@ 2005.09.18. 20:04
Már fáradt vagyok, bennem van a fogalmazásgátló.:)
@ 2005.09.18. 20:04
Én kb. 8-9 lehettem, amikor megvettem a Titán című lapozgatós könyvekhez kapcsolódó könyvecskét, amit páran talán használtak is RPG-s célból, de nekem lövésem sem volt akkor, hogy mi az. 8 éve meg a koleszban csatlakoztam a szobatársakhoz, ez 8 éve volt, és egyáltalán nem bánom, még a kopott Titán könyvem is előbányásztam pár éve.:)
@ 2003.09.07. 22:09
Én 91 októberében kezdtem játszani, ad&dvel. De 1988 körül kerülhetett először a kezembe a Hillsfar nevű c64 game. Akkoriban hallottam róla a barátomtól, akitől a játékot is másoltam.
Deacen @ 2003.09.07. 12:58
Ó azok a ½régi½,szép idők!Én 95 januárjában kezdtem játszani, persze M.A.G.U.Ssal.Egy osztálytárs vitt bele a jóba.Rokker volt,de ha nem ivott v. koncerten volt, nos akkor irtó jokat mesélt.Érdekes, nálunk a vérpistikék megjelenése csak később jött,de már kinőttük!Játszottam még Srunt,Codexet, de mostanában csak a Vampire megy.Az időnk 1re kevesebb van a játékra, de mindig életünk része marad!(Nagyon várom az új kiadású M.A.G.U.S.t,remélem jobb lesz mint ÚT!)Jó játékot mindenkinek!!!
Jakirte_Jak_Cyr @ 2003.09.07. 08:57
Líthas! Én 1997 nyarán kezdtem M*-el, ami máig a kedvencem. Persze fogalmam nem volt, mi az, de végül elmentem egy barátom unszolására egy játékülésre. (Ugyanő a felelős az évekig tartó Star Wars mániámért, amiről mára már leszoktam, de azért szép idők voltak azok) Szóval először játszottam, a kari egy 16. szintű kardművész, 4. szintű rúnakarddal, hematittal meg ilyenek. A parti magas szintű volt, de akárhogyis, legközelebb már nem mentem. Végül néhány hónap múlva megint csatéakoztam, télen meséltem és immár öt éve (1998 nyár)töretlenül M*-ozom. Kipróbáltam Vampire-t, Srunt, de a kedvencem a fantasy maradt. Igaz, van Ars Magica és DnD alapkönyvem, de kipróbálni nem volt szerencsém. Majd egyszer.
RPG forever!
@ 2003.07.15. 14:12
Én 4-5 éve játszom, és szerintem az első játék kell hogy legyen a legjobb, mert csak akkor ragad meg az ember benne, én is így voltam, bátyám társaságában, és az első küldetésemen baszott egyet a karakter, és léptem 2 szintet, tudom nem reális, de csak 10 éves voltam. De a lényeg bejött, hogy egy újabb lélekkel nőtt a szerepjátékosok száma!Utána már én csináltam bandát, és meséltem, és átadom tudásom! na csáá
@ 2002.11.11. 23:03
Tanulságos irat. Sokan magukra ismerhetnek 1-1 sztoriból. Kívánok sok ilyet még, de mondjuk előfordulnak olyan emberek is, akik az ismerkedés után nem válnak szerepjátszókká, mert nem jön be nekik...
@ 2002.09.16. 15:36
Egyébként megtisztelő ekkora játékosokkal egy lapon látni a nevemet.
Köszönöm a storykat, érdekes, tanulságos, szorakoztató volt.

Az égiek kisérjenek titeket nagyhírű kalandozók!
Knecht
@ 2002.09.16. 15:29
Érdekes, hogy a régebbiek közül mindenki nagyon sok rendszert kipróbált. Én csak a M.A.G.U.S.-t játszom, és valahogy olyannyira megszeretem, hogy nem tudott töle semmi sem eltéríteni. Én ezzel kezdtem, és ezzel is fogom befejezni.
Alapkönyvel megyek a kárpíton túlra:)Szerintem mai napig a legszerethetőbb világ minden kis (és nagy) játékrendszerhibájával együtt.
Üdv: Knecht

U.i.: Nekem nem kellet Bécsbe mennem a kockákákért, mert egy német barátomtól kaptam öket ajándékba:)))
pepe @ 2002.09.07. 23:28
JA az én előtörténetemhez is van hozzáfűzni való.
Bizony több a gyengejátékos mint egy. Mostanába lett ez szembeötlő.