Zyro @ 2003.06.23. 13:02
Na, akkor megnéztem én is, noha évekkel az utolsók után :)

Nekem bejött. Lehet rá jót, rosszat egyaránt mondani, szerintem ez tipikusan az a novella, ami vagy nagyon tetszik, vagy rühellni fogod. Így első olvasatra nem sok hibát találtam benne, de nem is vagyok az a szőrösszívű kritikus. Részemről, amire Jarog képes volt 67%-ot adni, azt feltétel nélkül tápos írásnak tekintem :)

(Z)
@ 2003.04.07. 22:05
Szép kis büntetés és ráadásul megérdemelte... Vagy nem? Mert ha mégis rájön saját magától, hogy mást nem érdemelt, akkor ajándék. (Mivel hiszem, hogy mindenki képes változni, ha akar. És benne megvan a szándék) Na szóval, ha rájön, hogy ez tényleg egy büntetés, akkor ez ajándék (az élettőL). Ha nem jön rá, akkor meg nem büntetés. Ha meg nem jön rá, akkor nem büntetés. Mert milyen büntetés az, amiről nem tudunk....
@ 2003.04.04. 20:33
Izé, szóval Apokrif voltam...
@ 2003.04.04. 20:33
Sziasztok!

(Na, jól lehalt a fórum, úgyhogy van kis időm válaszolni... :D)

Alyr: "sem tudom eldönteni, hogy milyen olvasóról is beszélsz. Ez egy a szöveg által megalkotott implicit olvasó, avagy empirikus?"

Beszéltem én mindkettőről. Épp az a problémám, hogy nem tudok azonosulni az implicit olvasóval (mintaolvasóval? - a fene ezekbe a fircangos szakszavakba... :)), sőt, ellentmondást érzek magában az implikációban is. Az én olvasatom kapásból kétféle mintaolvasót láttat, egyet implikál az elején a szöveg (mondjuk én itt is "hallom" a narrátor hangját), és egy másikat a zárlat. Így éppen az empirikus olvasó szintjén jelenik meg az ellentmondás. Ugyanez a kétféle implikáció vezetett arra, hogy a zárlatban a narrátor mögött magát Lacot sejtsem, ami valóban elég messzemenő következtetés, de szvsz védhető.

Lac: "mi alapjan kovetkeztetsz ram a mubol?"

Egyrészt lásd fentebb, másrészt készséggel beismerem, hogy távkiértékeltem, ha elmagyarázod, hogyan jutottál a főszereplő jellemével kapcsolatban épp ugyanarra a következtetésre, mint a narrátor. ([Thaknak:]"Nem csak egyszeruen elbukja a baratnojet, hanem szabadsagra "iteltetik".") :)

"A narrator szamara a pozolas vegig legitim,"

Valóban? Akkor mit is akar mondani a novella?

"Nem hodol be a szerepnek, mert a szerep a bukasig tart."

A főszereplő szerepe valóban a bukásig tart, de a narrátoré épp ott kezdődik. Arról beszélek, hogy a narrátor magának a pózolásnak, mint viselkedési "normának" hódol be.

KaRMoS: "inkább olvasni szeretem a mûveket, nem köddé elemezni."

Különben neked van igazad, úgyhogy én itt be is fejeztem... :)
Normal @ 2003.03.24. 21:46
marhara nem ertettem meg teljesen.
De jo erzes volt elolvasni. :)
@ 2003.03.24. 20:48
Hát ez nem egy könnyű falat... A kritikák hatására olvastam végig, és ennyit sikerült leszűrnöm: A srác inkább magát szerette, nem a lányt, viszont vágyott volna rá, hogy a lány is őt szeresse.

Mondjuk egy ehhez hasonló beszélgetést max egy filmben tudok elképzelni, a valóságban nem... hja, túlzottan realista vagyok.

Arsentis
PsychoLord @ 2003.03.24. 19:26
Nem rossz a novella, az elején, ahogy bevezeted egy érzelmi-időzítettbombát érzek, ami a végén fel is robban.
Hülye megfogalmazás volt, de ez jutott eszembe.
@ 2003.03.23. 03:09
Lac

A szánalmasságról: Szerintem az, szerinted nem. Hiába van tisztában milyen a kudarc, maga a viselkedése olyan amilyen. Ahogy kezeli a helyzetet, a másik embert.
Másképp ítéljük meg az embereket...

Jarog
@ 2003.03.21. 18:41
Alyr, rendben is van, csak az elemzés után már nem értettem a novellát, előtte meg igen :)
Alyr_Arkhon @ 2003.03.21. 15:51
KaRMoS: Természetesen semmi baj az álláspontoddal. :) De ugyanígy meg kell adni a szigorúbb elemzés jogosultságát is. :)