@ 2003.12.04. 10:14
túlvilág, fásult lelkek, dübörgő zene, tömeg, füstalakzatok, kihalt utca meg a kislány átváltozásából nekem az jött le, hogy a gyerek megevett egy bélyeget, de már tényleg csak azért mert nem tudtam hova rakni. a többi nekem is homály.
Gabriell @ 2003.12.03. 22:51
Hmmm,elnézést,lehet,csak én értem félre a végét, de én úgy értelmeztem,hogy a férfi megőrült kicsit,és sorozatgyilkossá vált.
Lehet,tévedek,de nekem ezt hozza elő az utolsó rész,és az elötte lévő hintás eset.
stargazer @ 2003.12.03. 21:01
Szerintem nagyon rendben van. Azt hiszem mindenre magyarázatot ad, és mindent jogossá tesz a lélek zaklatottsága. Ilyen állapotban ilyen őrült csapongás teljesen helyénvaló. Át tudom érezni. Úgy látszik nem sokan élnek át hasonló dolgokat.
Lac @ 2003.12.03. 13:04
Endrosz:

Nem empatiaval szeretnek egy novellat olvasni. Ha majd egy baratom vallomasa lesz ilyen, akkor majd massal fogok foglalkozni, de amig egy novellaval van dolgom az vagy jol van megirva vagy nem.
Endrosz @ 2003.12.03. 12:26
Whoa. Ahogy en latom, ez egy nagyon szemelyes vallomas novella-formaba ontve. Innen nezve kituno darab, minden a helyen van benne, sot! Utalok pontozni, de ez lehet mondjuk 90%.

Ellenproba: kepzeld el, hogy valaki elveszti a kedveset (en is lattam mar hasonlot, egy baratomnak a 28 eves feleseget vitte el a rak, egy 6 honapos csecsemo maradt utana), es osszefuggestelenul zokog, motyog, nem tudja, mit csinal... Es utana probald meg ezt csiszolt mondatokkal tortenetbe foglalni.

Amikor az ember ertekrendje, vilagnezete borul, nem megy konnyen. "Feloklendezi", ami eddig fontos volt, hogy mas helyre kerulhessen.

Akarhol tartozkodva (buszon, reggel teat fozve), akarmikor (beszed kozben!) elkapja egy transzcendentalis elmeny, ahol semmifele realitasa nincs fel meternek vagy kettonek vagy negyvennyolcnak, inkabb Freud Alomfejteset vagy a Dante-fele Pokoljarast erdemes elovenni, ha valamit nem ertesz...

Aki nem jott be: probaljatok meg sokkal nagyobb empatiaval ujra elolvasni. Ezt a tortenetet nem egy forgatokonyv, hanem egy lelkiallapot viszi elore.
@ 2003.12.03. 11:34
Én már jártam ott! Sőt hoztam egy szuvenírt is...valami gyűrűfélét. :)))
Lac @ 2003.12.03. 10:37
Szvsz nem arrol van szo, hogy voltunk-e mar ilyen helyzetben vagy nem, hiszen ilyen alapon a Gyuruk Urat az egadta vilagon senki nem elvezi, mert meg soha nem jart Mordorban. Egy mu feladata szvsz sok mas mellett epp az, hogy olyan eszkozoket hasznaljon, hogy az olvaso elhiggye, hogy megtortenik vele.
@ 2003.12.03. 09:01
Ilyen helyzetben az ember tényleg csak egy szürke árnynak érzi magát, és úgy jár a világban mintha egyedül lenne.
Szerintem nagyon elkaptad a pillanatot. Talán tényleg volt már részed olyanban, mikor elveszítessz valakit, aki nagyon fontos volt.
Ilyenkor tényleg bármire képes lenne az ember, hogy megváltoztassa, ami történt...,ha képes rá akár fel is támasztaná az illetőt, akár a lelke árán is. Javíts ki, ha tévedek, de a sötét árnyak és a gonosz "kislány" az illető saját démonai.
Kívánom mindenkinek, hogy soha ne találkozzon a sajátjaival.
@ 2003.12.03. 01:07
Ezek szerint talán azért nem tudtam beleélni magam, mert sohasem voltam még ilyen helyzetben?
Sarics: azt mondjuk elhiszem neked, hogy ilyen helyzetben kusza gondolatok cikáznak keresztül az agyon. Talán erre utal az egész novella tudatos szerkesztése is (?) - úgy mint az abszurd dámákban.
Viszont ehhez már túl szimpla az én felfogásom... :)
@ 2003.12.02. 20:32
Sziasztok,

aki még nem érzett ilyet az nem tudja milyen. Ha egy ilyen szomorú esemény történik az emberrel akkor ilyen minden.

szerintem talált.

üdv,
sarics