41 hozzászólás érkezett eddig

[atyaman]

@Kornya_Zsolt

Teljesen egyetértek abban, hogy zárjuk le ezt az OFF-ot, így én is utoljára teszem hozzá a magam 2 fillérjét.

Tettél egy durván téves megállapítást egy olyan dologról, amihez bevallottan lövésed sincs. Nekem miután van ilyen eszközöm van egy kis rálátásom a költségvonzatára, ezért leírtam, hogy mi mennyi.

Amúgy meg győzködött téged a f*szom – hogy a te szavad járásával éljek – arról, hogy beruházz egyre. Olvass vissza nyugodtan, egy szóval nem győzködtelek. Csak mertem venni a bátorságot, hogy szóljak, "nem oda Buda!"

[Kornya_Zsolt]

atyaman írta 2011.08.28, 22:43 -n:

De ezek szerint tényleg fillérekért kapod a könyveket, ha több év alatt sem költesz el 35-45e Ft-ot rájuk. De egy átlagosnak számító rendszeres olvasó, aki boltból vásárol lehet, szerintem több könyvet vesz pár év alatt, mint az a 10-20 db, ami ebből az árból kijön.

Hogy mennyi járulékos költsége lehet egy ilyen szerkentyűnek, arról fogalmam sincs, mivel ellentmondó véleményeket olvasok róla. Ami a költségeket illeti, én havonta kb. 10 ezer HUF-ot költök könyvre, amiből az egyes kiadókkal és üzletekkel kötött egyéni megállapodásaim miatt valóban többet tudok kihozni az átlagolvasónál. (Cserébe ismertetőket írok, rendezvényeken veszek részt, ilyesmi.) Ennyi belefér a büdzsémbe. Viszont egyszerre 35-45 ezret nem tudok beruházni egy Kindle-be, mert akkor nem marad pénzem a megélhetésre. Szóval értem én, hogy hosszú távon rosszul járok, de mi a f*szt csináljak, ha egyszer szegény az eklézsia? Neked ez nem probléma, halleluja - örülj neki, de engem ne piszkálj miatta.

Ezt a szálat te kezdted, én lezárom, különben megint szét fogjuk offolni a topikot.

[atyaman]

@Kornya_Zsolt:

Az alap állítás az ez volt:

»hosszú távon arra fogok kilyukadni, hogy több pénzt költök az olvasóeszközre, mint az olvasmányaimra«

Erre hoztam példaként az e-olvasó költségeit és azt, hogy akár több évig is elvagy egy eszközzel. Nem minősítettem a 4 évet, hogy hosszú vagy rövid, csupán a költségeloszlásra volt releváns érték.
De ezek szerint tényleg fillérekért kapod a könyveket, ha több év alatt sem költesz el 35-45e Ft-ot rájuk. De egy átlagosnak számító rendszeres olvasó, aki boltból vásárol lehet, szerintem több könyvet vesz pár év alatt, mint az a 10-20 db, ami ebből az árból kijön.

[Kornya_Zsolt]

atyaman írta 2011.08.28, 11:31 -n:

Szumma szummárum: 35-45e Ft-ba kerül plusz az áramfogyasztása (ami minimális). Ez szerintem nem haladja meg egy avid olvasó büdzséjét.

Nekem igen, ez durván kétheti jövedelmem, könyvekhez viszont kedvezőbb kondíciókkal jutok hozzá, mint az átlagvásárló. Egyébként rengeteg ebookom van (javarészt legálisak), olvasom is őket ezerrel, de a Kindle nekem nem hiányzik hozzá. A monitorról olvasás számomra nem jelent problémát, a hordozhatóság meg nem tényező, mert keveset mászkálok - és ha mégis, kifejezetten üdítően hat egy kis kikapcsolódás, hogy nem zsonganak a fejemben a szövegek.

atyaman írta 2011.08.28, 11:31 -n:

Van aki még most is a majd' 4 éve megjelent első generációs Kindle-t használja.

Ó, szóval négy év ilyen brutálisan hosszú idő? Furcsa. Nekem vannak háromszáz éves könyveim, és még most is azokat használom...

[atyaman]

@Merras:


Én úgy látom, hogy ez a bővített lista azokra az országokra vonatkozik, ahol hivatalosan terjesztenek e-könyveket és hivatalosan forgalmaznak Kindle-t. Ezért van benne pl. Britannia, meg Németország és vonzáskörzete.
Majd még meglátjuk terjeszkednek-e tovább, de egyelőre úgyis lefoglalja őket a tablet készítés, az e-inkes konkurencia és az indiai projekt.


[OFF: köszönetem az adminnak, aki tagolta, az előző hozzászólásaim ]

[Merras]

@Atyaman:

Coool. (Tegnap post előtt direkt megnézem egy Amazonos szerződést, amiben még csak US-re hivatkoztak, de ezek szerint van egy bővített listájuk is). Lehet, hogy mire elkészülnek a fordítások, addigra még több helyet bevonnak ebbe.

[atyaman]

@Kornya_Zsolt - 2011. augusztus 25. csütörtök @ 18:06

»Ha veszek egy Kindle-t vagy mi a sz*rt, évtizedekre előre eljegyzem magam a bővítésekkel, fejlesztésekkel, hardver-szoftver update-ekkel, és hosszú távon arra fogok kilyukadni, hogy több pénzt költök az olvasóeszközre, mint az olvasmányaimra. Ezt kissé perverznek találom, függetlenül a fogyasztói kényszerspirál iránt táplált ellenérzéseimtől.«

Ez mondjuk így nem igaz. Egy elektronikus ketyeréhez elvárható, hogy folyamatosan jöjjenek hozzá a szoftver update-ek (hibafoltozás, új funkciók). Ez a Kindle esetében persze teljesen ingyenes, szóval egész pontosan nulla forintodba kerül. A hardver update eddig 1,5 évente történt (még mindig Kindle), de senki nem tart pisztolyt a fejedhez, hogy megvedd a legújabb generációt. Van aki még most is a majd' 4 éve megjelent első generációs Kindle-t használja.

A bővítéshez: egy tok az nagyjából elég is hozzá, ha egy kicsit kütyü mániás vagy, mint pl. én, akkor még vehetsz hozzá 1-2 apróságot: könyv állványt, led lámpát. De ezek ugyanannyira valóak print könyvekhez, mint e-olvasóhoz.

Szumma szummárum: 35-45e Ft-ba kerül plusz az áramfogyasztása (ami minimális). Ez szerintem nem haladja meg egy avid olvasó büdzséjét. Arról nem is beszélve, hogy ha tud angolul, akkor a könyvek árán sokat spórolhat. Ettől függetlenül nem azt érdemes nézni, mennyit lehet vele spórolni, hanem – bármily hihetetlen –, hogy van akiknek kényelmesebb egy e-olvasót használnia, mint egy könyvet. Ugye az autókat sem azért tartjuk, mert olcsóbbak lennének a biciklinél vagy a tömegközlekedésnél.

[OFF: elnézést az előző poszt kinézetéért, az összes üres sor eltűnt belőle a "Mehet" gomb megnyomása után. Átváltottam egy másik böngészőre, hátha a Firefoxban volt a hiba. Ha végül ez is összefolyik, akkor megint sorry ]

[atyaman]

Bár én Merrasék programja és az e-könyvek mellett állok teljes mellszélességgel, de egy kicsit azért pontosítanék azon az Amazon 70%-os royalty-s részen:

Merras írta:
»Az Amazon 70%-os royalty programja (azaz, az eladásokból befolyó pénz
70%-át megkapjuk), kizárólag az Egyesült Államokban működik
(pontosabban, USA-ban regisztrált felhasználó vásárlása után kapunk
70%-ot). Hiába vannak német nyelvű e-könyvek az Amazonon, hiába vihetnénk fel mi is ilyet, ha fele annyit kapunk a bevételből.«

Jelenleg tényleg elég szűk a 70%-os országok listája, de azért messze nem korlátozódik Amerikára:

70% Territories



Austria

Canada

Germany

Liechtenstein

Luxembourg

Switzerland

United Kingdom (including Guernsey, Jersey, and Isle of Man)

United States

Forrás

[Merras]

MatMynor írta 2011.08.27, 13:29 -n:

Merras,

a többivel nem akarok (vagy tudok) vitatkozni, de a 6-os pont azért csalóka, Hiába van magasabb royalty egy telített piacra, ha egy kevésbé telítetten nagyságrendekkel jobban tudna fogyni egy adott termék (aminek egy nem elhanyagolható előnye lenne, hogy ugyan kisebb haszonnal, de szélesebb közönséghez jutna el és szerezne láthatóságot magának a piacon).

Két dolog:

a., az, hogy egy nagy méretű piacon 16000 címmel kell versenyezni, vagy egy kisebb piacon 2000-el, az már szinte édesmindegy is;
b., a marketing költségek viszont sajnos nem zuhannak a telítettséggel arányosan. Egy kisebb piacon is kb. ugyanannyi a reklámozás fajlagos költsége, mint az USA-ban; ugyanakkor fele akkora bevételért kéne ezt elkölteni, egy kisebb piacon, amit ráadásul kevésbé is ismerünk.

[Hanna]

Csupán a "miért épp az angolszász piac" kérdéshez szeretnék hozzászólni. Mivel előfordul, hogy külföldön is megjelennek novelláim, valamennyire rálátok arra, mit lehet elvárni egy külföldi magazin/kiadó szerkesztőségétől. Ugyanazt a novellát elküldtem egy rakás európai magazinnak mielőtt bekerült volna egy amerikai antológiába és miután megjelent. A válaszadás sebessége, a megjelentetési hajlandóság, és úgy egyáltalán, a figyelem hatványozottan nagyobb lett hirtelen. Ismétlem: ugyanarról a novelláról beszélünk.

Tetszik, nem tetszik, az angol bizony közvetítő nyelv, és az esetleges földrajzi szomszédaink is az angolszász piacot böngészve kezdenek érdeklődni nem angolszász szerzők iránt. Kivételek persze vannak, különösen, ha a szerkesztő erre külön gondot fordít, de annyival könnyebben nyílnak az ajtók egy már létező angol publikáció után, hogy érdemesebb ebben a sorrendben (angol - bármilyen másik nyelv) próbálkozni, mint fordítva...

[MatMynor]

Merras,

a többivel nem akarok (vagy tudok) vitatkozni, de a 6-os pont azért csalóka, Hiába van magasabb royalty egy telített piacra, ha egy kevésbé telítetten nagyságrendekkel jobban tudna fogyni egy adott termék (aminek egy nem elhanyagolható előnye lenne, hogy ugyan kisebb haszonnal, de szélesebb közönséghez jutna el és szerezne láthatóságot magának a piacon).

[Merras]

Marvin írta 2011.08.27, 07:25 -n:

Ha a szerző lefordítja magának, akkor őt fizetik? (Ha már a műve után vélhetően egy buznyákot se kap...)

A financiális jellegű kérdésekre a szeptember 8-i SFportal Meetupon válaszolunk, utána pedig online is nagyon szívesen.

[Merras]

bakosh írta 2011.08.26, 22:39 -n:

Ami azt illeti, nekem is kicsit szúrta a szemem az angolszász piac. Értem én, hogy mindenkinek ez az elsődleges igénye, de ott akkora telítettség uralkodik, hogy nem tűnik túl szerencsésnek ott próbálkozni. Zsolttal értek egyet, hogy egy közép-európai piacra sokkal könnyebb betörni. Én a német piacot inkább megpróbáltam volna, mert az egyrészt nem annyira telített, Közép-Európán belül a legerősebb, másrészt pedig ismeri és elismeri a magyar irodalmat.
De ha már az angolszász piacra akarunk kitörni, akkor lássuk az eredményeket. Szurkolok én is.

Ezt felvetette ugye Zsolt is, de több különböző ok szól az angolszász piac mellett:

1. Eszköz ellátottságban ez áll a legjobban (e-könyv olvasók, tabletek tekintetében)
2. Vannak közismert, működőképes disztribúciós rendszereik - amiket az egész világ ismer (Amazon, Google Books, Apple iBooks)
3. A szerződéses feltételeik közismertek, az "üzleti környezet" érthető és kiszámítható
4. Jó angol fordítót könnyebb találni és javadalmazni, mint jó lengyel / cseh / orosz fordítót
5. Fontos az is, hogy miképp tudok hirdetéseket szervezni: legyen az baráti alapú (légyszi, írjatok erről!), de legyen az pénzes: a közismert, bejáratott disztribúciós rendszerek mellett ugyanis vannak közismert, bejáratott marketing eszközök is. Míg US piacra egymagam is tudok kampányt szervezni, addig nem minden eszköz működik más országokban. Az tökre jól tud működni, hogy én beleteszem a marketinges munkámat a projectbe - olyan sci-fi rajongó marketinges, aki akár a német, akár pedig közép-európai piacon járatos lenne ÉS ingyen beleteszi a munkáját... hát, nem nagyon van.
6. Az Amazon 70%-os royalty programja (azaz, az eladásokból befolyó pénz 70%-át megkapjuk), kizárólag az Egyesült Államokban működik (pontosabban, USA-ban regisztrált felhasználó vásárlása után kapunk 70%-ot). Hiába vannak német nyelvű e-könyvek az Amazonon, hiába vihetnénk fel mi is ilyet, ha fele annyit kapunk a bevételből. A Google eBooks program jelenleg szintén US-only. Az egyéb, kisebb, nem platform-függő, scifire specializált e-book boltok, akik potenciális partnerek lehetnek, szintén angol nyelven, angol nyelvű tartalommal üzemelnek.
7. Egy magyar szerzőnek az igazi kiugrást, az igazi lehetőséget az angol nyelven való publikálás jelenti. Ha esetleg nem is fog Trónok harca-méretekben elkelni a könyve, az angol nyelvű fordítással már lehet házalni egyéb európai kiadóknál, az angol nyelv az közvetítő közeg.

[Kornya_Zsolt]

Marvin: Lapozz kicsit vissza az áthelyezett hozzászólások közé, ott már fölvetettem néhány konkrét nevet - igaz, nem a regény, hanem az antológia kapcsán.

Kornya_Zsolt írta 2011.08.26, 04:40 -n:

Ja, és néhány konstruktív javaslat az antológia összeválogatásához! [...] Én bérelt helyet adnék benne Marvinnak, az utóbbi évtized legtehetségesebb fantasztikus novellistája. Az Antal-féle kócos prózát viszont el kéne felejteni, angolra fordítva még ziláltabban hatna, mint magyarul. És nem érdemes erőltetni a "magyar Bradburyt" sem: a kor tiszteletének megvan a maga helye, de nem itt. Az lenne a szép, ha a kötetet valóban minőségi alapon szednék össze, tekintet nélkül az egyes szerzők hazai publicitására és személyes kötődéseire.

[Marvin]

Ha a szerző lefordítja magának, akkor őt fizetik? (Ha már a műve után vélhetően egy buznyákot se kap...)

A mai magyar fantasztikus regénytermés átlagát elnézve meg hát izé, finoman szólva nagyon óvatos lennék, hogy mivel rukkolunk ki a nagyvilág színe elé.

[adamsky]

KÍváncsi vagyok, ki lesz a fordító. Szép feladat előtt áll, még ha a lentebb vázoltak alapján viszonylag kicsi is a tét.
Valamiért azt vártam amúgy, hogy az antológiát többen fogják fordítani... Még be is neveztem volna egy novellára.

[bakosh]

Idézet

Azt megjegyezném elöljáróban is, hogy a nyereményösszeg túlnyomó része a fordítói költségre fog elmenni, a nyereményösszegből betervezett marketing költség nagyságrendekkel kisebb.

Ez például egy számomra szimpatikus hozzáállás.

Ami azt illeti, nekem is kicsit szúrta a szemem az angolszász piac. Értem én, hogy mindenkinek ez az elsődleges igénye, de ott akkora telítettség uralkodik, hogy nem tűnik túl szerencsésnek ott próbálkozni. Zsolttal értek egyet, hogy egy közép-európai piacra sokkal könnyebb betörni. Én a német piacot inkább megpróbáltam volna, mert az egyrészt nem annyira telített, Közép-Európán belül a legerősebb, másrészt pedig ismeri és elismeri a magyar irodalmat.
De ha már az angolszász piacra akarunk kitörni, akkor lássuk az eredményeket. Szurkolok én is.

[Merras]

A fordító személye, valamint az ő díjazásának publikus részletei a szept. 8-i SFportal Meetupon fognak elhangozni.

Azt megjegyezném elöljáróban is, hogy a nyereményösszeg túlnyomó része a fordítói költségre fog elmenni, a nyereményösszegből betervezett marketing költség nagyságrendekkel kisebb. Annyival kevesebb a marketing büdzsé, hogy valószínűleg alternatív forrásokat fogunk bevonni erre a dologra.

[bakosh]

tapsi írta 2011.08.26, 20:12 -n:

bakosh, magyarról angolra azért ha jól tudom, még irodalmi szövegnél is drágább a fordító, mint angolról magyarra

Jó, ezt aláírom. De ugye mennyivel? Alapból nem olyan alapárakban kell gondolkodni, mint mondjuk a Pacific: Hős alakulat, vagy egy hasonszőrű mű esetén (ugyanis én ennél mondtam pl. a 30 000/ív árat [1 ív = 40 000 leütés] - ebben volt némi sürgősségi pótlék is, na meg hogy esetemben lemondhattak a szakmai lektorról).
Nem tudom, angolért mennyivel szokás többet fizetni, mert nem tudok ezen a szinten angolul. Németre fordításért nekem másfélszeres árat ajánlottak. És azért németül kevesebben tudunk, mint angolul. Vagyis ami azt illeti, egészen biztosak lehetünk benne, hogy bármennyivel is dobják meg az árat az angolra fordításért, azért elmarad a 2 forint/ívtől.

Módosította bakosh: 2011.08.26, 20:44

[tapsi]

bakosh, magyarról angolra azért ha jól tudom, még irodalmi szövegnél is drágább a fordító, mint angolról magyarra