Valamint hogy miért nem lengyel / orosz piac van megcélozva: azért, mert az Amazon, a Google és az Apple bír azzal a fejlett, viszonylag könnyen használható, áttekinthető infrastruktúrával és üzleti modellel, amelybe becsatlakozva van esély a sikerre. Plusz olyan fordítót könnyebb találni, aki magyarról angolra jól tud fordítani, míg egy lengyel/orosz fordítót nehezebb is megtalálni, és gyanítom, hogy drágábban is dolgozna.

[Attila]

" Egyébként egészségtelen gyakorlatnak tartom, hogy a hazai népszerű
fantasztikus irodalom a piacról jövő pénzek helyett pályázati
támogatásokra építkezzen. Így ugyanis nagyon könnyű elszakadni az
olvasóktól és a mainstream mintájára elmerülni az artisztikus
allűrökben. Jó könyveket kell írni és publikálni, stabil magyar
olvasóbázist kiépíteni, és ha mindenáron ez a vágya valakinek, utána
lehet önerőből kacsingatni az angolszász piacra."

QFT

[StB]

Alfdam írta 2011.08.25, 11:06 -n:

Úgy mondtad StB, mintha a kettő kizárná egymást. <div>Elszomorító. </div>

Még véletlenül sem kívántam mást kifejezni, mint hogy tinédzserként leesett állal zabáltam fel a Katedrálist, amely nem volt magvas, csak baromi szórakoztató. A pörgős akció-sf-ket odakint is szeretik.
Egyébként is csak félkomolyan mondtam, elvégre nem egy darab regényről van szó (noha legutóbb egy db. téglába pakolták bele az összeset). Meg nem is reprezentatív jellegű.

[Kornya_Zsolt]

Egy jó antológiát össze lehet rakni, de reprezentatív regény terén már problémásabb a helyzet. Egyébként egészségtelen gyakorlatnak tartom, hogy a hazai népszerű fantasztikus irodalom a piacról jövő pénzek helyett pályázati támogatásokra építkezzen. Így ugyanis nagyon könnyű elszakadni az olvasóktól és a mainstream mintájára elmerülni az artisztikus allűrökben. Jó könyveket kell írni és publikálni, stabil magyar olvasóbázist kiépíteni, és ha mindenáron ez a vágya valakinek, utána lehet önerőből kacsingatni az angolszász piacra. (Bár én speciel a lengyellel vagy az orosszal kezdeném, ott sokkal nagyobb az esély rá, hogy felfigyelnek egy érdekes új műre - ráadásul még arról is vannak elképzeléseik, hogy kik azok a magyarok.)

[Alfdam]

Úgy mondtad StB, mintha a kettő kizárná egymást. 

Elszomorító. 

[StB]

Ha a szórakoztatás a cél a magvasság helyett, én Fawcett Katedrálisát ajánlanám.

[Alfdam]

Előre félek milyen művek érkeznek majd a pályázatra. Tudom, hogy létezik (kell, hogy létezzen) jó magyar sci-fi, csak Zsoldos Péter korszaka óta nem nagyon láttam olyat. De legalább a jelölteket érdemes lesz elolvasni. Kicsit félek A Diagnózis-szindrómától.

[Attila]

Kíváncsian várom, mely szerzők mely műveit válogatják össze és kelt-e bármilyen hullámot a két ekönyv az amazon-tengerben.