Az élt bennem is, hogy mi lesz majd, a Vérháború elsodor bennünket (az eredeti cuccokkal játszunk, AD&D-t, nem az újabb szettingekkel, ahol a Vérháború egyszerűen végetért
-különféle frakciók és érdekcsoportok uralják (vagy inkább marakodnak értük) az egyes síkokat, és harc közel sem az egyetlen eszköz
-Sigil színes, és veszélyes, itt nagyjából az összes faj megtalálható, és a tevékenységeik is nagyon vegyesek, messze nem csak "síkközi kalandorok" vannak jelen, hanem akár kereskedők, éppen magukat és túlvilági létük értelmét kereső szellemek, élőholtak, az istenek szolgálói, vagy éppen tagadói, zavarosban halászó nihilisták, káoszhívők és más csoporosulások is, szóval nem rossz.
kis partink (mindenki második szintű)
-tiefling bárdnő
-tiefling varázslónő
-ember paladin (Odin híve)
-törpe Odin pap
-félelf Széth-pap
-githzerai tolvaj (én)
(sajnos minden jegyzetem és a karakterlapom is, nevek is a mesélőnkénél vannak, ezért azok sajnos kimaradnak)
Jelenleg még nem sokat láttunk a világból, annyi volt eddig (karaktergenerálás is most volt) hogy egy rabszolgakereskedő kegyenceiként ingyenélt az egész csapat Sigilben, készülve a kereskedő lányának esküvőjére, aki ezt nem akarta: a vőlegény egy démonidéző lett volna..
a menyasszony nászajándékul egy növendék vörös sárkányt kapott ajándékba, és az esküvő előtti napon megszökött a sárkánnyal (amit egy lánccal írányított, de nem tudjuk, hogy az mágikus volt-e, de a sárkány engedelmeskedett neki) és két barátnőjével együtt (a parti szeme láttára, de nem sikerült megakadályozni) elszárnyaltak a messzeségbe -végetért a leánybúcsú.
Kaptunk két -nem túl egyértelmű- levelet, amiből kiderült némi információ, hogy valamki másba szerelmes az ifjú hölgy, és éppen oda tart (valami szakadt, szegény és kissé őrült költőről van szó az egyik síkon)
A menyasszonyt kéne visszahozni, a többi nem számít. A ház ura egy régi kapun keresztül (amit nem használtak egy ideje) igyekezett fölgyorsítani haladásunkat, ahol is az egyik síkra kerültünk, hatalmas, füves pusztaság, sárgás éggel..
Két dologra figyeltünk fel hamar:
-egy füstcsík, valami dombok között
-kb két tucatnyi tántorgó alak, akik szintén a füst felé tartanak
irány a füst, mint kiderült, egy élő, és jó pár halott (szénné égett) törpe volt ott, egy szekér mellett, amin nagy mennyiségű megolvadt réz és esüst volt, kb egy nagy masszában/tömbben. Mint kiderült, ezt 3 "boszorkány" és egy vörös sárkány tették, nyomon voltunk.
Időközben befutott egy tucatnyi viking, akik a Walhallát keresték, de eltévedtek, és igencsak meg voltak tépázva (némelyeknek nem volt meg az egyik karjuk, savmarta sebeik voltak, és sok minden más, változatosan halálos sebek) állításuk szerint "majdnem legyőzték a tengeri kígyót"
jelenleg ott vagyunk, hogy most a vikingekkel talán tudunk valamit kezdeni (nem volt harc) most éppen győzködi őket az Odin-hítű paladin és a törpe, hogy jöjjenek velünk, és úgy tűnik, hajlanak is rá.
Nekünk ilyen lett a Planescape bemutatása, és nekem bejött, meggyőző volt
Módosította Orastes: 2013.01.06, 13:31

TW












Oldal tetejére
