FB
TW
1
*A viharasrok az utóbbi időben némi megemelkedett forgalomra tehetett szert, elsősorban az viszonylag fiatal, nemrégiben terália által is elismert konföderáció tagjai felől. Merdác, Freeporti és még Rhinelandi hajókat is látni néha. Illetve rendszeres látogatóvá vált két meglehetősen méretes gőzös. A nagyrészt még fából készült, de testét egyértelműen fémmel megerősített, oldalukon keréklapátokat viselő, de még a vitorláknak nem híján lévő monstrumok rendszerint kísérettel érkeznek, amely a tengeren marad. A Mercád kereskedők többségével ellentétben teljesen fegyvertelenek. Feneketlennek tűnő rakterüket építőanyagokkal, fával, öntöttvas rudakkal, tömítő anyaggal és némi festékkel töltik fel. Visszafelé a szokásos, szigetekről származó cikkeket adják el. Cukrot, rumot, kakaót, s feldolgozott bálnazsírt.
Az egyenleg azonban egyértelműen a teráloknak kedvez, joval nagyobb értékben vásárolnak a konvolyok, mint amiben eladnak. Amely a kereskedők, hivatalnokok közt talán némi spekulációhoz vezet, vajon a konföderáció épp a tartalékait éli fel, s ha igen, mi célból.*
Oldal tetejére
# 1994744
Kelt 2013.01.26, 16:40
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[Vérszomj]
[Cintia]
/Amelie ~ Pókháló ~//
*Amelie lehajtja fejét kicsit. Fontos üzenetet vélt felfedezni Cintia mondanivalójában, ami elhangzott felé. Még azon sem lepődik meg, hogy Kísértet után érdeklődik. Mindezeket végig hallgatva, és a válaszokat válogatva, szellemében a világ elsötétül, mintha csak egymagában ülne egy szobában az alakváltóval. Sok minden világossá válik számára a lányról. A macskalányról felvázolt képe alapjaiban dőlt össze attól, hogy rájön arra, hogy egy igaz ember ül az asztalán. Még ha egy félelfről is van szó.*
Kísértetet azt hiszem, hogy elrabolták.
*közelebb húzódik, mint egy jó feleletekkel készülő kislány. Kezeit kiveszi köpenyének takarásából, és pókmintás műkörmös kezeit az asztalra helyezi. Nagy szemekkel néz most fel beszélgetőpartnerére, miközben bevezeti őt tündérmesés poklának bugyrába.*
Nem tudom, hogy őrült vagyok-e. Szerinted?
Az én világom az őrült? Vagy csak valaki vagyok, aki nem hagyja, hogy a világ elvegyen tőle valamit? A világ vámpírrá tett, de hol van az előírva, hogy ettől még nem játszhatok tovább?
A felnőttek boldogok? Nem. Gyermekként szép ez a világ. Gyermekként látjuk a szüleinket hősnek, tudunk örülni a hónak, látjuk a mókusokat aranyosnak, és merjük a világot megmenteni és indulunk el a megismerésben.
Elmesélem neked gyermekké válásom történetét. Két részből áll ez a történet.
Láttam egyszer egy kislányt, igazából ő égett bele lelki retinámba példaként. Messze innen, Teráliától történt ez, még hozzá azon az éjszakán, amikor utoljára láttam a Naplementét. Integetve elbúcsúztam a napocskától, majd az ősz Hold vett feleségül. Portyázó vad nomád törzsek által volt éppen a város ostrom alatt. Körbe volt véve a város. Egy kislány megszökött a városból, hogy rábeszélje a törzsfőt, hogy hagyja békén a várost. Az atyja még idejében rálelt az odavezető ösvényen, és visszahozta. Azonban Ölelésem pillanatában ez a kép volt bennem az utolsó és az ő szemével öleltem magamra az éjszakát. Ugyanis ő volt az első kelyhem, az első vadászatomon.
E mellett van egy ikertestvérem. Sokban hasonlít rám, de életem során sokat kerestem őt, de csak ritkán leltem a nyomára. Amikor hírét vettem annak, hogy Végső Halált halt, fölvettem az ő személyiségét, és elkezdtem leutánozni őt. Így a húgom által elért hierarchiát sikerült magamhoz ragadnom, és ezzel is feljebb jutottam klánomban húgom minden tudásával és hozományával. Annyi ideje viselem magamon az ő személyiségét, hogy már alig emlékszem a sajátomra. Ami talán jobb is.
Tudod, én egy különleges halandó voltam. Végül azonban a legjobbak kaptak meg, a vámpírok. Mi uraljuk az általad ismert világot, és mi mindig itt leszünk.
[Marcus]
//Velocity//
*az ő vigyorát nem törli le a másik robosztus érkezése. Ő is rohamozón indul meg a másik felé. Lehajolva rohan - kopasz fején megcsillannak az aréna tüzei -, hogy azután hirtelen visszaléphessen, és lentről a fej felé támadjon hentesszerű kardjaival, mindez után, akár sikerül neki, akár nem, teljes kitérést próbál meg balra.*
[Cintia]
/Amelie ~ Pókháló ~//
*Amelie lehajtja fejét kicsit. Fontos üzenetet vélt felfedezni Cintia mondanivalójában, ami elhangzott felé. Még azon sem lepődik meg, hogy Kísértet után érdeklődik. Mindezeket végig hallgatva, és a válaszokat válogatva, szellemében a világ elsötétül, mintha csak egymagában ülne egy szobában az alakváltóval. Sok minden világossá válik számára a lányról. A macskalányról felvázolt képe alapjaiban dőlt össze attól, hogy rájön arra, hogy egy igaz ember ül az asztalán. Még ha egy félelfről is van szó.*
Kísértetet azt hiszem, hogy elrabolták.
*közelebb húzódik, mint egy jó feleletekkel készülő kislány. Kezeit kiveszi köpenyének takarásából, és pókmintás műkörmös kezeit az asztalra helyezi. Nagy szemekkel néz most fel beszélgetőpartnerére, miközben bevezeti őt tündérmesés poklának bugyrába.*
Nem tudom, hogy őrült vagyok-e. Szerinted?
Az én világom az őrült? Vagy csak valaki vagyok, aki nem hagyja, hogy a világ elvegyen tőle valamit? A világ vámpírrá tett, de hol van az előírva, hogy ettől még nem játszhatok tovább?
A felnőttek boldogok? Nem. Gyermekként szép ez a világ. Gyermekként látjuk a szüleinket hősnek, tudunk örülni a hónak, látjuk a mókusokat aranyosnak, és merjük a világot megmenteni és indulunk el a megismerésben.
Elmesélem neked gyermekké válásom történetét. Két részből áll ez a történet.
Láttam egyszer egy kislányt, igazából ő égett bele lelki retinámba példaként. Messze innen, Teráliától történt ez, még hozzá azon az éjszakán, amikor utoljára láttam a Naplementét. Integetve elbúcsúztam a napocskától, majd az ősz Hold vett feleségül. Portyázó vad nomád törzsek által volt éppen a város ostrom alatt. Körbe volt véve a város. Egy kislány megszökött a városból, hogy rábeszélje a törzsfőt, hogy hagyja békén a várost. Az atyja még idejében rálelt az odavezető ösvényen, és visszahozta. Azonban Ölelésem pillanatában ez a kép volt bennem az utolsó és az ő szemével öleltem magamra az éjszakát. Ugyanis ő volt az első kelyhem, az első vadászatomon.
E mellett van egy ikertestvérem. Sokban hasonlít rám, de életem során sokat kerestem őt, de csak ritkán leltem a nyomára. Amikor hírét vettem annak, hogy Végső Halált halt, fölvettem az ő személyiségét, és elkezdtem leutánozni őt. Így a húgom által elért hierarchiát sikerült magamhoz ragadnom, és ezzel is feljebb jutottam klánomban húgom minden tudásával és hozományával. Annyi ideje viselem magamon az ő személyiségét, hogy már alig emlékszem a sajátomra. Ami talán jobb is.
Tudod, én egy különleges halandó voltam. Végül azonban a legjobbak kaptak meg, a vámpírok. Mi uraljuk az általad ismert világot, és mi mindig itt leszünk.
[Marcus]
//Velocity//
*az ő vigyorát nem törli le a másik robosztus érkezése. Ő is rohamozón indul meg a másik felé. Lehajolva rohan - kopasz fején megcsillannak az aréna tüzei -, hogy azután hirtelen visszaléphessen, és lentről a fej felé támadjon hentesszerű kardjaival, mindez után, akár sikerül neki, akár nem, teljes kitérést próbál meg balra.*
# 1993608
Kelt 2013.01.20, 23:32
-
- Fórumita
-
- 170 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Marcus ]
Számára is csak egy potenciális és persze teljesen ismeretlen az ellenfél, de kellő tapasztalata van már ahhoz, hogy különösebben ne aggódjon a harc kimenetele okán. Magabiztos, mint mindig, a halált nem féli. Sokat nem jelent neki a küzdelem, csak egy újabb haszonszerzés és hírnevének öregbítése, bát itt az alvilágban ez is nehezebben terjed. Nem kéne magát teljesen kifárasztani, a közönség döntése alapján még egy küzdelem biztos vár rá, ha nyer.
Most egy igen tapasztalt gladiátor került Velocity elé, egy veretlen bajnok. A harcmodora semmiképp sem könnyed táncra emlékeztető. Inkább gyilkos, kevésbé gyors, de nagyon pontos és erőteljes. Egész izmos teste vadállatként csap le, ha kell. Beleviszi az ívelt mozdulatokba mindem izmát. Nem hagyja, hogy hátrányba kerüljön, ha kell, kitér, de rögtön támad is vissza. Perc nyugtot nem hagy ellenfelének. Nem rest használni öklét, könyökét, fejét. Mindent bevet.
[ Marcus ]
Számára is csak egy potenciális és persze teljesen ismeretlen az ellenfél, de kellő tapasztalata van már ahhoz, hogy különösebben ne aggódjon a harc kimenetele okán. Magabiztos, mint mindig, a halált nem féli. Sokat nem jelent neki a küzdelem, csak egy újabb haszonszerzés és hírnevének öregbítése, bát itt az alvilágban ez is nehezebben terjed. Nem kéne magát teljesen kifárasztani, a közönség döntése alapján még egy küzdelem biztos vár rá, ha nyer.
Most egy igen tapasztalt gladiátor került Velocity elé, egy veretlen bajnok. A harcmodora semmiképp sem könnyed táncra emlékeztető. Inkább gyilkos, kevésbé gyors, de nagyon pontos és erőteljes. Egész izmos teste vadállatként csap le, ha kell. Beleviszi az ívelt mozdulatokba mindem izmát. Nem hagyja, hogy hátrányba kerüljön, ha kell, kitér, de rögtön támad is vissza. Perc nyugtot nem hagy ellenfelének. Nem rest használni öklét, könyökét, fejét. Mindent bevet.
# 1993253
Kelt 2013.01.18, 21:43
-
- Fórumita
-
- 25 Hozzászólás
Újdonsült fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Cintia ]
Nagyon szórakoztató, hogy jelmezes felszolgálók rohangálnak körülöttük ...az lenne, ha inkább őket figyelné s nem a vérszívóval lenne elfoglalva. Végighallgatja a gyorsan beszélő alkalmazottat. Jelezné , hogy ő nem fogad semelyik félre s az italból is elég volt. Megkapta már a maga ingyenes adagját s, ha többet iszik elvesztené önkontrollját és súlyos végkimenetele lehet ennek a beszélgetésnek. Mire észbe kap a patkányos külsejű lány már sehol s mindenütt van, de nem velük foglalkozik.
Mennyivel egyszerűbb lehetne, ha belelátna a féreg gondolataiba, turkálhatna szennyes képzeleteiben , de ő nem képes ilyenekre. Komoly tekintete újra Ameliet részesíti előnyben az átláthatatlan szemeket mikben megbúvó érzelmeket próbálja megfejteni csakhogy az efféle teremtményeket nem a legegyszerűbb sőt elég nehéz kiismerni.
Nyugodt és határozott Cintia , érezhetően teljes figyelme a másik félé. Nincs benne rettegés, talán mert úgy véli a tömegben nem fog nekiugrani a kislány.
Nem sértésnek szánta a barátság megtagadását ő csak tényeket közölt mi a valóság és nem csak egy álomkép amit elképzeltek. Nincs kedve vitába szállni vele így nem fogja magát ismételni a véleményével kapcsolatban, de újabb kérdést vet fel hogy mért ennyire biztos benne ,hogy ők jóban lesznek. Ez a beszélgetés folyamatosan újabb és újabb kérdéseket vet fel. Gyanakvását félre kell tennie ,hogy ne fusson folyton mellékszálakba ,ne bonyolódjon felesleges csacsogásba.
A mackóra hunyorog majd a lányra ahogy az gyermetegen játszadozik,s talán társaként gondol rá.Vajon mindíg magánál hordja? Ez pillanatra megzavarja majd a képzeletbeli szavak eljutnak hozzá tolmácsolva.
Bubu az egyik személyiséged? Mióta vagy skizofrén?
Úgy tűnik sokkalta több dilije van ennek a lánynak mint képzelte.
Hm...mióta van merszed , hogy fenyegess engem.?Amelie , felismerem az élt a hangodban ,vegyél vissza kislány.
Nagyot sóhajt, kezdi unni a folyton visszaküldött labdát és az asztal sem kényelmes hosszú távon így határozottabban mint eddig szólal meg.
A szarka túl sokat akart, belebukott a kapzsiságába s elkapták. Egy nyíl jutott neki a picike szívébe a kincs helyett. Pontosan ilyen vagy. Ez vár rád is ha nem hagysz fel a nagyravágyásoddal.
A játékot illetően kérj egy babaházat a kis talpnyalóidtól és a rongybabáiddal eljátszhatod a nagy hercegnő jelenetet mert téged senki nem fogy úgy kezelni.
Kedvelhetsz, nem érdekel mit gondolsz rólam. Embernek sem vagyok ember,sosem voltam és nem is leszek. Félelf vagyok még ennyit sem tudsz ? És még te akarod a várost és mást birtokolni. Cö...
Újabb érdekes szóhasználatot fedez fel a vámpír részéről. Kezd felötleni benne egy érdekes elképzelés miszerint valamivel maga mellé akarja majd állítani s tart tőle hogy amilyen dilis az elképzelhetetlenből elképzelhetőt varázsol sec-perc alatt és nem fogja megkérdezni ,hogy akarja e Cintia , belevág és mindent meg fog tenni. Ez ilyesféle gondolatok azidtőtájt öltenek alakot benne míg a másik életével untatja amire ő amúgy sem kíváncsi. Csak beszél és beszél szerencsére nem észrevehető ,hogy Cintia fejben máshol jár. Egyszer csak az a monoton mese abbamarad és csend támad köztük. Percekig csak ül, majd gondolataiból kipattan a következő kérdés ami miatt idejött. Minden mást elhesseget ezen majd később rágódik s mivel nem figyelt a kérdést sem hallotta meg mit feltettek neki.
Vége a mese délutánnak , ideje elárulnod, merre van mostanában egy rokonod. ...Kísértet.
Túlságosan meghúzta magát vagy... vagy karót kapott .Tehát merre lődörög ,szeretem szemmel tartani ...ahogy téged is.
[ Cintia ]
Nagyon szórakoztató, hogy jelmezes felszolgálók rohangálnak körülöttük ...az lenne, ha inkább őket figyelné s nem a vérszívóval lenne elfoglalva. Végighallgatja a gyorsan beszélő alkalmazottat. Jelezné , hogy ő nem fogad semelyik félre s az italból is elég volt. Megkapta már a maga ingyenes adagját s, ha többet iszik elvesztené önkontrollját és súlyos végkimenetele lehet ennek a beszélgetésnek. Mire észbe kap a patkányos külsejű lány már sehol s mindenütt van, de nem velük foglalkozik.
Mennyivel egyszerűbb lehetne, ha belelátna a féreg gondolataiba, turkálhatna szennyes képzeleteiben , de ő nem képes ilyenekre. Komoly tekintete újra Ameliet részesíti előnyben az átláthatatlan szemeket mikben megbúvó érzelmeket próbálja megfejteni csakhogy az efféle teremtményeket nem a legegyszerűbb sőt elég nehéz kiismerni.
Nyugodt és határozott Cintia , érezhetően teljes figyelme a másik félé. Nincs benne rettegés, talán mert úgy véli a tömegben nem fog nekiugrani a kislány.
Nem sértésnek szánta a barátság megtagadását ő csak tényeket közölt mi a valóság és nem csak egy álomkép amit elképzeltek. Nincs kedve vitába szállni vele így nem fogja magát ismételni a véleményével kapcsolatban, de újabb kérdést vet fel hogy mért ennyire biztos benne ,hogy ők jóban lesznek. Ez a beszélgetés folyamatosan újabb és újabb kérdéseket vet fel. Gyanakvását félre kell tennie ,hogy ne fusson folyton mellékszálakba ,ne bonyolódjon felesleges csacsogásba.
A mackóra hunyorog majd a lányra ahogy az gyermetegen játszadozik,s talán társaként gondol rá.Vajon mindíg magánál hordja? Ez pillanatra megzavarja majd a képzeletbeli szavak eljutnak hozzá tolmácsolva.
Bubu az egyik személyiséged? Mióta vagy skizofrén?
Úgy tűnik sokkalta több dilije van ennek a lánynak mint képzelte.
Hm...mióta van merszed , hogy fenyegess engem.?Amelie , felismerem az élt a hangodban ,vegyél vissza kislány.
Nagyot sóhajt, kezdi unni a folyton visszaküldött labdát és az asztal sem kényelmes hosszú távon így határozottabban mint eddig szólal meg.
A szarka túl sokat akart, belebukott a kapzsiságába s elkapták. Egy nyíl jutott neki a picike szívébe a kincs helyett. Pontosan ilyen vagy. Ez vár rád is ha nem hagysz fel a nagyravágyásoddal.
A játékot illetően kérj egy babaházat a kis talpnyalóidtól és a rongybabáiddal eljátszhatod a nagy hercegnő jelenetet mert téged senki nem fogy úgy kezelni.
Kedvelhetsz, nem érdekel mit gondolsz rólam. Embernek sem vagyok ember,sosem voltam és nem is leszek. Félelf vagyok még ennyit sem tudsz ? És még te akarod a várost és mást birtokolni. Cö...
Újabb érdekes szóhasználatot fedez fel a vámpír részéről. Kezd felötleni benne egy érdekes elképzelés miszerint valamivel maga mellé akarja majd állítani s tart tőle hogy amilyen dilis az elképzelhetetlenből elképzelhetőt varázsol sec-perc alatt és nem fogja megkérdezni ,hogy akarja e Cintia , belevág és mindent meg fog tenni. Ez ilyesféle gondolatok azidtőtájt öltenek alakot benne míg a másik életével untatja amire ő amúgy sem kíváncsi. Csak beszél és beszél szerencsére nem észrevehető ,hogy Cintia fejben máshol jár. Egyszer csak az a monoton mese abbamarad és csend támad köztük. Percekig csak ül, majd gondolataiból kipattan a következő kérdés ami miatt idejött. Minden mást elhesseget ezen majd később rágódik s mivel nem figyelt a kérdést sem hallotta meg mit feltettek neki.
Vége a mese délutánnak , ideje elárulnod, merre van mostanában egy rokonod. ...Kísértet.
Túlságosan meghúzta magát vagy... vagy karót kapott .Tehát merre lődörög ,szeretem szemmel tartani ...ahogy téged is.
# 1993114
Kelt 2013.01.18, 09:55
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[Vérszomj]
[Cintia]
//Amelie ~ Pókháló~//
*hamarosan odalép hozzájuk egy patkányjelmezes pincérlány a kérdéssel, hogy kérnek-e valamit. Cintiával előzékenyen közli, hogy az első ital ingyenes. Továbbá megkérdezi, hogy óhajtanak-e apróbb fogadásokat tenni a versenyzőkre. A komolyabb téteket máshol lehet megtenni, de a pincérnőknél is lehet kisebb tételű összeget feltenni. Akár kérnek, akár nem, gyorsan tovább is áll.*
*sötétkékszínű köpenyege aprókat emelkedik a gyenge fuvallattal, amennyit beengednek ide. Akár a kinti hóvihart is beterelhetnék ide, hiszen az éljenzés és a szurkolás tüze könnyedén ellensúlyozná ezt. Azonban ő csak Cintiára figyel most.*
*fölnéz Cintiára. Auralátást eszközöl nála, hogy lehetősége legyen megválogatni a beszélgetésük legfontosabb szavait, ami kihatással lehet évszázadokra is akár. Az auralátással képes a másik érzelmeit látni. Ezzel láthatja akár azt is, hogy valaki szerelmes, láthatja azt is, hogy valaki mélyen hívő és elkötelezett valamely istenség felé. Azonban nem láthatja az összes érzelmeket, a jelenlevő legerősebbeket képes inkább érzékelni.*
*kinek jutna eszébe egy vámpírt azzal próbálva valamelyest is megsérteni, hogy nem barátok? Cintiának. Bár leplezi jegesen elbűvölő pillantásával és mosolyával, de a benne rejlő Gyermeknek ez még fáj a sajátságos mesevilágában. Az elrejtett mesevilágát szeretné megvalósítani a világban egy rögeszme miatt.*
Óh… mi egyszer nagyon jó barátok leszünk.
*mondja gonosz mosollyal. Hangja vékony és egészen fenyegető. Bal kezében egyszer csak játékmackó jelenik meg, kicsit hátrébb tolja magát, majd a térdére teszi a macit, majd elteszi és visszaugrál a széken ülve az asztalhoz. Határozottan Cintiára néz, és megmondja a képébe:*
Bubu haragszik rád!
Ne legyek szarka… mi?
*kérdez vissza sunyi mosolyával. Tudja, hogy ezzel újabb sértést engedett meg magának a lány felé. Azért igyekszik valamelyest ellensúlyozni személyeskedését egy visszatérő ismert gondolatának megosztásával:*
Én nem akarok mást, csak játszani egy jót a várossal. A fehér lovon érkező szőke herceg balján királylánynak lenni, ahol mindenki nevetve játszik örökkön-örökké. Te nem akarsz játszani velem?
Kedvellek, Alakváltó. Hamar átlátod a dolgokat, és tetszik, hogy megmered mondani azokat a meglátásaidat, amit mások mélyen eltemetnek magukban. Mások nem mernének egy vámpírnak az emberi lelkiismeret szerinti naiv logikával jönni. Pusztán azért, mert falra hányt borsónak tűnik, másrészt pedig összetérhetném ezt benned. Te viszont mersz! Álarc nélkül jársz köztünk, Maskarások között.
Egyszer még hasznodat veszem.
Érdekes kérdést tettél fel. Számomra ez a természetes világ. Ez olyan, mint hogy bemész egy szobába, és tudod, hogy honnan jöttél, az ajtón vagy az ablakon át, de, hogy miért, azt nem teszed fel, hanem azt teszed, amit a szobában tenned kell.
Megtiszteltetés számomra, hogy vámpír lehettem, miután oly sok évig szolgáltam a véruram. Már egészen kicsi koromban kiválasztottak. Megszervezték, hogy felégjen a házam, és el kelljen menekülnöm az utcára, ahol örömlányként kerestem a kenyerem. Mígnem egy nap valóban eljöttek értem, úgy tettek, mintha kuncsaftok lennének, jeleket rajzoltak a testemre, majd követtem őket a Halhatatlanságba. A vámpíroknak köszönhetem továbbá azt is, hogy tudom, hogy él a bátyám. Vámpírvadász lett. Az-az még él. Tudomásom szerint nagyapám is vadász volt, és tőle örökölte a hívást. Valószínűleg ezért is számoltak le a családommal, hogy csapást mérjenek a vadászokra. Sajnálom, hogy emiatt a testvéremmel rosszba kell lennem, de egyszer majd kibékülünk úgyis.
*mindezt úgy mondja el, mintha csak összetört volna egy pohár.*
Számomra nincs visszaút. Számodra van?
[Cintia]
//Amelie ~ Pókháló~//
*hamarosan odalép hozzájuk egy patkányjelmezes pincérlány a kérdéssel, hogy kérnek-e valamit. Cintiával előzékenyen közli, hogy az első ital ingyenes. Továbbá megkérdezi, hogy óhajtanak-e apróbb fogadásokat tenni a versenyzőkre. A komolyabb téteket máshol lehet megtenni, de a pincérnőknél is lehet kisebb tételű összeget feltenni. Akár kérnek, akár nem, gyorsan tovább is áll.*
*sötétkékszínű köpenyege aprókat emelkedik a gyenge fuvallattal, amennyit beengednek ide. Akár a kinti hóvihart is beterelhetnék ide, hiszen az éljenzés és a szurkolás tüze könnyedén ellensúlyozná ezt. Azonban ő csak Cintiára figyel most.*
*fölnéz Cintiára. Auralátást eszközöl nála, hogy lehetősége legyen megválogatni a beszélgetésük legfontosabb szavait, ami kihatással lehet évszázadokra is akár. Az auralátással képes a másik érzelmeit látni. Ezzel láthatja akár azt is, hogy valaki szerelmes, láthatja azt is, hogy valaki mélyen hívő és elkötelezett valamely istenség felé. Azonban nem láthatja az összes érzelmeket, a jelenlevő legerősebbeket képes inkább érzékelni.*
*kinek jutna eszébe egy vámpírt azzal próbálva valamelyest is megsérteni, hogy nem barátok? Cintiának. Bár leplezi jegesen elbűvölő pillantásával és mosolyával, de a benne rejlő Gyermeknek ez még fáj a sajátságos mesevilágában. Az elrejtett mesevilágát szeretné megvalósítani a világban egy rögeszme miatt.*
Óh… mi egyszer nagyon jó barátok leszünk.
*mondja gonosz mosollyal. Hangja vékony és egészen fenyegető. Bal kezében egyszer csak játékmackó jelenik meg, kicsit hátrébb tolja magát, majd a térdére teszi a macit, majd elteszi és visszaugrál a széken ülve az asztalhoz. Határozottan Cintiára néz, és megmondja a képébe:*
Bubu haragszik rád!
Spoiler
Ne legyek szarka… mi?
*kérdez vissza sunyi mosolyával. Tudja, hogy ezzel újabb sértést engedett meg magának a lány felé. Azért igyekszik valamelyest ellensúlyozni személyeskedését egy visszatérő ismert gondolatának megosztásával:*
Én nem akarok mást, csak játszani egy jót a várossal. A fehér lovon érkező szőke herceg balján királylánynak lenni, ahol mindenki nevetve játszik örökkön-örökké. Te nem akarsz játszani velem?
Spoiler
Kedvellek, Alakváltó. Hamar átlátod a dolgokat, és tetszik, hogy megmered mondani azokat a meglátásaidat, amit mások mélyen eltemetnek magukban. Mások nem mernének egy vámpírnak az emberi lelkiismeret szerinti naiv logikával jönni. Pusztán azért, mert falra hányt borsónak tűnik, másrészt pedig összetérhetném ezt benned. Te viszont mersz! Álarc nélkül jársz köztünk, Maskarások között.
Egyszer még hasznodat veszem.
Spoiler
Érdekes kérdést tettél fel. Számomra ez a természetes világ. Ez olyan, mint hogy bemész egy szobába, és tudod, hogy honnan jöttél, az ajtón vagy az ablakon át, de, hogy miért, azt nem teszed fel, hanem azt teszed, amit a szobában tenned kell.
Megtiszteltetés számomra, hogy vámpír lehettem, miután oly sok évig szolgáltam a véruram. Már egészen kicsi koromban kiválasztottak. Megszervezték, hogy felégjen a házam, és el kelljen menekülnöm az utcára, ahol örömlányként kerestem a kenyerem. Mígnem egy nap valóban eljöttek értem, úgy tettek, mintha kuncsaftok lennének, jeleket rajzoltak a testemre, majd követtem őket a Halhatatlanságba. A vámpíroknak köszönhetem továbbá azt is, hogy tudom, hogy él a bátyám. Vámpírvadász lett. Az-az még él. Tudomásom szerint nagyapám is vadász volt, és tőle örökölte a hívást. Valószínűleg ezért is számoltak le a családommal, hogy csapást mérjenek a vadászokra. Sajnálom, hogy emiatt a testvéremmel rosszba kell lennem, de egyszer majd kibékülünk úgyis.
*mindezt úgy mondja el, mintha csak összetört volna egy pohár.*
Számomra nincs visszaút. Számodra van?
Módosította naissa: 2013.01.18, 09:57
# 1993071
Kelt 2013.01.17, 23:09
-
- Fórumita
-
- 25 Hozzászólás
Újdonsült fórumozó
[Vérszomj]
[ Cintia ]
Az összetört álmok némelyike talán még megvalósítható volna, ha kicsit jobban erőlködne a lány. Idők végezetéig próbálkozhat gyermeteg álmainak szövögetésével,az idő neki dolgozik.
Mereven bámulja Ameliet akin a riadtság nyomait véli felfedezni. A félelem szaga lengi körül a lányt pillanatokig majd az eltűnni érződik s jelenik meg arcán a jellegzetes vonás, mit már megszokott tőle korábban. Nem érti mért volt riadt merőben erősebb nála, egy kézmozdulattal az asztalról is leseperhetné s porrá zúzhatná csontjait, ha akarná.
- Kedvesem ne képzelj bele barátságot a mi kis viszonyunkba mert annak nyoma nincsen benne. Te információt szolgáltatsz arról amire kíváncsi vagyok ,cserébe én nem keserítem meg az így is nyomasztó életedet.
A rikácsoló tömeg elnyomja hangját ami szörnyen zavaró és idegesítő, nem ez a legideálisabb hely a beszélgetésre, de be kell érnie vele. Felemeli hangját a következő pillanatban bár abban biztos, hogy a vérszívó akkor is hallaná , na nem így tenne. Továbbra is hűvösen csengenek szavai.
- Nem tetszik, hogy mindenbe belemártod az orrod és hozzá úgy, hogy másokat is belerángatsz azért, hogy hasznot húzhass. Hagyd csak meg másoknak ezt az üzleti ágazatot és foglalkozz csak az Ispotállyal. Ne légy olyan mint a szarka ki túl sokat akar.
Körmeit kezdi nézegetni ,köpenyébe meg is suvickolja mintha csak karmaival akarná fenyegetőn hangsúlyozni a kis mondókáját.
- Én tudom mért vagyok itt Kedves. Miattad, te pedig a harcosod miatt a pénz miatt mit hozhat neked ha nem hagyja fogát ott és talán némi szórakoztató két lábon járó véredény miatt.
Szemei felcsillannak olyan éteri fényben mely ritkán lopózik a szürke íriszre.
- Érdekes kérdést tettél fel. Ugyanis magam is hasonlót akartam kérdezni.
Te hogyan tudsz élni ,hogy egy hallhatatlan szörnyeteg vette át azt a bájos , reményteli életed s kényszerít arra ,hogy ártatlanok vérét szipolyozd mint valami pióca?
Közelebb hajol mikor a kérdést felteszi majd úgy is felel a lány kérdésére.
- Az én lelkem nyugodt. Nekem nem kell már sokáig a tetteim súlyát elviselni, nekem nincs ott a végtelenség csak a kegyes elmúlás a kegyetlen világból, ha itt az idő. A bennem rejlő állat sokkal irgalmasabb mint ,ami te valaha is voltál vagy lehetnél.
Reméli ezzel kielégíti a válasz. Noha tetteinek sosem volt olyan nagy súlya, hogy terhe nyomta volna vállát. Mit tett azt mások s saját érdekében lépte meg. Nincs lelkiismeret furdalása, jónak látta, megtette.
[ Cintia ]
Az összetört álmok némelyike talán még megvalósítható volna, ha kicsit jobban erőlködne a lány. Idők végezetéig próbálkozhat gyermeteg álmainak szövögetésével,az idő neki dolgozik.
Mereven bámulja Ameliet akin a riadtság nyomait véli felfedezni. A félelem szaga lengi körül a lányt pillanatokig majd az eltűnni érződik s jelenik meg arcán a jellegzetes vonás, mit már megszokott tőle korábban. Nem érti mért volt riadt merőben erősebb nála, egy kézmozdulattal az asztalról is leseperhetné s porrá zúzhatná csontjait, ha akarná.
- Kedvesem ne képzelj bele barátságot a mi kis viszonyunkba mert annak nyoma nincsen benne. Te információt szolgáltatsz arról amire kíváncsi vagyok ,cserébe én nem keserítem meg az így is nyomasztó életedet.
A rikácsoló tömeg elnyomja hangját ami szörnyen zavaró és idegesítő, nem ez a legideálisabb hely a beszélgetésre, de be kell érnie vele. Felemeli hangját a következő pillanatban bár abban biztos, hogy a vérszívó akkor is hallaná , na nem így tenne. Továbbra is hűvösen csengenek szavai.
- Nem tetszik, hogy mindenbe belemártod az orrod és hozzá úgy, hogy másokat is belerángatsz azért, hogy hasznot húzhass. Hagyd csak meg másoknak ezt az üzleti ágazatot és foglalkozz csak az Ispotállyal. Ne légy olyan mint a szarka ki túl sokat akar.
Körmeit kezdi nézegetni ,köpenyébe meg is suvickolja mintha csak karmaival akarná fenyegetőn hangsúlyozni a kis mondókáját.
- Én tudom mért vagyok itt Kedves. Miattad, te pedig a harcosod miatt a pénz miatt mit hozhat neked ha nem hagyja fogát ott és talán némi szórakoztató két lábon járó véredény miatt.
Szemei felcsillannak olyan éteri fényben mely ritkán lopózik a szürke íriszre.
- Érdekes kérdést tettél fel. Ugyanis magam is hasonlót akartam kérdezni.
Te hogyan tudsz élni ,hogy egy hallhatatlan szörnyeteg vette át azt a bájos , reményteli életed s kényszerít arra ,hogy ártatlanok vérét szipolyozd mint valami pióca?
Közelebb hajol mikor a kérdést felteszi majd úgy is felel a lány kérdésére.
- Az én lelkem nyugodt. Nekem nem kell már sokáig a tetteim súlyát elviselni, nekem nincs ott a végtelenség csak a kegyes elmúlás a kegyetlen világból, ha itt az idő. A bennem rejlő állat sokkal irgalmasabb mint ,ami te valaha is voltál vagy lehetnél.
Reméli ezzel kielégíti a válasz. Noha tetteinek sosem volt olyan nagy súlya, hogy terhe nyomta volna vállát. Mit tett azt mások s saját érdekében lépte meg. Nincs lelkiismeret furdalása, jónak látta, megtette.
# 1992312
Kelt 2013.01.15, 00:35
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[Vérszomj]
[Cintia]
//Amelie ~ Pókháló ~//
*miközben vérgőzös hangulatot terít a pazar káosz, ami az arénában bontakozik ki a két harcossal, aközben az ég is elindítja maga hadát havas esőjével odakint. A kikötő reszketőn burkolózik a jeges áradatba, sötét álmokat és bűnöket takarva le. A havas utak alatt, az alvilágban, még az olyan jó lelkek is letaszítódnak, mint Cintia, hogy Terália kimondatlan kérdéseire megkeresse a választ, akár az olyan elveszett sötét szívekben is, mint amilyen Amelie lelke.*
*az ő angyali mosolya csak egy szilánk az összetört álmaiból. Félbe maradt az óra ketyegése, a hintaló pedig folyamatosan billeg, és minden mást befejezetlenül hagyott benne a Halál. Folyamatosan alakul és próbálja összerakni magát újra és újra, de minden erőfeszítése nem más, mint egy összetört álom emléke… és ami mögötte van? Az maga a szövevényes ízeltlábú hálószövő rémálom.*
*meglepődést vált ki belőle Cintia helyfoglalása. Ez nem várt fordulat, és hosszú percekig néz rémülten az alakváltóra… felemelkednek szemhéjai, majd lassan megbékélve a másik nem várt lépésével, visszatér csalafinta játékos mosolya és magabiztos nézése.*
Milyen a viszony mi közöttünk?
*kérdezi enyhén rosszalkodó hangsúlyozással.*
Ez a hely nem az én szervezésem, bár be kell vallanom, hogy benne van a kezem. Ez egy másik vértestvér remekműve, akihez szívesen elirányítalak, ha tort akarsz ülni a fajtánkon. Azonban nincsenek titkaim előtted… Cintia… rá akarom tenni a kezem erre is. Azonban, hogy miért is vagyok itt, sőt… miért vagyunk… mi ketten… itt… erre neked kell rájönnöd.
Hogy vagy mostanában? Együtt tudsz élni azzal a tudattal, hogy ugyanolyan szörnyeteg vagy, mint én?
*kérdezi mosolyogva tőle.*
[Cintia]
//Amelie ~ Pókháló ~//
*miközben vérgőzös hangulatot terít a pazar káosz, ami az arénában bontakozik ki a két harcossal, aközben az ég is elindítja maga hadát havas esőjével odakint. A kikötő reszketőn burkolózik a jeges áradatba, sötét álmokat és bűnöket takarva le. A havas utak alatt, az alvilágban, még az olyan jó lelkek is letaszítódnak, mint Cintia, hogy Terália kimondatlan kérdéseire megkeresse a választ, akár az olyan elveszett sötét szívekben is, mint amilyen Amelie lelke.*
*az ő angyali mosolya csak egy szilánk az összetört álmaiból. Félbe maradt az óra ketyegése, a hintaló pedig folyamatosan billeg, és minden mást befejezetlenül hagyott benne a Halál. Folyamatosan alakul és próbálja összerakni magát újra és újra, de minden erőfeszítése nem más, mint egy összetört álom emléke… és ami mögötte van? Az maga a szövevényes ízeltlábú hálószövő rémálom.*
*meglepődést vált ki belőle Cintia helyfoglalása. Ez nem várt fordulat, és hosszú percekig néz rémülten az alakváltóra… felemelkednek szemhéjai, majd lassan megbékélve a másik nem várt lépésével, visszatér csalafinta játékos mosolya és magabiztos nézése.*
Milyen a viszony mi közöttünk?
*kérdezi enyhén rosszalkodó hangsúlyozással.*
Ez a hely nem az én szervezésem, bár be kell vallanom, hogy benne van a kezem. Ez egy másik vértestvér remekműve, akihez szívesen elirányítalak, ha tort akarsz ülni a fajtánkon. Azonban nincsenek titkaim előtted… Cintia… rá akarom tenni a kezem erre is. Azonban, hogy miért is vagyok itt, sőt… miért vagyunk… mi ketten… itt… erre neked kell rájönnöd.
Hogy vagy mostanában? Együtt tudsz élni azzal a tudattal, hogy ugyanolyan szörnyeteg vagy, mint én?
*kérdezi mosolyogva tőle.*
Módosította naissa: 2013.01.15, 00:36
# 1992257
Kelt 2013.01.14, 20:20
-
- Fórumita
-
- 25 Hozzászólás
Újdonsült fórumozó
[Vérszomj]
[ Cintia ]
Ez az angyali mosoly olyan ismerős neki. Több hozzá hasonlónál vélte felfedezni már ezt a jelenséget. Vajon minden vámpír így tud mosolyogni? Vagy csupán csak ő véli így látni ezt az apróságot a márványtestű ragadozóknál? Mindegy is ez most nem erre akar választ kapni.
- Barát? Milyen hízelgő. A gond csak az, hogy nekem más az elképzelésem a mi kis…hm…viszonyunkról Amelie és hagyd el ezt nevetséges cirkuszi hajlongást
Kezével mutogat is, hogy felesleges ez a kis színjáték felőle hiába lehet benne valódi tisztelet.
- Nem italozni jöttem ebbe a lebujba. Nem igazán füllik a fogam hozzá. Halottam ma itt leszel, miattad jöttem. Nehezen lehet a nyomodra bukkanni. Kerestelek az Ispotályban is, de ott nem adták ki merre visz mostanság utad. Szerencsére volt egy madárka, aki csiripelt. -
Beszél, miközben a nő leül az asztalhoz és gyertyákkal bűvészkedik. Fura dolog hogy így gondolnak rá,hogy bármikor vadásszá válhat, s egy karót döfne a nő szívébe abba a sötét és mozdulatlan maroknyi elhalt darabba. De be kell látni, van benne valami. A gyertya közelébe hajol és elfújja, odébb tolja azt az asztal szélére s a felborult székkel nem foglalkozva felül az asztalra. Na, igen. Ez ő. Lábait keresztberakja s a lány elé tenyerel le amolyan megtámasztás képpen.
-Egér?Inkább patkány, de ezt most nem firtassuk. Mond csak te hoztad ezt a kis mulatságot össze?
Teszi fel a kérdést, ami nem is igazán érdekli, de bemelegítésnek nem rossz bár így is a közepébe csapott bele. Nincs bájos társalgási kedvében így elég nyers a modora a hangvitele is.
[ Cintia ]
Ez az angyali mosoly olyan ismerős neki. Több hozzá hasonlónál vélte felfedezni már ezt a jelenséget. Vajon minden vámpír így tud mosolyogni? Vagy csupán csak ő véli így látni ezt az apróságot a márványtestű ragadozóknál? Mindegy is ez most nem erre akar választ kapni.
- Barát? Milyen hízelgő. A gond csak az, hogy nekem más az elképzelésem a mi kis…hm…viszonyunkról Amelie és hagyd el ezt nevetséges cirkuszi hajlongást
Kezével mutogat is, hogy felesleges ez a kis színjáték felőle hiába lehet benne valódi tisztelet.
- Nem italozni jöttem ebbe a lebujba. Nem igazán füllik a fogam hozzá. Halottam ma itt leszel, miattad jöttem. Nehezen lehet a nyomodra bukkanni. Kerestelek az Ispotályban is, de ott nem adták ki merre visz mostanság utad. Szerencsére volt egy madárka, aki csiripelt. -
Beszél, miközben a nő leül az asztalhoz és gyertyákkal bűvészkedik. Fura dolog hogy így gondolnak rá,hogy bármikor vadásszá válhat, s egy karót döfne a nő szívébe abba a sötét és mozdulatlan maroknyi elhalt darabba. De be kell látni, van benne valami. A gyertya közelébe hajol és elfújja, odébb tolja azt az asztal szélére s a felborult székkel nem foglalkozva felül az asztalra. Na, igen. Ez ő. Lábait keresztberakja s a lány elé tenyerel le amolyan megtámasztás képpen.
-Egér?Inkább patkány, de ezt most nem firtassuk. Mond csak te hoztad ezt a kis mulatságot össze?
Teszi fel a kérdést, ami nem is igazán érdekli, de bemelegítésnek nem rossz bár így is a közepébe csapott bele. Nincs bájos társalgási kedvében így elég nyers a modora a hangvitele is.
# 1991261
Kelt 2013.01.10, 12:01
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[Vérszomj]
[Cintia]
//Amelie ~ Pókháló ~//
Mindig van miről beszélni…
*néz fel angyalin mosolyogva Cintia képébe.*
Nekem mindig van időm egy jó barátra.
*válaszolja enyhe pimasz mosollyal képén, tudva, hogy ezzel a mondattal vérig sérti és borzolja a másik kedélyét. Azonban talpra szökken, és meghajol, ahogy a közönségnek szoktak a művészek, de valódi tisztelettel teszi. Tisztában van vele, hogy egy este megfizeti szavainak árát Cintiával szemben.*
Kérsz valamit inni? Természetesen meghívlak…
*ajánlja fel, és közben az asztalhoz invitálja őt laza gesztussal. Készen áll arra, hogy ha kell, mindenáron megmeneküljön, ha Cintia megtámadná őt. Helyet foglal az asztalnál, köpenyege elfedi karcsú alakját a székkel együtt. Kinyújtja kezét, majd az asztalon levő gyertyák egyszerre csak lángnyelvekre kapnak. Azonban a felborult széket hagyja ott a másiknak, hogy ő vegye fel, ha arra akar leülni és nem esetleg egy másik asztaltól hoz széket.*
Figyelek cica. Mit tehet érted az egér?
[Marcus]
//Velocity //
*körülötte nincs más, csak holtak serege. Mindenkiben a potenciális áldozatát látja. Már ki is választotta a tömegből azokat a személyeket, akiket megkínoz, ha ellenfelét kifilézte. Számára érdektelen, hogy ki áll ennek útjában. Eszelős tekintetével és vigyorral kezd tánclépésekbe az ellenfél mozgására figyelve. Feje fölé emeli az egyik kardot, míg mellmagasságba a másikat, majd laza fürgeséggel válaszol az első hosszú csapásra, amit kivéd, megpróbálja a föld felé ütni erősen a másik pengéjét, hogy ebből indítson visszatámadást.*
[Cintia]
//Amelie ~ Pókháló ~//
Mindig van miről beszélni…
*néz fel angyalin mosolyogva Cintia képébe.*
Nekem mindig van időm egy jó barátra.
*válaszolja enyhe pimasz mosollyal képén, tudva, hogy ezzel a mondattal vérig sérti és borzolja a másik kedélyét. Azonban talpra szökken, és meghajol, ahogy a közönségnek szoktak a művészek, de valódi tisztelettel teszi. Tisztában van vele, hogy egy este megfizeti szavainak árát Cintiával szemben.*
Kérsz valamit inni? Természetesen meghívlak…
*ajánlja fel, és közben az asztalhoz invitálja őt laza gesztussal. Készen áll arra, hogy ha kell, mindenáron megmeneküljön, ha Cintia megtámadná őt. Helyet foglal az asztalnál, köpenyege elfedi karcsú alakját a székkel együtt. Kinyújtja kezét, majd az asztalon levő gyertyák egyszerre csak lángnyelvekre kapnak. Azonban a felborult széket hagyja ott a másiknak, hogy ő vegye fel, ha arra akar leülni és nem esetleg egy másik asztaltól hoz széket.*
Figyelek cica. Mit tehet érted az egér?
[Marcus]
//Velocity //
*körülötte nincs más, csak holtak serege. Mindenkiben a potenciális áldozatát látja. Már ki is választotta a tömegből azokat a személyeket, akiket megkínoz, ha ellenfelét kifilézte. Számára érdektelen, hogy ki áll ennek útjában. Eszelős tekintetével és vigyorral kezd tánclépésekbe az ellenfél mozgására figyelve. Feje fölé emeli az egyik kardot, míg mellmagasságba a másikat, majd laza fürgeséggel válaszol az első hosszú csapásra, amit kivéd, megpróbálja a föld felé ütni erősen a másik pengéjét, hogy ebből indítson visszatámadást.*
# 1983326
Kelt 2012.11.20, 15:26
-
- Fórumita
-
- 170 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Marcus ]
A felkonferáló udvari bolondra csak kevés figyelmet pazarol. Már teljesen máshol jár. Csak egy emberre koncentrál. Ellenfelét méregeti harcra készen. Bemutatása sem a megszokott, persze itt bizonyosan egyik híres ragadványnevét sem ismerik, ami nem meglepő. Nem is érdekli ez igazából, az arénában kell bizonyítani a neveket itt semmit sem érnek. A harci tudás és a tapasztalat a döntő faktor. Azt azért megjegyzi, hogy valószínűleg nem az utolsó ellenfelével néz ma szembe, hála a közönség döntésének így jobb lenne ezt minél hamarabb és a legkevesebb sérüléssel megúszni.
Vadul veti bele magát a küzdelembe. Egyenlőre messziről bevitt hosszú, oldalirányú vágásokkal operálna. Tisztes távot tartva, hiszen az neki sem volna jó, ha a két hentesbárdszerű fegyver, aprításba kezdene. A vágások nem túl gyorsak ám annál pontosabbak és erősek. Egyértelműen egyik karját vette célba ellenfelének. Ha az nagy elánnal neki indulna, oldalra próbál kitérni előle, ha tud még egy könyököst is bevinne, testre, fegyvertelen kezét is hasznosítva. Fizikai erejét is kihasználva a harc során.
[ Marcus ]
A felkonferáló udvari bolondra csak kevés figyelmet pazarol. Már teljesen máshol jár. Csak egy emberre koncentrál. Ellenfelét méregeti harcra készen. Bemutatása sem a megszokott, persze itt bizonyosan egyik híres ragadványnevét sem ismerik, ami nem meglepő. Nem is érdekli ez igazából, az arénában kell bizonyítani a neveket itt semmit sem érnek. A harci tudás és a tapasztalat a döntő faktor. Azt azért megjegyzi, hogy valószínűleg nem az utolsó ellenfelével néz ma szembe, hála a közönség döntésének így jobb lenne ezt minél hamarabb és a legkevesebb sérüléssel megúszni.
Vadul veti bele magát a küzdelembe. Egyenlőre messziről bevitt hosszú, oldalirányú vágásokkal operálna. Tisztes távot tartva, hiszen az neki sem volna jó, ha a két hentesbárdszerű fegyver, aprításba kezdene. A vágások nem túl gyorsak ám annál pontosabbak és erősek. Egyértelműen egyik karját vette célba ellenfelének. Ha az nagy elánnal neki indulna, oldalra próbál kitérni előle, ha tud még egy könyököst is bevinne, testre, fegyvertelen kezét is hasznosítva. Fizikai erejét is kihasználva a harc során.
# 1983306
Kelt 2012.11.20, 13:47
-
- Fórumita
-
- 25 Hozzászólás
Újdonsült fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Cintia ]
Felhevült éljenzés a buzgó közönség figyelme a küzdőtérre irányul lehetőséget ad, hogy újra felkutassa a bujkáló lányt és szóra bírja anélkül, hogy magukra vonja majd a figyelmet. Tekintete a tömeget fürkészi,s a gongot hallva pillanatra a kezdődő viadalra,mintha nem is hallotta volna, a felkonferálást lepi meg a hang,majd újra csak a nőt keresi,a fenevadat a bájos arc alatt. A szél mi hírtelen keletkezik hozzá is eljut, váratlanul éri a szellő simogatása az arcán, s egyszer csak egy asztalnál észreveszi az éppen felboruló személyt, nem sokan vannak körülötte így számára látványos. Rögvest elhagyja magaslesét s egy őr mellet elsuhan teste. Lehet csak egy részeg alak volt, de jobb, ha megnézi, lehet áldozatra lelt a nő, itala maradékát legurítja útközben s leteszi poharát egy mozgó tálcára,most egy patkány jelmezes lányéra. Óvatosan kerül közelebb a hátán fekvő alakhoz és belehajol arcába. Szürke szemei felcsillannak, bizony rátalált a prédára.
-Amelie, micsoda meglepetés-
Vigyorog bele arcába, mintha csak véletlen lenne találkozásuk s hátrahúzza csuklyáját, hogy arca láthatóvá váljon. Öltözékét továbbra is a köpeny rejt, sűrű fekete haja félig arcába lóg. Kezet nyújt a nőnek, segítse felállni bár látszólag jól szórakozik, azon, hogy elfetreng a mocsokban.
-Ha már így összefutottunk beszélgessünk egy kicsit. Azt hiszem, van miről.-
Arca komollyá válik eztán, jelezve nem a játékairól akar csevegni, hanem annál rangosabb dolgokról. Hangja éppen annyira harsogja túl a kiabálásokat amennyire éppen csak szükséges,tudja, hogy a másik anélkül is hallja mit mond.
Továbbra sem érdekli a nagyra becsült viadorok játéka, eddig sem a miatt volt jelen. Reméli kérdésére választ kap majd, és eléri célját az igazgatónőnél. A bűz továbbra is orrában kering, mint valami lenyomat az éjszakából, vámpír szag, bőre váltó ismeretlen illata, az erőszaké és adrenaliné.
[ Cintia ]
Felhevült éljenzés a buzgó közönség figyelme a küzdőtérre irányul lehetőséget ad, hogy újra felkutassa a bujkáló lányt és szóra bírja anélkül, hogy magukra vonja majd a figyelmet. Tekintete a tömeget fürkészi,s a gongot hallva pillanatra a kezdődő viadalra,mintha nem is hallotta volna, a felkonferálást lepi meg a hang,majd újra csak a nőt keresi,a fenevadat a bájos arc alatt. A szél mi hírtelen keletkezik hozzá is eljut, váratlanul éri a szellő simogatása az arcán, s egyszer csak egy asztalnál észreveszi az éppen felboruló személyt, nem sokan vannak körülötte így számára látványos. Rögvest elhagyja magaslesét s egy őr mellet elsuhan teste. Lehet csak egy részeg alak volt, de jobb, ha megnézi, lehet áldozatra lelt a nő, itala maradékát legurítja útközben s leteszi poharát egy mozgó tálcára,most egy patkány jelmezes lányéra. Óvatosan kerül közelebb a hátán fekvő alakhoz és belehajol arcába. Szürke szemei felcsillannak, bizony rátalált a prédára.
-Amelie, micsoda meglepetés-
Vigyorog bele arcába, mintha csak véletlen lenne találkozásuk s hátrahúzza csuklyáját, hogy arca láthatóvá váljon. Öltözékét továbbra is a köpeny rejt, sűrű fekete haja félig arcába lóg. Kezet nyújt a nőnek, segítse felállni bár látszólag jól szórakozik, azon, hogy elfetreng a mocsokban.
-Ha már így összefutottunk beszélgessünk egy kicsit. Azt hiszem, van miről.-
Arca komollyá válik eztán, jelezve nem a játékairól akar csevegni, hanem annál rangosabb dolgokról. Hangja éppen annyira harsogja túl a kiabálásokat amennyire éppen csak szükséges,tudja, hogy a másik anélkül is hallja mit mond.
Továbbra sem érdekli a nagyra becsült viadorok játéka, eddig sem a miatt volt jelen. Reméli kérdésére választ kap majd, és eléri célját az igazgatónőnél. A bűz továbbra is orrában kering, mint valami lenyomat az éjszakából, vámpír szag, bőre váltó ismeretlen illata, az erőszaké és adrenaliné.
# 1982999
Kelt 2012.11.19, 00:01
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[Vérszomj]
//Jester, a bíró//
*egy udvari bolond lép az arénába, mint legfőbb bíró. Csilingelő sapkájában rázza fejét, miközben a gladiátorokat kísérő üdvrivalgások közepette jogarával táncol az arénamezőn. Mozdulatai művésziek, és aki jobban megfigyeli őt, észreveheti, hogy a lehetséges harci táncot utánozza. Fehér smink fedi be arcát, száján széles vigyor. Feszes tunikában ugrál gúnyt űzve mindenkiből, aki ma éjjel itt van.*
Az istenek arénája a Viharsarok alatt nyílt meg ma!
*hangzik fel a bolond enyhén vékony sipítozó hangja. Jester hangja érdekes módon túlharsogja a tömeget is. Pszichotikus erővel bír szava.*
Elképesztő viadalokat és küzdelmeket láthattunk itt. Még mindig emlékezünk a legemlékezetesebb viadalra: amikor egy angyal és egy ördög csapott össze! Azonban a háború folytatódik… ezúttal új katonákkal!
Az egyik versenyzőnk: Velocity. A hírhedt gyilkosunk mindenki szeme láttára mutatja be mit tudnak azok a pengék a kezében!
A másik versenyzőnk: egy valódi gladiátor egyenesen a kolosszeumból! Vajon itt ér ma véget pályafutása? Vagy ő lesz Velocity büntetése? Nézzük meg, hogy vajon az újoncunk legyőzi-e a Viharsarkot, ahol maga a háború folyik!
Miközben ők küzdenek, a másik arénában is lesz egy játszma. Akarjátok-e, hogy a két győztes összemérje-e majd erejét? Akarjátok-e látni azt ahogy a Napfelkeltéig csak titánok harcolnak? Hisz tudjátok a szabályt… Napfelkeltekor eltűnünk innen!
*felnevet, mire a tömeg harsogja az egyöntetű választ, hogy igen, itt akarnak maradni másnapig, és egész éjszaka akarják látni, hogy mit tudnak a ma esti versenyzők. Jester eltűnik a porondról, és nagy gong jelzi, hogy kezdődhet az élet-halál harc. Ma azokkal a fegyverekkel harcolhatnak a felek, amelyeket magukkal hoztak a küzdőtérre.*
//Jester, a bíró//
*egy udvari bolond lép az arénába, mint legfőbb bíró. Csilingelő sapkájában rázza fejét, miközben a gladiátorokat kísérő üdvrivalgások közepette jogarával táncol az arénamezőn. Mozdulatai művésziek, és aki jobban megfigyeli őt, észreveheti, hogy a lehetséges harci táncot utánozza. Fehér smink fedi be arcát, száján széles vigyor. Feszes tunikában ugrál gúnyt űzve mindenkiből, aki ma éjjel itt van.*
Az istenek arénája a Viharsarok alatt nyílt meg ma!
*hangzik fel a bolond enyhén vékony sipítozó hangja. Jester hangja érdekes módon túlharsogja a tömeget is. Pszichotikus erővel bír szava.*
Elképesztő viadalokat és küzdelmeket láthattunk itt. Még mindig emlékezünk a legemlékezetesebb viadalra: amikor egy angyal és egy ördög csapott össze! Azonban a háború folytatódik… ezúttal új katonákkal!
Az egyik versenyzőnk: Velocity. A hírhedt gyilkosunk mindenki szeme láttára mutatja be mit tudnak azok a pengék a kezében!
A másik versenyzőnk: egy valódi gladiátor egyenesen a kolosszeumból! Vajon itt ér ma véget pályafutása? Vagy ő lesz Velocity büntetése? Nézzük meg, hogy vajon az újoncunk legyőzi-e a Viharsarkot, ahol maga a háború folyik!
Miközben ők küzdenek, a másik arénában is lesz egy játszma. Akarjátok-e, hogy a két győztes összemérje-e majd erejét? Akarjátok-e látni azt ahogy a Napfelkeltéig csak titánok harcolnak? Hisz tudjátok a szabályt… Napfelkeltekor eltűnünk innen!
*felnevet, mire a tömeg harsogja az egyöntetű választ, hogy igen, itt akarnak maradni másnapig, és egész éjszaka akarják látni, hogy mit tudnak a ma esti versenyzők. Jester eltűnik a porondról, és nagy gong jelzi, hogy kezdődhet az élet-halál harc. Ma azokkal a fegyverekkel harcolhatnak a felek, amelyeket magukkal hoztak a küzdőtérre.*
Módosította naissa: 2012.11.19, 00:02
# 1982949
Kelt 2012.11.18, 17:43
-
- Fórumita
-
- 170 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Marcus ]
Miközben a küzdőtér felé halad széles mosollyal konstatálja a földalatti létesítmény stílusát. Ezeknek a helyeknek is megvan a maga varázsa úgymond, mely olykor nem áll messze a kicsapongó életet folytató Marcustól sem. Csábító az ital, valamint a hölgyek társasága, de most más miatt van itt. Első a küzdelem. Tekintetével egy ideig mintha keresne is konkrétan egy valakit, de nem reméli hogy pont kiszúrja a tömegben. Katonai kíséretben jut el küzdelmének színterére.
Ellenfelét is alaposan végigméri, nem ismeri, semmit sem hallott róla eleddig. Cseppet sem rémiszti meg a látvány, ha ismerné a róla terjengő pletykákat, akkor is ugyanígy lenne. Marcus hírnevét kifejezetten az arénákban szerezte. Ráragasztott nevek összessége is innen való. Nem holmi gaztettekből, amik túlzóak is. Teste hasonlóképpen gazdag hegekben. Van itt mindenféle vágás, szúrás és fenevad harapta seb. Mind külön történettel, ha kérnék, egytől egyig el tudna mesélni. Egyet sem felejtett. Egyetlen kardot szorongat kezében egyedi kialakítású acinaces. Ívelt pengéjű, egyélű lovassági szablya, szúrásra és vágásra egyaránt alkalmas. Alakja karcsú, kígyózó forma.
Kis ünnepeltetésre buzdítva a nézőközönséget emeli mindkét karját a magasba, végül nagyot ver mellkasára, kiált közben mint egy vadállat. Kihívóan néz szembe ellenfelével. Szemében már égnek a lángok. Vágyik a harcra. Egy percig sem fog kegyelmezni.
[ Marcus ]
Miközben a küzdőtér felé halad széles mosollyal konstatálja a földalatti létesítmény stílusát. Ezeknek a helyeknek is megvan a maga varázsa úgymond, mely olykor nem áll messze a kicsapongó életet folytató Marcustól sem. Csábító az ital, valamint a hölgyek társasága, de most más miatt van itt. Első a küzdelem. Tekintetével egy ideig mintha keresne is konkrétan egy valakit, de nem reméli hogy pont kiszúrja a tömegben. Katonai kíséretben jut el küzdelmének színterére.
Ellenfelét is alaposan végigméri, nem ismeri, semmit sem hallott róla eleddig. Cseppet sem rémiszti meg a látvány, ha ismerné a róla terjengő pletykákat, akkor is ugyanígy lenne. Marcus hírnevét kifejezetten az arénákban szerezte. Ráragasztott nevek összessége is innen való. Nem holmi gaztettekből, amik túlzóak is. Teste hasonlóképpen gazdag hegekben. Van itt mindenféle vágás, szúrás és fenevad harapta seb. Mind külön történettel, ha kérnék, egytől egyig el tudna mesélni. Egyet sem felejtett. Egyetlen kardot szorongat kezében egyedi kialakítású acinaces. Ívelt pengéjű, egyélű lovassági szablya, szúrásra és vágásra egyaránt alkalmas. Alakja karcsú, kígyózó forma.
Kis ünnepeltetésre buzdítva a nézőközönséget emeli mindkét karját a magasba, végül nagyot ver mellkasára, kiált közben mint egy vadállat. Kihívóan néz szembe ellenfelével. Szemében már égnek a lángok. Vágyik a harcra. Egy percig sem fog kegyelmezni.
# 1982755
Kelt 2012.11.17, 00:25
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[Vérszomj]
//Amelie ~ Pókháló ~//
*igyekszik elvegyülni a tömegben. Elbújni az elől, ami esetleg követheti. Amennyiben Cintia érzékszervei betájolják őt, nyílván nem tud köddé válni egészen. Pláne, hogy újabb vámpírszag terjed el a levegőben.
Amelie kalandor öltözetében érkezett ma. Könnyű fekete, enyhén szemérmetlen mellvértjében rója a köreit. Mozgásában azonban mintha megtorpanna, mert a levegőben meglát valakit. Egy régi szövetségesét látja meg a helységben az óriáshangya szobor mellett. Láthatatlan szövetségesével leül egy asztalhoz tárgyalni. A bűvész – Amelie -, megfordítja székét és hintázva hallgatja a Fátyol-takarta személyt.
Hamarosan azonban eltűnik a színről beszélgetőpartnere és egyedül marad hirtelen az asztalnál. Ellenfele hirtelen távozása némi szélt terjeszt el az éterben, és ő maga hanyatt dől a székkel, amivel eddig játszott. Nagy puffanással találja magát feldobott lábakkal a földön. Szende mosoly jelenik meg az arcán ezután, ahogy láthatóan azon szórakozik, hogy mennyire mulatságos a világ ebből a nézetből.*
//Amelie ~ Pókháló ~//
*igyekszik elvegyülni a tömegben. Elbújni az elől, ami esetleg követheti. Amennyiben Cintia érzékszervei betájolják őt, nyílván nem tud köddé válni egészen. Pláne, hogy újabb vámpírszag terjed el a levegőben.
Amelie kalandor öltözetében érkezett ma. Könnyű fekete, enyhén szemérmetlen mellvértjében rója a köreit. Mozgásában azonban mintha megtorpanna, mert a levegőben meglát valakit. Egy régi szövetségesét látja meg a helységben az óriáshangya szobor mellett. Láthatatlan szövetségesével leül egy asztalhoz tárgyalni. A bűvész – Amelie -, megfordítja székét és hintázva hallgatja a Fátyol-takarta személyt.
Hamarosan azonban eltűnik a színről beszélgetőpartnere és egyedül marad hirtelen az asztalnál. Ellenfele hirtelen távozása némi szélt terjeszt el az éterben, és ő maga hanyatt dől a székkel, amivel eddig játszott. Nagy puffanással találja magát feldobott lábakkal a földön. Szende mosoly jelenik meg az arcán ezután, ahogy láthatóan azon szórakozik, hogy mennyire mulatságos a világ ebből a nézetből.*
# 1982703
Kelt 2012.11.16, 15:55
-
- Fórumita
-
- 25 Hozzászólás
Újdonsült fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Cintia ]
Vigyora díjazza a viadalt rendező humorát ,a beöltözött felszolgálók jelmezei frappánsan illenek az állatias megmérettetésekhez mi várja a viadorokat és a közönséget is szórakoztatja,jobban elvarázsolja. Maga az esemény igen csak sok embert vonzott ide így jó maga is elvegyül az ordítozók tömegébe lemászva kis kilátójából miután felmérte látszólagosan a helyet. Igyekszik szemmel tartani a kis számító dögöt ki előle is mintha menekülne. Mozdulatát, ahogy keze fegyverére csusszan, ugyan nem látja, hiszen jó páran vannak közöttük, folytonos mozgásban, ahogy ide-oda ficeregnek a jól mulató felhergelt népek, nem is megy közelébe, biztos távolságban marad. Figyelget s iszik, amint megszerzi welcome italát egy mellette elhaladó farkas jelmezes lánykától. A táncosok is hébe-hóba lekötik szürke tekintetét, - Potenciális áldozatok, ha elfajulnak a dolgok -, de talán nem fognak és a csillogó bőrű obsitosok is közbelépnének, majd ha mégis.
Furcsa és ismerős érzések csalják el a lány közeléből Cintiát a harctér felé, ujjongások éljenzések tudatják vele is hamarosan a küzdelem újfent kezdődik. Rossz ötlet volt közelebb mennie, nem lát szinte semmit, de érez, furcsa állatias szagot, méghozzá ami keveredik a katakombák bűzével. Hátrál ki a tömegből nekiütközve ki éppen útjában ál és rá fröccsenti itala egy részét. Eltűnik a szemek elől gyorsan és felkeresi egy magasabb pont lehetőségeit újra hátha jobban lát majd,bár Amelie elködlött szeme elől biztos benne hogy nem hagyja el a helyet egyhamar. A szorító és a szagok fele veti hunyorgó pillantásait köpönyege takarásából s egy újabb ismerőst lát fellépni küzdőtérre.
-Marcus-
Sziszegi fogai közül az ismerős nevet s csóválja fejét, ostoba pénzsóvárgása után mi idáig süllyesztette a gladiátort, hogy mocsokban haldokoljon majd netán anélkül, hogy a homok édes dicsőségében vérezzen el egyszer. Lassan fejében összeáll egy kép a ma estéről,mit keres itt Amelie és Marcus is egyszerre….de a kép még hiányos,színfoltokban szenved.
[ Cintia ]
Vigyora díjazza a viadalt rendező humorát ,a beöltözött felszolgálók jelmezei frappánsan illenek az állatias megmérettetésekhez mi várja a viadorokat és a közönséget is szórakoztatja,jobban elvarázsolja. Maga az esemény igen csak sok embert vonzott ide így jó maga is elvegyül az ordítozók tömegébe lemászva kis kilátójából miután felmérte látszólagosan a helyet. Igyekszik szemmel tartani a kis számító dögöt ki előle is mintha menekülne. Mozdulatát, ahogy keze fegyverére csusszan, ugyan nem látja, hiszen jó páran vannak közöttük, folytonos mozgásban, ahogy ide-oda ficeregnek a jól mulató felhergelt népek, nem is megy közelébe, biztos távolságban marad. Figyelget s iszik, amint megszerzi welcome italát egy mellette elhaladó farkas jelmezes lánykától. A táncosok is hébe-hóba lekötik szürke tekintetét, - Potenciális áldozatok, ha elfajulnak a dolgok -, de talán nem fognak és a csillogó bőrű obsitosok is közbelépnének, majd ha mégis.
Furcsa és ismerős érzések csalják el a lány közeléből Cintiát a harctér felé, ujjongások éljenzések tudatják vele is hamarosan a küzdelem újfent kezdődik. Rossz ötlet volt közelebb mennie, nem lát szinte semmit, de érez, furcsa állatias szagot, méghozzá ami keveredik a katakombák bűzével. Hátrál ki a tömegből nekiütközve ki éppen útjában ál és rá fröccsenti itala egy részét. Eltűnik a szemek elől gyorsan és felkeresi egy magasabb pont lehetőségeit újra hátha jobban lát majd,bár Amelie elködlött szeme elől biztos benne hogy nem hagyja el a helyet egyhamar. A szorító és a szagok fele veti hunyorgó pillantásait köpönyege takarásából s egy újabb ismerőst lát fellépni küzdőtérre.
-Marcus-
Sziszegi fogai közül az ismerős nevet s csóválja fejét, ostoba pénzsóvárgása után mi idáig süllyesztette a gladiátort, hogy mocsokban haldokoljon majd netán anélkül, hogy a homok édes dicsőségében vérezzen el egyszer. Lassan fejében összeáll egy kép a ma estéről,mit keres itt Amelie és Marcus is egyszerre….de a kép még hiányos,színfoltokban szenved.
# 1982604
Kelt 2012.11.16, 01:02
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
//Amelie ~ Pókháló ~//
*A helység annak ellenére, hogy a föld alatt van, pazar csarnokként terebélyesedik megannyi járat felé. A centrum egy egész nagy terem, ahol általában több arénát is fel tudnak állítani. Ma azonban csak kettő küzdőteret készítettek elő. Ebben a föld alatti arénában minden éjjel más.
Rejtély, hogy ki lehet az illegális viadal megrendezője. Ki rendeli el a viadalokat, ki tud katonai támogatást biztosítani a minimális biztonságért – főként a fizetőképes vendégekre vigyázva -, ez a kérdés hét pecsétes titokként őrződik. Azonban aki itt jól érzi magát, az nem is foglalkozik a kérdéssel, hiszen idelent minden van: vér, pia, és szórakozás.
A többi küzdőtér helyét felváltottak egyéb pultok, és táncos-lányoknak különböző pódiumok. A katakombaszerű igénytelenséget jól kompenzálják az italok és a számos szórakozási lehetőség, amivel a közönség állandó adrenalin függőségben tombol a Viharsarok alatt.
A barlangszerű élményt fokozza, hogy a pincérlányok különböző bestia jelmezekben szolgálnak fel mindenkinek. Főleg farkasoknak és patkányoknak vannak öltözve, de látni egészen letűnt szörnyutánzatokat is. Az első ital mindenkinek ingyen van.
Az őrök a keleti határterületekről jöhettek. Turbán és lepel rejti el az arcukat. Felsőtestük mezítelenül fénylik. Fegyvereik általában szablyák, kihegyezett lándzsák, és közepes körpajzsok. Minden katona valamely fényforrásnál áll. Pontosan úgy állnak, hogy folyamatosan egymásra tudjanak nézni. Így veszik körül a termet és figyelik a züllés széles repertoárját.*
Az arénaharcosokat is katonák kísérik.*
Cintia
*Amelie Kísértettel ellentétben nem mohó a vadászatot illetően. Ügyesen bújik meg sötét csuklyás köpenyegében a tömegben, és láthatóan – talán valami varázslat folytán -, valóban észre sem veszik őt. Egyesek mintha valamilyen hatás alatt ösztönösen máshová néznek, mikor a közelükbe ér.
Azonban megérzi, hogy valakinek a figyelmét nem tudta manipulálni. Körültekint, hogy mi vagy ki figyelheti őt. Cintia észreveheti, hogy ökle domborodik a köpeny alatt, ahogy a kardmarkolatra ráfog.*
//Velocity//
Marcus
*zöld tűsis haj tornyosul hátra a kopasz ellenfél fején. Széles vigyorral lép fel a küzdőtérre. A tömeg elcsendesül látványára. Ez a gladiátor egy pszichopata gyilkos. Ennek az embernek nincsen élete… csak a Halál veszi körül. Volt, hogy egy fogadóban egyetlen éjszaka alatt minden vendéget halálig kínzott.
Egyes híresztelések szerint, régebben nemesebb foglalkozást űzött. Úgy tudják, hogy vámpírvadász volt. Azonban ha ez így is van, láthatóan alul maradt a vérszívók praktikáival szemben. Hidegvérű aberált gyilkossá vált. Most már mindenre vadászik.
Tébolyult tekintettel és eszelős vigyorral néz szembe Marcussal. Felsőtestén megannyi vágás van összevarrva. Kezében egy-egy durva és igénytelen hentesbárdokra emlékeztető rosszul megmunkált kard várja, hogy gazdája ma este is aprításba kezdjen.
A bírák fellépnek a porondra a küzdők közé.*
Cintia
*Cintia Velocityből megérezheti az Alakváltót. Azonban mélyen eltemette magában azt a részét. Talán sosem tudta ezt magáról. Senki sem szólt neki? Mindegy. Ő az átváltozás nélkül is szörnyeteg.*
*A helység annak ellenére, hogy a föld alatt van, pazar csarnokként terebélyesedik megannyi járat felé. A centrum egy egész nagy terem, ahol általában több arénát is fel tudnak állítani. Ma azonban csak kettő küzdőteret készítettek elő. Ebben a föld alatti arénában minden éjjel más.
Rejtély, hogy ki lehet az illegális viadal megrendezője. Ki rendeli el a viadalokat, ki tud katonai támogatást biztosítani a minimális biztonságért – főként a fizetőképes vendégekre vigyázva -, ez a kérdés hét pecsétes titokként őrződik. Azonban aki itt jól érzi magát, az nem is foglalkozik a kérdéssel, hiszen idelent minden van: vér, pia, és szórakozás.
A többi küzdőtér helyét felváltottak egyéb pultok, és táncos-lányoknak különböző pódiumok. A katakombaszerű igénytelenséget jól kompenzálják az italok és a számos szórakozási lehetőség, amivel a közönség állandó adrenalin függőségben tombol a Viharsarok alatt.
A barlangszerű élményt fokozza, hogy a pincérlányok különböző bestia jelmezekben szolgálnak fel mindenkinek. Főleg farkasoknak és patkányoknak vannak öltözve, de látni egészen letűnt szörnyutánzatokat is. Az első ital mindenkinek ingyen van.
Az őrök a keleti határterületekről jöhettek. Turbán és lepel rejti el az arcukat. Felsőtestük mezítelenül fénylik. Fegyvereik általában szablyák, kihegyezett lándzsák, és közepes körpajzsok. Minden katona valamely fényforrásnál áll. Pontosan úgy állnak, hogy folyamatosan egymásra tudjanak nézni. Így veszik körül a termet és figyelik a züllés széles repertoárját.*
Az arénaharcosokat is katonák kísérik.*
Cintia
*Amelie Kísértettel ellentétben nem mohó a vadászatot illetően. Ügyesen bújik meg sötét csuklyás köpenyegében a tömegben, és láthatóan – talán valami varázslat folytán -, valóban észre sem veszik őt. Egyesek mintha valamilyen hatás alatt ösztönösen máshová néznek, mikor a közelükbe ér.
Azonban megérzi, hogy valakinek a figyelmét nem tudta manipulálni. Körültekint, hogy mi vagy ki figyelheti őt. Cintia észreveheti, hogy ökle domborodik a köpeny alatt, ahogy a kardmarkolatra ráfog.*
//Velocity//
Marcus
*zöld tűsis haj tornyosul hátra a kopasz ellenfél fején. Széles vigyorral lép fel a küzdőtérre. A tömeg elcsendesül látványára. Ez a gladiátor egy pszichopata gyilkos. Ennek az embernek nincsen élete… csak a Halál veszi körül. Volt, hogy egy fogadóban egyetlen éjszaka alatt minden vendéget halálig kínzott.
Egyes híresztelések szerint, régebben nemesebb foglalkozást űzött. Úgy tudják, hogy vámpírvadász volt. Azonban ha ez így is van, láthatóan alul maradt a vérszívók praktikáival szemben. Hidegvérű aberált gyilkossá vált. Most már mindenre vadászik.
Tébolyult tekintettel és eszelős vigyorral néz szembe Marcussal. Felsőtestén megannyi vágás van összevarrva. Kezében egy-egy durva és igénytelen hentesbárdokra emlékeztető rosszul megmunkált kard várja, hogy gazdája ma este is aprításba kezdjen.
A bírák fellépnek a porondra a küzdők közé.*
Cintia
*Cintia Velocityből megérezheti az Alakváltót. Azonban mélyen eltemette magában azt a részét. Talán sosem tudta ezt magáról. Senki sem szólt neki? Mindegy. Ő az átváltozás nélkül is szörnyeteg.*
Módosította naissa: 2012.11.16, 01:07
# 1982580
Kelt 2012.11.15, 21:47
-
- Fórumita
-
- 170 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
[ Vérszomj ]
[ Marcus ]
Kissé talán késve érkezik a megbeszélt helyszínre, hátán nagy zsákot cipel, oldalán már ott lóg a kardja. Tűzvörös ingben, fekete nadrágban, és puha, barna vasalt csizmában. Cseppet sem tűnik feszültnek arca, meglehetősen nyugodt és higgadt.
Megfordult már több hasonló helyen is élete folyamán, amikor nagy szüksége volt a pénzre. Most is hasonló célok vezérlik. Nem ezek a kedvenc helyei a küzdelemre, de kegyetlenségben nála sincs hiány, itt is feltalálja magát. A dolga ugyanaz, egyetlen ellenfelét lehetőleg a porba kell döngölnie. Ebben pedig híresen a legjobb.
Pontosan elmagyarázták neki hova is kell mennie, így nem tétovázik, áthalad az őrökön, ha kell elmagyarázva nekik ki is ő, de remélhetőleg tudnak már érkezéséről ők is. Még át kell öltöznie a küzdelem előtt így sietősre veszi. Remélhetőleg hamar megtalálja odabent az erre kialakított helyet, nem járatos itt, talán útbaigazítja valaki.
A megfelelő helyre érve ledobja a nehéz zsákot melyben felszerelése van és hamar megszabadul a fölösleges göncöktől. Aztán jöhet a harci felszerelés. Nagyméretű és strapabíró vállvédőt visel baloldalon, karvédőket, lábvértet, vastag bőrövet és egy ágyékkötőt, felső teste különben meztelen. Kardja most is egy acinaces. A sisakot és az ormótlan nagy pajzsot most otthon hagyta, az ilyen helyekre más harcmodor való. Felhergeli magát a küzdelemre, párszor erősen megcsapkodva mellizmait, fejét rázva. Átszellemül. Kifárad a helységből hogy harcra készen várja az arénába lépést. Próbálja felmérni a közönséget, környezetét míg várakozik.
[ Marcus ]
Kissé talán késve érkezik a megbeszélt helyszínre, hátán nagy zsákot cipel, oldalán már ott lóg a kardja. Tűzvörös ingben, fekete nadrágban, és puha, barna vasalt csizmában. Cseppet sem tűnik feszültnek arca, meglehetősen nyugodt és higgadt.
Megfordult már több hasonló helyen is élete folyamán, amikor nagy szüksége volt a pénzre. Most is hasonló célok vezérlik. Nem ezek a kedvenc helyei a küzdelemre, de kegyetlenségben nála sincs hiány, itt is feltalálja magát. A dolga ugyanaz, egyetlen ellenfelét lehetőleg a porba kell döngölnie. Ebben pedig híresen a legjobb.
Pontosan elmagyarázták neki hova is kell mennie, így nem tétovázik, áthalad az őrökön, ha kell elmagyarázva nekik ki is ő, de remélhetőleg tudnak már érkezéséről ők is. Még át kell öltöznie a küzdelem előtt így sietősre veszi. Remélhetőleg hamar megtalálja odabent az erre kialakított helyet, nem járatos itt, talán útbaigazítja valaki.
A megfelelő helyre érve ledobja a nehéz zsákot melyben felszerelése van és hamar megszabadul a fölösleges göncöktől. Aztán jöhet a harci felszerelés. Nagyméretű és strapabíró vállvédőt visel baloldalon, karvédőket, lábvértet, vastag bőrövet és egy ágyékkötőt, felső teste különben meztelen. Kardja most is egy acinaces. A sisakot és az ormótlan nagy pajzsot most otthon hagyta, az ilyen helyekre más harcmodor való. Felhergeli magát a küzdelemre, párszor erősen megcsapkodva mellizmait, fejét rázva. Átszellemül. Kifárad a helységből hogy harcra készen várja az arénába lépést. Próbálja felmérni a közönséget, környezetét míg várakozik.
# 1982513
Kelt 2012.11.15, 16:07
-
- Fórumita
-
- 25 Hozzászólás
Újdonsült fórumozó
[ Kaland: Vérszomj ]
[ Cintia ]
Mocskos játékok vérre menő, halálig tartó küzdelmek helyét felkeresi az alakváltó barna köpenyébe rejtve kilétét, lábain fegyverei simulnak hozzá örökös bajtársként kisérve utjaira s földalatti alagutak mélyében lel rá a csak bizalmasabb körökben hírhedt arénának, a szabályok nélküli izzadtságtól bűzös veremnek. Bejáratát őrző katonák megállítják alakját, de zsebéből előhúz pár aranyat, felmutatva tovább is engedik a terembe. A zsibajos harsogás füleibe eljut, olykor konkrétan a hegyesedő fülbe ordítják buzdításukat, káromkodásukat az emberek. Egy magasabban lévő pontra felkapaszkodik, csövek köré fonja ujjait és az őröket veszi először szemügyre. Mennyien figyelik ma az eseményeket,s merre tartózkodnak jelenleg. A tömegben egy ismerősnek tűnő női alak próbál elillanni egyelőre nem ál útjába, de lenne pár kérdése hozzá a későbbiekben. Hallotta hírét gyakran jár erre így került az oroszlány ide. Ezért is jött, választ kapjon kérdéseire, de még korai. Először kideríti, mit keres is a vérszívó idelent, megint milyen piszkos ügyletekbe keveredik bele keze, így szemmel tartja.
[ Cintia ]
Mocskos játékok vérre menő, halálig tartó küzdelmek helyét felkeresi az alakváltó barna köpenyébe rejtve kilétét, lábain fegyverei simulnak hozzá örökös bajtársként kisérve utjaira s földalatti alagutak mélyében lel rá a csak bizalmasabb körökben hírhedt arénának, a szabályok nélküli izzadtságtól bűzös veremnek. Bejáratát őrző katonák megállítják alakját, de zsebéből előhúz pár aranyat, felmutatva tovább is engedik a terembe. A zsibajos harsogás füleibe eljut, olykor konkrétan a hegyesedő fülbe ordítják buzdításukat, káromkodásukat az emberek. Egy magasabban lévő pontra felkapaszkodik, csövek köré fonja ujjait és az őröket veszi először szemügyre. Mennyien figyelik ma az eseményeket,s merre tartózkodnak jelenleg. A tömegben egy ismerősnek tűnő női alak próbál elillanni egyelőre nem ál útjába, de lenne pár kérdése hozzá a későbbiekben. Hallotta hírét gyakran jár erre így került az oroszlány ide. Ezért is jött, választ kapjon kérdéseire, de még korai. Először kideríti, mit keres is a vérszívó idelent, megint milyen piszkos ügyletekbe keveredik bele keze, így szemmel tartja.
# 1982421
Kelt 2012.11.15, 00:05
-
- Fórumita
-
- 185 Hozzászólás
Rendszeres fórumozó
(OFF)//tanulva a kritikákból, jobban taglalom a mese legelső reagját. Azonban valahogy be kell vezetni a sztorit, és hogy érthető legyen az, hogy mi tartozik a karakterhez, és mi csak az elősztorihoz, mostantól kiteszem a bevezető részhez, hogy bevezetés//(/OFF)
[Kaland: Vérszomj]
// Amelie ~ Pókháló ~//
Bevezetés
*sötétkék csuklyás köpeny, éjfekete mellvértjében, és bocskorában halad az alvilági arénába. Oldalán rövidkardot visel. Oldalán fekete özvegymintás batyu suhog enyhén lépteinél.*
*~ fölfelé nyalj, oldalra döfj, lefelé taposs el mindenkit ~ ez a jó öreg Tremere túlélő taktika. Amiket az évek alatt egész lényével megtanult, és ezzel már akkor is tisztában volt, amikor Ghoulként belépett a Sötétség Világának előszobájába: az-az láthatta kívülről, hogy a vámpírok miként manipulálják a királyságokat. Egyetlen személy volt eddig az életében, aki tudott valamit a pozitív oldaláról is, és ez egy Gangrel: Kísértet. Aki eltűnt.
Nem kellene, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Mivel a nemesebb klánok a Gangreleket egyszerűen csak állatnak tekintik. Azonban a gyűlölet örök honában, a Sötétség Világában, egy űrt jelent Armenia hiánya. Megmagyarázhatatlan ez az űr, mert csak azt érzi folyton, hogy hiányzik valami. Kísértet jelenléte egy titkolt reménnyel töltötte el: talán mégiscsak létezik a Golconda. A vámpírok számára a Megváltás. Azonban Kísértet eltűnt, a Sötétség pedig minden akadály nélkül magával rántja az eddig sem túl ártatlan lényét.*
*már csak abban tud bízni, hogy a boszorkányok klánja Naviával és Adariannával talán befogadja. Ezt látja utolsó esélynek, mielőtt az embersége végleg lecsúszik a pöcegödörbe.*
*azonban nincs mit tenni, lelke úgyis-úgyis süllyed a Pokolba. A Viharsarok alvilágára kívánja rátenni kislányos mancsát. Mielőtt azonban bevetné a Pókhálót, rendeznie kell a számlákat, mielőtt még ő maga lesz a légy a Viharsarok Hálójában.
Nem szabad lebecsülni a halandók világát. Bosszút áll rajta az alvilágnak bizonyos köre, így vagy úgy, de megtalálják a módját annak, és egyelőre ők vannak túlerőben. Erre az ügyére most talált egy megoldást: Marcus, a gladiátor.
Múltkor csalással nyertek az alvilági bunyóban, és Kísértet volt a bajnok, aki valami halandóval harcolt. Azonban nem ölte meg Kísértet a legyőzöttet, csak el lett játszva, hogy az ellenfél halott. Ezúttal nincs csalás: valaki meg fog halni az arénában ma éjjel.
Gondolkodóba esik, hogy esetleg a vérével segítse győzelemre. A Hercegnek mondta, hogy Ghoult akar magának. Az-az a vértestvérek nem vonhatnák érte felelősségre. Azonban a véritatás nem tűnik alkalmasnak. A gladiátor bizalmába kell férkőznie hozzá, alapos körüljárás szükségeltetik az, hogy legyen egy vérharcosa. Amennyiben Marcus inna a véréből, a gladiátor veretlen lenne az alvilági arénákban, de akár még a Kolosszeumban is. Szép gondolat. Azonban ez még odébb van. Ma éjjel a gladiátor csak magára számíthat.*
*útközben elkap egy koldust az egyik utcasarkon, hogy vért vegyen magához a ma esti feladatokhoz. Hamarosan megérkezik a kikötő egyik eldugott részébe. Marcusnak meghagyta, hogy mit keressen.*
Történet kezdése
*az alvilági aréna a föld alatt van.*
*az arénában egy egész tömeg tombol. Turbános keleti katonák felügyelik, hogy lehető legkevesebb baj lehessen. Kettő aréna van ma felállítva a teremben. A bal szélső, ahol egy sárkányszobor tartja a mennyezetet, lesz az a hely, ahol Marcus vívja ma meg harcát. Részéről elvegyül a tömegben. Igyekezve elkerülni azokat, akik felé tartozása van.*
Módosította naissa: 2012.11.15, 00:07
# 1975884
Kelt 2012.10.08, 20:00
-
- Fórumita
-
- 2525 Hozzászólás
A jégből faragott
[Sarki Csér]
*Anla hideg tekintetével és még hidegebb megjegyzéseivel sokáig hallgatja a meséket, míg Minako és Delila játszanak, Klew Aiviliával édeleg, Mart pedig Lanával beszélget...Alew és Crysa pedig titokzatos módon eltűntek valahova a fedélközben. Másfél órával később a hajó egy lapos, homokos, zátonyokkal és lagúnákkal körülvett szigetet közelít meg. A recsegő árbocok és csattogó vitorlák hangjának közeledtére sirályok, kormoránok, csérek, albatroszok és lundák röppennek fel, törött tojásokat, guánót és félig felfalt csigákat, kagylókat, halakat és rákokat hagyva maguk után, fehér-szürke-fekete rajként körözve aztán a hajó körül. A Sarki Csér egy zátonyoktól mentes lagúnába siklik be, a haditengerészeti kísérőhajók valamivel odébb horgonyoznak le, majd a matrózok egy nagycsónakot készítenek elő, hogy az utasok kiköthessenek a szigeten. Crysa és Alew is előkerülnek, és szépen beterelik a gyerekeket a nagycsónakba, amit recsegő köteleken eresztenek a vízre, hogy hat matróz néhány perc alatt a homokos fövenyre evezzen vele.
A sziget jókora lapos, a partjainál homokos, itt-ott kavicsos szikla, belsőbb részén sűrű bozót, pálmák, páfrányok, akáciák nőnek rajta zöld burjánzással. Noha a tenger komor szürkéskék, a sziget öbleiben a lagúnák vize tiszta, áttetszően üde világos zöldeskék, lelátni a hol térdig, hol két-három ember mélyen érő víz alján a fehér homokig, látszanak a lagúnákban úszkáló halak, kagylók, rákok, apró polipok, teknősök színpompás rajai. A homok, a kavicsos föveny perzselően, mégis jól esően meleg, a levegő hullámzik a melegtől, bár a sós szél enyhíti a hőséget, a víz tökéletes. A nagycsónak ládájából mogyorós, diós, gesztenyés, málnás, almás, körtés, meggyes és barackos sütemény kerül elő, friss briósok és kalácsok. A matrózok nekiállnak egy elvonult részen tüzet rakni, s könnyű kézi hálóval fogni néhány halat, valamint a part közelében trópusi gyümölcsöket gyűjtenek.
Alew tudatja a vendégekkel, hogy addig maradnak itt, amíg el nem készül egy könnyű, halból, süteményből és gyümölcsökből álló ebéd, aztán visszatérnek a Viharsarokba, de előbb útba ejtenek egy kis halászfalut, ahogy rendesen megvacsoráznak. Amíg azonban készül az ebéd, s ez akár egy óra is lehet, addig bőven van idő fürdeni, játszani, napozni, levegőzni.*
~~~
Alew
*Anla hideg tekintetével és még hidegebb megjegyzéseivel sokáig hallgatja a meséket, míg Minako és Delila játszanak, Klew Aiviliával édeleg, Mart pedig Lanával beszélget...Alew és Crysa pedig titokzatos módon eltűntek valahova a fedélközben. Másfél órával később a hajó egy lapos, homokos, zátonyokkal és lagúnákkal körülvett szigetet közelít meg. A recsegő árbocok és csattogó vitorlák hangjának közeledtére sirályok, kormoránok, csérek, albatroszok és lundák röppennek fel, törött tojásokat, guánót és félig felfalt csigákat, kagylókat, halakat és rákokat hagyva maguk után, fehér-szürke-fekete rajként körözve aztán a hajó körül. A Sarki Csér egy zátonyoktól mentes lagúnába siklik be, a haditengerészeti kísérőhajók valamivel odébb horgonyoznak le, majd a matrózok egy nagycsónakot készítenek elő, hogy az utasok kiköthessenek a szigeten. Crysa és Alew is előkerülnek, és szépen beterelik a gyerekeket a nagycsónakba, amit recsegő köteleken eresztenek a vízre, hogy hat matróz néhány perc alatt a homokos fövenyre evezzen vele.
A sziget jókora lapos, a partjainál homokos, itt-ott kavicsos szikla, belsőbb részén sűrű bozót, pálmák, páfrányok, akáciák nőnek rajta zöld burjánzással. Noha a tenger komor szürkéskék, a sziget öbleiben a lagúnák vize tiszta, áttetszően üde világos zöldeskék, lelátni a hol térdig, hol két-három ember mélyen érő víz alján a fehér homokig, látszanak a lagúnákban úszkáló halak, kagylók, rákok, apró polipok, teknősök színpompás rajai. A homok, a kavicsos föveny perzselően, mégis jól esően meleg, a levegő hullámzik a melegtől, bár a sós szél enyhíti a hőséget, a víz tökéletes. A nagycsónak ládájából mogyorós, diós, gesztenyés, málnás, almás, körtés, meggyes és barackos sütemény kerül elő, friss briósok és kalácsok. A matrózok nekiállnak egy elvonult részen tüzet rakni, s könnyű kézi hálóval fogni néhány halat, valamint a part közelében trópusi gyümölcsöket gyűjtenek.
Alew tudatja a vendégekkel, hogy addig maradnak itt, amíg el nem készül egy könnyű, halból, süteményből és gyümölcsökből álló ebéd, aztán visszatérnek a Viharsarokba, de előbb útba ejtenek egy kis halászfalut, ahogy rendesen megvacsoráznak. Amíg azonban készül az ebéd, s ez akár egy óra is lehet, addig bőven van idő fürdeni, játszani, napozni, levegőzni.*
~~~
Alew
1 felhasználó olvassa épp ezen témát
0 tag, 1 látogató, 0 rejtett
