32 hozzászólás érkezett eddig

[Narmor]

Takkants: Nem baj az, ha valaki ponyvát olvas. Én is szoktam, pedig egyetemen magyart és irodalomtudományt tanulok.

EHyde: Ahhoz, hogy saját véleményed legyen, először olvasási(értelmezési) stratégiákat kell tanulnod. A középiskolának a feladata egy egységes műveltség átadása. Az pedig nem mindegy, hogy a diáknak saját véleménye van, vagy hülyeségeket beszél. Egy művet nem lehet akárhogy értelmezni, ez badarság.

Valóban probléma a sci-fi és a fantasy el nem ismertsége, lenézettsége. Ezzel az egyetemen is küzdelem van, de például nálunk az ELTE BTK-n már, ha jól tudom, 20 éve van sci-fi szeminárium. (Igaz, ezt a tanárnőnek csak elnézik, hiszen egyébirányú régi magyaros munkássága példaértékű.) Némi eredmény: Magyar Scifitörténeti Társaság.

Lassú víz partot mos.

[Mike_]

Hi!

EHyde írta 2011.03.18, 17:55 -n:

[...]
Középiskolai oktatásban egyikükkel sem találkoztam(2002-es érettségi). Ellenben sok "művészi" munkát meg feleslegesen erőltetnek. Pl elöttem említették Goriot Apót, vagy az Ifjú Werter Szenvedései is hasonló, meg Candide, csak hogy néhányat említsek, a középiskolás "élményekből", és ezek művészi értéke számomra eléggé a bányász béka hátsó fertálya alá tendálódik, mégis ezeket tartják a művészi vonalnak.

Nem kifejezetten azzal van a probléma, hogy nem kerülnek a tananyagba ilyen tematikájú könyvek.
Persze ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor a halhatatlan művészeti érték egyik ismérve, hogy tananyag.
Az általad említett művek vitathatatlan művészeti értékkel bírnak. Ezt senki sem kérdőjelezheti meg.
Abban viszont igazad lehet, hogy egy-két mű XXI. századi értelmezésben elavulttá vált. Ezeket le lehetne cserélni (persze alapos szakmai elemzés után) újabb, a mai kor emberéhez közelebb álló művekre. Csak hogy párat említsek: Állatfarm, 1984, Szép új világ, ...

EHyde írta 2011.03.18, 17:55 -n:

Műelemzés, egy nagy rakás f.s az is, mivel ahány ember annyi féleképp értelmez egy művet, viszont van egy olvasat/elemzés, ami a könyvekben ott van, és azt kell tudni, mert ha már saját véleménye van a diáknak valamiről, akkor az már nem lehet jó, és meg kell buknia, mert lázadó szellemű és a rendszer nem tudja magát érvényesíttetni rajta.

Egen, ez mondjuk gyakori panasz. Bár egyáltalán nem látom be, hogy miért szúrja egyes emberek szemét ez a dolog. A műelemzés folyamata egzakt, a vélemény amit a folyamat egyes lépései után az elemző gyárt a műről, már nem. De a folyamat tanulható, ezt csináltuk irodalomórán. Ha nem tetszik egy műről írt elemzés az már jó, hiszen van saját véleményed.

A saját vélemény elfogadása tanárfüggő. Ebbe nem mennék bele.

De hogy a témára is reflektáljunk ezzel kapcsolatban: Ha nincs műelemzés, hogy döntjük el, hogy egy mű ponyva-e vagy művészeti érték?

EHyde írta 2011.03.18, 17:55 -n:

Persze, jó dolog megismertetni, a diákokat a múlt szerzőivel, de minek erőltetni olyan könyvek elolvasását, amiknek a 90%át egy 14-18 éves ember még felfogni nem képes, mert olyan a mondanivalója, és akkor ezt még a feleslegesen kényszerített "elemzésekkel" megfejelik.

A sok "feleslegesen kényszerített" elemzés tanulása/olvasása miatt van most jól kialakult irodalmi véleményed. Köszönd meg nekik!

Ave!

[Takkatnts]

Után a meg Pratchettel, de ez nem lényeges...

Módosította Takkatnts: 2011.03.19, 14:42

[Takkatnts]

KLM írta 2011.03.17, 14:37 -n:

Jut eszembe, anno (az előző évezredben ) pld Verne és Rejtő
nem volt tananyag irodalomból általános és középiskolában. Most az?

Rejtő sajnos nekünk nem volt se kötelező, se nem tanultunk róla.
Bár, ha belegondolok, nekem erre nem is lenne szükségem, ugyanis ősrégi kedvencem Rejtő. (Az Ő könyveit kezdtem el legelőször olvasgatni).

Narmor:
Egen, Salvatore műveiben megtalálhatóak ponyva elemek, de mentségemre szóljon, hogy másnap Steven Eriksonnal állítottam be az órára.

[EHyde]

Ponyvás témához hozzászólva:
Sok SF/F regény van ami ponyva, könnyen emészthető, tele van klisékkel, és maximum rövidtávon szórakoztató. Ilyen Fable, Leslie L. Lawrence, Salvatore, A. D. Foster, S. Meyer és a többi hasonszőrű szerző művei. Ezek művészi értéke egy kavicséval vetekszik.
Ezzel szemben van olyan szerző, akinek regényeit/novelláit mai napig szívesen kezembe veszem, mert van benne karakterfejlődés a szereplőket meg lehet ölni, lehet őket szeretni, lehet őket gyűlölni, és a műveket többször elolvasva is új részletek tűnnek szembe. Ilyen szerzők, pl Steven Erikson, George R. R. Martin, Asimov, Lem, Lovecraft stb. Az ő munkájuk művészi.
Középiskolai oktatásban egyikükkel sem találkoztam(2002-es érettségi). Ellenben sok "művészi" munkát meg feleslegesen erőltetnek. Pl elöttem említették Goriot Apót, vagy az Ifjú Werter Szenvedései is hasonló, meg Candide, csak hogy néhányat említsek, a középiskolás "élményekből", és ezek művészi értéke számomra eléggé a bányász béka hátsó fertálya alá tendálódik, mégis ezeket tartják a művészi vonalnak. Műelemzés, egy nagy rakás f.s az is, mivel ahány ember annyi féleképp értelmez egy művet, viszont van egy olvasat/elemzés, ami a könyvekben ott van, és azt kell tudni, mert ha már saját véleménye van a diáknak valamiről, akkor az már nem lehet jó, és meg kell buknia, mert lázadó szellemű és a rendszer nem tudja magát érvényesíttetni rajta.
Persze, jó dolog megismertetni, a diákokat a múlt szerzőivel, de minek erőltetni olyan könyvek elolvasását, amiknek a 90%át egy 14-18 éves ember még felfogni nem képes, mert olyan a mondanivalója, és akkor ezt még a feleslegesen kényszerített "elemzésekkel" megfejelik.

[KLM]

Hali!

Mike_ írta 2011.03.18, 09:03 -n:

Igen, valószínűleg nem lehet valamit a ponyvához sorolni a tematikája miatt.
Mindig úgy gondoltam, hogy a regény az regény és ez teljesen független a témájától. Hogy valami ponyva-e, azt az határozza meg, hogy milyen az író és persze milyen a mű. Persze van, aki direkt ponyvát, populáris irodalmat gyárt és ezt nem is kendőzi.

A fene sem tudja. Rejtőnek pld már - végre - szobra is van, mégsem tanítják, sőt meg sem említik.
Pedig nagyjából megkerülhetetlen.

Idézet

A probléma az irodalmi szintű SF/F alkotásokkal van. Méghozzá az, hogy a kortárs irodalmi diskurzus nem tudott/tud vele mit kezdeni. Van pár író, mint például Stanisław Lem vagy Philip K. Dick és persze Ambrose Bierce (a Moxon "emberére" akad című novellája kapcsán), akit eléggé hanyagolnak.
Miért lehet ez? Szűklátókörűség? (Irodalmi)Politika?

Valami olyasmi.

Kicsit messzebbről indulva a megboldogult - rohadjon békében - Sláger rádió felvállalt egy korszakot,
hogy annak a zenéit nyomja. Egy darabig hallgattam (kocsiban), de mikor hiába kerestem a műsorban
Hobót, P-Mobilt, Pokolgépet vagy akár Hendrixet (és még olyanokat, akik megérdemelnék hogy bekerüljenek), akkor szépen visszatértem a kazettákra vagy a Bartókra. (Inkább Mozart szóljon a szakadt Ladából, amiben
3-4 nagydarab szőrös fazon ül, mintsem valami tinglitangli )

Majd pár évvel később egy beszélgetésben valamelyik másik médiában elhangzott,
hogy volt egy bizottság, akik megmondták, hogy milyen zene mehet, milyen pedig
NEM.

Gyanítom - az MTA mai állapotát elnézve - hogy irodalmi téren is ez a helyzet,
csak ott még cifrább, mert az oktatásra még kevesebb hatása van a piacnak
vagy a közízlésnek.

Adios
KLM

[Mike_]

Hi!

Takkatnts írta 2011.03.17, 12:46 -n:

[...]
Most akkor ponyva- e a fántázi?

és

Narmor írta 2011.03.17, 18:17 -n:

[...]
Mindenesetre biztosan állíthatom, hogy Salvatore ponyva.

Igen, valószínűleg nem lehet valamit a ponyvához sorolni a tematikája miatt.
Mindig úgy gondoltam, hogy a regény az regény és ez teljesen független a témájától. Hogy valami ponyva-e, azt az határozza meg, hogy milyen az író és persze milyen a mű. Persze van, aki direkt ponyvát, populáris irodalmat gyárt és ezt nem is kendőzi. (Így hirtelen Vavyan Fable jut eszembe.) Persze ez nem probléma. Populáris irodalomra mindig is szükség lesz.
A probléma az irodalmi szintű SF/F alkotásokkal van. Méghozzá az, hogy a kortárs irodalmi diskurzus nem tudott/tud vele mit kezdeni. Van pár író, mint például Stanisław Lem vagy Philip K. Dick és persze Ambrose Bierce (a Moxon "emberére" akad című novellája kapcsán), akit eléggé hanyagolnak.
Miért lehet ez? Szűklátókörűség? (Irodalmi)Politika?

Ave!

[Narmor]

Takkatnts írta 2011.03.17, 12:46 -n:

Egyszer volt egy ilyen esetem.
Hónom alatt R. A. Salvatoreral siettem az egyik órámra. A tanár boldogan nézegette a könyvet a kezembben, majd meglátta, hogy milyen műfajú...
Számára fantasy nem műfaj. Sőt, a magyar tanárnőmmel is vannak emiatt vitáim. Nasszóval, hogy visszatérjek a témához: pfhhh...
Most akkor ponyva- e a fántázi?

A fantasy és a sci-fi nem műfaj (műfaj a regény, a novella, az elégia stb.), hanem tematika.
Ebből kifolyólag vannak szépirodalomhoz sorolható sci-fi és fantasy tematikájú művek (fantasyből magyart nem ismerek, sci-fiből pl. Csepregi Tamás Szintetikus álomja az)ugyanúgy, miképpen például a történelmi regények közül is vannak szépirodalmiak, de vannak egészen értéktelenek is.
Mindenesetre biztosan állíthatom, hogy Salvatore ponyva.

[auer]

Idézet

Jut eszembe, anno (az előző évezredben ) pld Verne és Rejtő
nem volt tananyag irodalomból általános és középiskolában. Most az?

Én épp ebben az évezredben érettségiztem (2004) nálunk nem volt tananyag. (gimnázium)

[KLM]

Hali!

Takkants:
Majd definiáltasd a magyartanárnőddel, hogy mitől is fentezi a fentezi. Aztán tedd elé
Machbeth-et vagy a Csongor és Tündét. Vagy ha már itt tartunk, az Egri Csillagokat is
(Jumurdzsák talizmánja, ugye...).

Jut eszembe, anno (az előző évezredben ) pld Verne és Rejtő
nem volt tananyag irodalomból általános és középiskolában. Most az?

Adios
KLM

[Takkatnts]

Egyszer volt egy ilyen esetem.
Hónom alatt R. A. Salvatoreral siettem az egyik órámra. A tanár boldogan nézegette a könyvet a kezembben, majd meglátta, hogy milyen műfajú...
Számára fantasy nem műfaj. Sőt, a magyar tanárnőmmel is vannak emiatt vitáim. Nasszóval, hogy visszatérjek a témához: pfhhh...
Most akkor ponyva- e a fántázi?

[auer]

Végigpörgetve a cikket. Számomra mezei olvasónak mindegy minek hívják a dolgot attól olvasom és szeretem - persze írótól függően. Anno amiket kötelezően végig kellett olvasni gimiben azok jelentős része v el lett sumákolva v unalmas volt.
Pl Goriot apó. Jónak indult de egy annyira csökött lett az egész h fájt. Vagy Édes Anna.* Ezzel szemben a Kőszívű ember fiai jó regény azt önszorgalomból többször is olvastam. Nekem az meglátásom h szépirodalmat a művészlelkek meg irodalomtanárok olvasnak. Olyan mint a filozófiatanár - azért van h filozófiatanárt képezzen

Amíg meg tudom venni a regényeket amik érdekelnek és dugig van vele bármely könyvesbolt addig édes mindegy számomra h az okosok hova sorolják, lenézik-e v sem.


*Belemehetünk műelemzésbe de ha nem tetszik egy alkotás akkor az nem tetszik. És olyat olvasok ami tetszik (és sokat olvasok). Az meg h nem értem a mélyebb értelmeit - hát sajnálom. Sosem vágtam ezt másodlagos mondanivaló témát nem azért olvasok könyvet. Hanem a történetért.

szerk: ja díjak és elismerések. Sosem ez alapján választok könyvet. Pl magyar sci-fi. Inkább távol tartom tőle magam, most hirtelenjében egy író van akinek nagyon jó a munkája a többinél már a regényismertetők/kritikák elborzasztanak.

Módosította auer: 2011.03.04, 10:21

[Mike_]

Sziasztok!

Lehet, hogy a téma a régi, de én mostanában találtam rá.
Elöljáróban annyit, hogy (amint számomra kiderült) sokan foglalkoztak/foglalkoznak a Fantasy és a Science Fiction szerepével a kortárs irodalomban.
Nemrég olvastam az sfmag-on ezt a cikksorozatot, melynek első része itt olvasható. A további részeket is megtaláljátok az oldalon. A cikksorozat bőséges forráslistával rendelkezik, itt is lehet olvasgatni. (A téma címét is az egyikből loptam.)

Sokat beszélgettem egy irodalmár barátommal a témáról, de annyira furdal a téma, hogy kíváncsi vagyok mások véleményére is.

Szóval mi a véleményetek/álláspontotok? Beszélgessünk!

Ave!