638 hozzászólás érkezett eddig

[daekow]

Hali.

Tiszta retro meg minden, 2012-ben előjönni egy ilyen irománnyal...
http://www.life.hu/anyaskodj/20120410-gyilkossa-nevelhetnek-a-szamitogepes-jatekok.html?forum_page_index=1

Vajon rockzenét is hallgatott a gyilkos...?

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/04/11/08/Jatekfuggoseg__gyilkos_oszton_miatt_olt_a_kulcsi.aspx
Az OKRI tudományos munkatársa meg szerintem nem vette észre, hogy manipulálták a kérdésekkel...


Érdekes; arról, ha valaki huszonpár évesen folyamatosan és rendszeresen napokat tölt számítógépes játékokkal, nekem a "munkanélküli" szó jut eszembe...

Nyilvánvaló, hogy soha nem szűnik meg a számítógép, a szerepjáték (a rockzene, a hagyományőrzés stb.) bűnbakként történő felhánytorgatása, de attól még idegesítő.

Vélemény...?


d.

[Aserminio_de_Mueria]

No azért pár kiegészítést tennék. Minden bűnügyi DNS felhasználás alapvető rákfenéje, hogy iszonyatosan kis mennyiségű és nagyon rossz minőségű DNSből kell dolgozniuk, például egy fél éve beszáradt vércseppből. Ahhoz viszont, hogy egy DNS szakaszról bármit is mondjunk, több millió-több milliárd egyforma DNS molekula kell, ugyanis egy DNS darabka önmagában nem vizsgálható, nem tehető láthatóvá.

Így alapvetően minden bűnügyi módszer polimeráz láncreakción alapul, ezzel a módszerrel ha egy 200-1000 bp méretű DNS szakasznak ismered az első és az utolsó 20-20 bázispárját, egy viszonylag olcsó és egyszerű (Kb. kétszáz forint egy reakció és egy majmot is be lehet rá idomítani.) PCR reakcióval ebből a DNS szakaszból tetszőleges mennyiségűt állíthatsz elő. Utána ezt tudod megszekvenáltatni, vagy egyéb módokon vizsgálni. Viszont így csak olyan szakaszok vizsgálhatóak, amiknek a szekvenciája kb. ismert, és megfelelnek a fenti méretbeli követelményeknek. (Ha bárkit érdekel, szívesen mesélek még erről.)

Az STR módszer alapja az, hogy olyan szakaszokat használ a genomban, amik egyrészt gyakran mutálnak (a rövid ismétlődő szekvenciák úgymond mutációs hotspotok, mert a polimeráz enzim ezek átírásakor gyakran megcsúszik), az összes mutáció életképes (haszontalan nem kódoló régiókban találhatóak, ez a pár bázisnyi különbség ott nem oszt nem szoroz.), így az emberi populációkban nagyon sok különböző allél alakult ki, így az egyes emberek egymástól különböző alléleket hordoznak, vagyis megkülönböztethetőek.

A módszer maga úgy működik, hogy adott ugye egy szakasz, aminek ismered az elejét és a végét, így tudsz belőle néhány milliárdnyi másolatot készíteni, gyorsan és olcsón. Az egyes DNS molekulákat pedig el tudod választani egymástól méret alapján agaróz gélelektroforézissel, ahogy daekow leírta, ráadásul ezeknek a szakaszoknak a hossza az egyes emberekben nagymértékben különbözik, azaz ugyanabban a reakcióban ugyanazokkal az anyagokkal a termék mérete más és más lesz, ha különböző emberből veszed a DNS mintát. A végeredmény kb. valami ilyesmi: http://www.york.ac.uk/depts/biol/tf/hitel/...example_PCR.htm

Tehát ahogy daekow mondta, azt tudják megmondani így nagyon gyorsan (~4-5 óra), olcsón és egyszerűen, hogy egy adott helyen a genomban a két primerpár közti szakasz milyen hosszú. Ha elég sok ilyen helyet megnéznek, gyakorlatilag abszolút egyedi azonosítást tesz lehetővé, úgy, hogy pár töredezett DNS molekulából is kiindulhatnak, nem kell hozzá nagy mennyiségű, vagy jó minőségű minta.

Ez így szép és jó, csak így a genomról a világon semmit sem tudunk meg, csak azt, hogy az adott tizenpár vizsgált helyen milyen hosszú a két primerpár közti DNS szakasz, ez az azonosításhoz bőven elég, de a genomról semmit sem mond, még a vizsgált szakaszom bázissorrendje sem ismert, csak a hosszuk.

Ahhoz, hogy bármi mást mondjunk a genomról, már más jellegű vizsgálatok szükségesek, ezekhez viszont a legtöbb bűnügyi minta már nem elég, mert kevés és/vagy rossz minőségű DNSt tartalmaznak.


Mérések szerint minden ember 150 olyan mutációt hordoz, amit nem a szüleitől örökölt, de ezek bárhol lehetnek a hárommilliárd bázispárnyi genomban, így az egypetéjű ikrek DNSe vélhetőleg nem egyezik tökéletesen, mert mutációk külön-külön történtek bennük, de ember legyen a talpán, aki megtalálja őket, ez a tű a szénakazalban alapesete.

A dologban a sárkányosság ott van, hogy mutációk bármikor történhetnek, nem csak a petesejtben és a spermiumban, ezek még csak az utódoknak sem kell átadni, ekkor szomatikus mutációkról beszélünk. Nagyon gyakori példák: Anyajegy. Nyilván ott több mutáció történt, amiknek hatására kialakult a jóindulatú festékes bőrdaganat, de attól ezek nem kerülnek be az utódba. Ezekkel a szomatikus mutációkkal az a gond, hogy a DNS vizsgálat során, éppen mivel néhány DNS molekulából indulunk ki, csak azokról tudunk mondani valamit. Maradva daekow példájánál, adott egy férfi, aki a szüleitől egy D21S11 20;32,2 alléleket örökölt. Azonban történt benne valahol egy mutáció, egy apró deléció, amitől az egyik szakasz megrövidült, így teszem azt a vérképző szövetekben elvégzett DNS vizsgálat eredménye már mást mutatna, D21S11 20;22. A DNS mintát nyilván egy fogkefeszerű eszközzel veszik, a szájában lévő hámsejtekből nézve D21S11 20;32,2, de ha a véréből nézik akkor D21S11 20;22, vagyis a két minta nem egyezik. Ezért szokták ennyire túlbiztosítani ezeket a vizsgálatokat, mert minél több lókuszt vizsgálnak, annál jobban ki lehet szűrni az ilyen tévedéseket, hiszen ha tizenhat lókuszból tizenöt teljesen azonos, a tizenhatodik pedig különbözik, akkor legalábbis felmerül a gyanúja ilyesminek. Azért tegyük hozzá, hogy az ilyesmi őrült ritka, de kizárni sem lehet.

Andrej Csikatilo, a rosztovi hasfelmetsző esetében például a gyilkosról egyetlen adatuk volt, hogy AB vércsoportú, mert a spermamaradványokból ezt mutatták ki (Nem DNS vizsgálattal, az akkor még a kanyarban sem volt.), viszont magát a fickót többször is letartóztatták, de elengedték, mert vért vettek tőle és a vércsoportja A volt, nem AB, tehát nem lehetett a gyilkos. Nyilván sohasem derült ki ennek az oka, mert nem vizsgálgatták, hanem tarkónlőtték, de ha tippelnem kellene akkor szomatikus mutációra tippelnék.

[daekow]

Hali.

Kicsit felelevenítem a topikot!

lenienn írta 2008.11.17, 09:21 -n:

egypetéjű ikreknél olyan 99,99%-os a DNS egyezés, mindenesetre a mai műszerekkel nem megállapítható egy dns tesztből, hogy melyik ikerről van szó.

daekow írta 2009.02.17, 21:50 -n:

Az egypetéjű ikrek (és az esetleges klónok) DNS-e azonos. Nem mérés kérdése, nem gép kérdése, tényleg azonos.

Túrtam a témában egy kicsit, úgyhogy meg is osztanám a nagyérdeművel!

Az igazságügyi DNS-vizsgálat első módszere az ún. RFLP volt (restriction fragment length polymorphism). Ez a módszer két (illetve több) minta puszta összehasonlítását tette lehetővé, a vizsgálati eredmény gyakorlatilag nem volt számszerűsíthető, az eredményekből nem lehetett adatbázist képezni. Aki emlékszik az X-akták első ~5-6 évadára, abban gyakran használják ezt a módszert; átlátszó, "írásvetítős" fólián szürke pöttyökből képzett oszlopok. 1985-ben fejlesztette ki Alec Jeffreys, az FBI 1988-ban kezdte rutinszerűen használni. Az RFLP lényege, hogy agaróz-gélben végzett elektroforézissel "szétdobják" a DNS-darabokat, amelyeknek a mérete meghatározza, milyen sebességgel képesek az agaróz-gél térhálós szerkezetében a töltés felé kepeszteni. Adott idő alatt x1 darab y1 távolságra, x2 darab y2 távolságra stb. jut el; azonos forrásból származó DNS-ek esetén ez egyforma lesz: annyi kis oszlop képződik szürke pettyekből, ahány mintánk van; amelyik kettőben minden pötty azonos távolságra jut el, azok egy forrásból származnak. VAGY egypetéjű ikrek, mert az ő DNS-ük "egyforma" (lásd később...)

Az egyszerűség kedvéért a következő lépés a napjainkban is használt STR (short tandem repeats), ezt 1991-ben kezdték kifejleszteni, 1996-tól elérhetők a napi bűnügyi munkában az FBI-nál az ezen az elven működő kitek. Itt a DNS bizonyos szakaszit nézegetik, amelyek ún. nem kódoló szakaszok (bár a DNS nagyobbik része ilyen...), amely szakaszokon (az egyszerűség kedvéért...) egy négy bázispárból álló rövid szakasz ismétlődik X alkalommal. Ez az X alkalom mutat változatosságot. Pl. a D21S11 lokusz a 21. kromoszómán található ilyen szakasz; itt mondjuk a (TTCA) szakaszocska ("short tandem") ismétlődik. Adott egyednél ez az egyik kromoszómán mondjuk hússzor ismétlődik, a másik kromoszómán harminckétszer, de úgy, hogy a harminckettedik szakasz mögött még ott áll egy (TT) darabka; ekkor az adott egyed D21S11 lokuszán az allél: (20;32,2) lesz. Az igazságügyi vizsgálatok persze nem egyetlen lokuszt vizsgálnak, hanem pl. nyolcat, tizenhármat (ez a CODIS) vagy éppen tizenhatot. Már a tizenhárom is bőven egyedre azonosít. Az STR eredménye állandó, az egyes allélok adatbázisba vihetők, kereshetők, "genetikai ujjnyomok" mind elméletileg mind gyakorlatilag. Egyedül az egypetéjű ikreké lesz azonos evvel a vizsgálattal, függetlenül a vizsgált lokuszok számától.

Amikor azonban az egyed egy sejtjéből a TELJES DNS-t szekventáljuk, rábukkanunk egy újabb egyedi sajátosságra, ez az SNP (single nocleotid polymorfism) lesz. Az osztódás meg az egyebek során a véletlen is közbeszól, és egy-egy nukleotidot kicserél; ez gyakorlatilag abban mutatkozik meg, hogy a DNS bizonyos véletlenszerű szakaszain, egy-egy bázispár esetén nem a hagyományos párosítás történik (adenin - timin), hanem pl. adenin-citozin kerül egymással szembe. Mivel ez teljesen véletlenvezérelt jelenség, az SNP révén a teljes DNS eltérő lesz az egypetéjű ikrek között is! Ami a dolog szépséghibáját adja, az az, hogy az SNP-jelenség véletlenvezérelt lévén AZ EGYED EGYES SEJTJEI KÖZT IS KÉPES ELTÉRÉST PRODUKÁLNI! Tehát az SNP képes különbséget produkálni az ikerpár két tagjának jobb veséiből vett DNS-ei közt, de ez egyik tag jobb veséje és pl. egy kisagyi idegsejtje közt is.

Szóval...
...ha állást kellene foglalnom abban a kérdésben, hogy az egypetéjű ikrek DNS-e azonos-e vagy sem, én még mindig azt mondanám, hogy igen, gyakorlatilag azonos.

Ja, még fontos: fentiek a sejtmagi DNS-re vonatkoznak, a mitokondriális DNS-re nem. Az nőágon származik le, tehát az egyedé mindig az anyjáéval egyezik meg. (Prózai okból: az ondósejt "fejében" nincs mitokondrium, csak a kis testében meg a farkincájában van, de az nem jut be a petesejtbe megtermékenyítéskor, hanem kint marad...)

Evvel együtt én nem vagyok biológus, szóval várom a témában jártasak észrevételeit, kiigazításait!


És akkor a címlapon megjelent Félelmetes történetek - Call of Cthulhu kalandötletek #12 cikk (Aserminio_de_Mueria tollából, aki esetleg bele is javíthat a fenti okfejtésbe... ) alatti hozzászólások közül egyik-másikra reagálnék még.

"Ami miatt Kovács százados gyanakszik: Mindhárom áldozat rendszeresen látogatta a Popej edzőtermet, mindhárman komoly testépítőnek számítottak. A hivatalos álláspont szerint ez csak véletlen, mindhárom esetben más elkövetőt keresnek."

Mohan írta 2009-12-30 04:39, ID: 1686763 -n:

nincs magyarázat arra, hogy miért zárták ki a legfőbb nyomot, ahelyett, hogy módszeresen végigellenőrzik az edzőterem látogatóit?

Ez csak akkor "legfőbb nyom", ha a mesélő akként tálalja. Kisvárosról beszélünk. A kidobó / ügyvéd és a táncoslány lehetett éppen óvodai csoporttárs vagy osztálytárs, járhattak is korábban. Vagy éppen a kidobó és a táncoslány dolgozhattak ugyanott. Az ügyvéd védhette a kidobót egy súlyos testi sértéses ügyében, képviselhette a táncoslány mint sértett érdekeit egy nemi bűncselekmény vagy egy üzletszerű kéjelgés elősegítése / kitartottság bűncselekmény kapcsán, de lehetnek éppen szomszédok is. A táncoslány nővére lehet az ügyvédék bejárónője, a kidobó húga lehet az ügyvéd feleségének jó barátnője. Kisváros lévén mindannyian egymás (és pl. a régi templom vagy a feltárt avar-kori temető...) másfél kilométeres körzetében laknak. Ugyanott vásárolnak, ugyanott hívatják elő filmjeiket, ugyanaz a vízvezeték-szerelő jár hozzájuk és ugyanonnan van internetük. Remélem érthető, hogy mire akarok kilyukadni

Thirlen írta 2009-12-30 14:22, ID: 1686871 -n:

Ha a mai magyar rendőrséget vesszük példaként, már reális.
Fogalmazzunk úgy, hogy nem végzik a munkájukat. Egy lopás és két betörés szomorú szemlélőjeként mondom ezt.

Ez tényleg szomorú helyzet.
De.
Természetesen nem szabadna, hogy rendőri munka és rendőri munka minőségei közt különbség legyen, de sajnos van. Az ok prózai: egy betörést vagy egy lopást megkap felderítésre és bizonyításra egy nyomozó - harmincegyedik, harminckettedik ügynek. Valamennyi munkatársa ugyanekkora leterheltséggel küzd, tehát érdemi segítségükre alig számíthat. Szóval szörnyű, meg ellentmond minden alapelvnek, de attól még sajnos tény: ennyi ügyet egyszerre nem lehet érdemben feldolgozni. Másfelől egy "ismeretlenes emberölésnél" (tehát amikor a rendőrség nem csak statisztikai cicomázás kedvéért kezeli "ismeretlen tettesként" a tettenért elkövetőt, hanem valóban nem tudják, ki lehetett az...) az evvel foglalkozó nyomozónak ez majdnem az egyetlen ügye, ráadásul nem is egyedül foglalkozik a felderítéssel, hanem szinte mindig többen "állnak rá". Ezért (és csak ezért) van az, hogy a gyilkosságok felderítettsége mindig jóval magasabb a betörésekénél vagy az alkalmi lopásokénál.

Aserminio_de_Mueria írta 2009-12-31 11:39, ID: 1687095 -n:

Minden ilyen nyomozás esetén az első fázis a tagadás, vagyis annak kijelentése, hogy a gyilkosságok közt nincs semmilyen összefüggés sem, teljesen különálló, egyedi esetek.

Azon kívül ez gyakran lehet igaz is Mindannyian tudjuk, hogy a média mindig csak részleteket kap a rendőrségtől; azok alapján pedig egy ügyes újságíró képes összekombinálni a dolgokat - de ugyanígy vetődhet árnyékra is, egyszerűen azért, mert kevés az információ, amiből építkezik. Lásd két éve Pécsett a kéziggránáttal meggyilkolt cigány házaspár esetét - ott rögtön adta magát, hogy sorozatgyilkosok csaptak le, aztán utána mégis másokat tartóztattak le. Ja, és botrány is lett, amikor a rendőrök mindjárt az eljárás elején kijelentették, hogy ezt nem sorozatgyilkos csinálta.



d.

[Vadallat]

Üdvözlet!

Ezek a dolgok mindmind szépek és jók ám, de ez nem válasz arra, ami az én felvetésem volt. Vagy a linkelt írás talán csak hazudik?

Nyilván tisztában vagyok vele persze, hogy az ujjlenyomatok teljes egyedisége nem függ össze a az ujjlenyomatszakértők tévedhetetlenségével, mert ha az előbbi igaz is (bár ki tudja, nemigaz?), az utóbbi biztosan nem igaz, mert tévedni emberi dolog.

ÉN voltam,
a VADÁLLAT.

[daekow]

Hali.

Az ujjnyomat egyedisége úgynevezett axióma. (Az ujjnyomok változatlansága is). Tehát soha senki nem bizonyította be, mert elméletileg nem is lehet bebizonyítani (tetszőlegesen sok azonos eredményű vizsgálat után is csak valószínűsíthető, hogy az n+1 vizsgálat azonos eredményre vezet...).

A jelzett valószínűségek azonban ettől még állnak, ezért a gyakorlat az ujjnyomokat egyedinek fogadja el.

(az ún. prümi egyezmény alapján az ehhez csatlakozó - főleg uniós - államok rövid úton belenézhetnek egymás nyilvántartásaiba; ennek jogi akadálya jelenleg nincs, pusztán a technika nem készült el még időben. Jelenleg is üzemel az EURODAC, az idegenrendészeti és menekültügyi közös nyilvántartás, amelyet a tagállamok a saját nyilvántartásaikkal hasonlíthatnak össze... persze ez még mindig csak pár millió ember, nem a teljes népesség)

Ja még egy apróság: az ujjak teljes belső felülete egyedi azonosításra alkalmas fodorszál-struktúrát hordoz, tehát a 2. perc is pl. Ahogy a tenyér teljes belső felülete, a talp és a lábujjak is. A jelzett valószínűségek egy ujj nyomat-töredékére vonatkoznak.


d.

[lenienn]

ja, elmélkedni lehet, sőt.

ugyanakkor ilyen összehasonlító vizsgálat léte meglehetősen valószínűtlen. nevezzük inkább szinte kizártnak.
tehát ne mondjuk, hogy biztos volt.

(persze ha a rasszbeli sajátosságokról van szó, akkor éppen nem lenne butaság összevetni egy hongkongi adatbázist egy usa-belivel stb)

[Agasvary]

Nem tudom, de szerintem ezt a dolgot nem erről a végéről fogják meg.
Ugye az ujjlenyomatban vannak jellegzetes részek tornyok, ívek, hurkok, trirádiuszok...stb. megfigyelték, hogy bizonyos raszoknál, földrajzi helyeken, vannak jellegzetes tendenciák. Szóval egyszerűbben, a mongoloidoknak jobban hasonlít az ujjlenyomatuk egymáséhoz, mint egy más rasszból származóhoz, általában. (Szóval az ujjlenyomat is rasszbélyeg valamennyire)
Az egypetéjű ikreknek is nagyon hasonló az ujjlenyomatuk, de mégsem teljesen azonos.
Ha valaha találnak is két teljesen egyforma ujjlenyomatot (akármit is jelentsen ez), azt nagy valószínűséggel ikreknél fogják, nem pedig a Föld két végén lévő különböző rasszú embernél.
(Meg ugye az is kérdéses lenne, hogy minden ujjukra nézve egyforma? vagy csak az egyikre? És a tenyérvonalak számítanak? Stb.)
Az olyan antropológusok, akik daktiloszkópiával is foglalkoznak, végeztek/nek ilyen összehasonlításokat.

[lenienn]

biztos vagy abban, hogy direkt azonosság keresés céljából végigfuttattak ellenőrzéseket a világban elszórtan és elkülönülten működő 110 éves adatbázisokban, csak azért, hogy találjanak ilyen vélt egyezéseket?

tehát mondjuk egy brit kutató kérése alapján a pl. kínai, elefántcsontparti, északkoreai orosz és indiai (meg a többi ország) rendőrsége szives örömest hozzáférést (és gépidőt, pénzt stb) biztosított ilyen adatbázisokhoz?

biztos?

és akkor még mindig csak a valamely okból gyanúsított egyénekről beszélünk, ami távol áll a teljes népességtől...

Módosította lenienn: 2009.02.19, 18:13

[Agasvary]

(OFF)Biztos(/OFF)

[lenienn]

daekow írta 2009.02.17, 21:50 -n:

a daktiloszkópia száztíz évet meghaladó történelmében SOHA nem találtak két egyforma nyomatot...)

kerestek egyáltalán?

[Agasvary]

(OFF)Hiába azonos a DNS-ük a fenotípust sokminden befolyásolja. Fejlődési zaj, méhen belüli hatások stb. Az ujjlenyomat kialakulásánál sok a véletlen faktor, ezért lehet, hogy még azonos genetikai háttérrel is különböző legyen.(/OFF)

[Krynn]

(OFF)daekow is ezt irta, ezen lepődtem meg az azonos dns után.(/OFF)

[Agasvary]

Az ujjlenyomat még az egypetéjűeknél sem teljesen azonos.

[Krynn]

Idézet

Az egypetéjű ikrek (és az esetleges klónok) DNS-e azonos. Nem mérés kérdése, nem gép kérdése, tényleg azonos. Az ujjnyomatuk viszont nem. Egy ujjon van ~80-120 sajátossági pont, a tenyéren ~1200. Galton szerint 9 sajátossági pont ismétlődésének esélye 1:64 milliárdhoz. Osterburg szerint 12 sajátossági pont ismétlődésének valószínűsége egy a tíz a huszadikonhoz. (Az FBI ujjnyomat-nyilvántartásában kettőszázmillió fölötti az elemszám; a daktiloszkópia száztíz évet meghaladó történelmében SOHA nem találtak két egyforma nyomatot...)

Azt nem tudod, hogy mi a helyzet a retinával ikreknél/általában? Sejtésem szerint azonos lesz egypetéjűeknél, bár én már az ujjlenyomaton is meglepődtem.

[daekow]

Hali.

A garázdaság ún. szubszidiárius tényállás, azaz "ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg..." A nyilvános helyen elkövetett személy elleni erőszak gyakorlatilag általában megvalósítja a garázdaságot.

Továbbá logikusan mindig a kevesebb felől kell a több felé menni. Azaz nyilvános helyen személy elleni erőszak (=tömegverekedés), akkor csoportos garázdaság. Ha van súlyos sérült, akkor a sérülést ki okozta: vele szemben súlyos testi sértés; ha valaki elvesz valamit egy megverttől: kifosztás; ha kiderül hogy a verés célja a dologelvétel: (csoportos) rablás; ha kiderül, hogy a társaság egy része jogos védelemben verekedett: velük szemben bűncselekmény hiánya stb.

Mindehhez folyamatban lévő büntetőeljárás, folyamatban lévő nyomozás kell; ami elsőre biztos: nyilvános helyen személy elleni erőszak, tehát garázdaság. A vizsgálat ebben indul. A finomítás a későbbi vizsgálat dolga.




Az egypetéjű ikrek (és az esetleges klónok) DNS-e azonos. Nem mérés kérdése, nem gép kérdése, tényleg azonos. Az ujjnyomatuk viszont nem. Egy ujjon van ~80-120 sajátossági pont, a tenyéren ~1200. Galton szerint 9 sajátossági pont ismétlődésének esélye 1:64 milliárdhoz. Osterburg szerint 12 sajátossági pont ismétlődésének valószínűsége egy a tíz a huszadikonhoz. (Az FBI ujjnyomat-nyilvántartásában kettőszázmillió fölötti az elemszám; a daktiloszkópia száztíz évet meghaladó történelmében SOHA nem találtak két egyforma nyomatot...)


d.

[Kerecsen]

Jogvégzett, esetleg a büntetőjoggal dolgozó fórumtársaimtól kérdem elsősorban:

- A garázdaság (gyanuja) miért szerepel olyan gyakran a vádban (nyomozás során)?

Ha jól rémlik, a garázdaság a Btk szerint valami olyasmi, hogy viselkedésével megbotránkozást, félelmet kelt.

Amikor sokkal súlyosabban is értelmezhető lenne egy-egy eset (pl. friss az enyingi benzinkút kirablása), akkor miért a garázdaság mentén kezdik a felderítést, miért ez a vád? Minden további nélkül lehetne ez az eset csoportosan elkövetett rablás (viszkiket dobáltak épp egymásnak, és pakoltak a kocsiba) (2-8 év), esetleg a szerb rendszámú Audi (és a benne ülők) megdobálása súlyos testi sértés (bosszú esetén aljas indok is megállna), vagy akármi más...

Ez a garázda dolog szerintem túl szabadon és túl megengedőn értelmezett.

Szerintetek?

[Gabriell]

Krynn írta 2008.11.17, 12:00 -n:

Értem Arra van valami magyarázat, hogy a Dredd bíróban az ikerpár (akik mellesleg klónok voltak ) miért néznek ki teljesen különbözően, ha a dns-ük megegyezik, vagy csak fikció? Elég a számítógépek (laobrvizsgálatok) megtévesztésére testvéri viszonyban állni, nem kell hozzá egypetéjűnek lenni?

Krynn, azért néznek ki különbözően, hogy lehessen villogni a színészi hírnévvel, vagy ki akarták kerülni a dupla gázsit.
A számítógépek megtévesztéséhez meg kénytelen kelletlen egypetéjű ikerpárnak kell lenni, vagy kimérának. ( létezik, egy emberben kétfajta DNS van, alul, és felül teljesen más. Két petesejt egyesüléséből alakul ki, de biztos van, aki ezt nálam jobban el tudja mondani.)

[Leophane]

klónok, teljesen azonos génállománnyal és különböző külsővel? Err tényleg igaz a mondás: "aki ilyet mond, az vagy hazudik, vagy festi magát"

[Krynn]

Értem Arra van valami magyarázat, hogy a Dredd bíróban az ikerpár (akik mellesleg klónok voltak ) miért néznek ki teljesen különbözően, ha a dns-ük megegyezik, vagy csak fikció? Elég a számítógépek (laobrvizsgálatok) megtévesztésére testvéri viszonyban állni, nem kell hozzá egypetéjűnek lenni?

Módosította Krynn: 2008.11.17, 12:01

[lenienn]

egypetéjű ikreknél olyan 99,99%-os a DNS egyezés, mindenesetre a mai műszerekkel nem megállapítható egy dns tesztből, hogy melyik ikerről van szó.

volt is egy vicces eset pár éve, amikor egy nő lefeküdt egy ikerpár mindkét tagjával, majd perelte őket gyerektartásért, de a bíróság nem tudta (meg a szakértők se) dns alapján eldönteni, hogy ki is az apa.

nem tudok sajna forrást, de rémlik, hogy valaki levezette, hogy kb. 100 millió emberből biztosan találunk két egyforma ujjlenyomatot.