Guildenstern @ 2004.05.20. 13:27
Povi:
Én viszont úgy értelmeztem, hogy majdnem minden ember (azokat kivéve, akik radikálisan másképp gondolkoznak, pl. elborult vallási fanatikusok, őrültek, megzakkant dzsungelharcosok) az Emberség ösvénye szerint él. Vagy megfordítva: ahogy az emberek általában élnek, gondolkoznak (és ebbe a szürke polgártól a botrányos művészig rengeteg minden belefér)az ami meghatározza mi az Emberség ösvénye. A legmagasabb szintek persze egyfajta idealizált képet mutatnak, és a normál emberek ennél lejebb sorolhatók be.
Az ösvények mind arra próbálnak megoldást adni, hogyan tudja a vámpír elkerülni a fenevadat. Az Emberiesség ösvénye azt mondja, hogy őrizd meg az emberi énedet, és nem azt, hogy felelj meg valamiféle idealizált képnek, különben elbuksz.
De könnyen lehet, hogy én értettem félre, mint írtam nem vagyok a téma szakértője.
Julien @ 2004.05.20. 07:30
Érdekes megfigyelni, hogy e cikk relatíve kevés visszhangot kapott, pedig szerintem valahol itt van eltemetve a Vampire rpg lényege.
Ahogy egyre alább süllyedek ezen iromány mondanivalójában, konklúzióként az alábbi közhely esik le nekem: "Élőholtként ember maradni az embertelen valóságban."
Povi @ 2004.05.19. 14:28
Köszönöm a gratulációkat, örülök, hogy tetszett a dolog, most is valami hasonlót írtam az újságba.

Guildenstern:

Az Emberség Ösvényét azért fogalmaztam meg ilyen radikálisan, mert nem hiszem, hogy az emberek CSAK az Emberség Ösvényénél leírtak szerint élnek. Azzal mindenesetre egyet értek, hogy az alacsony Emberség szintekba nagyon sokminden belefér...
Don_Quijote @ 2004.05.19. 13:50
Üdv!

Szintén "csak" gratulálni tudok. :)
Tomee @ 2004.05.18. 18:21
yeah. korrekt.
Blasius @ 2004.05.18. 12:10
Povi, gratula; hangulatos, jól eltalált, remekül rátapint a lényegre stb...

Bocs, hogy nem dicsőítelek tovább, de rég olvastam, és azóta már leülepedett.
Guildenstern @ 2004.05.18. 10:34
"Az Emberség Ösvénye teljesen idealizált, politikailag korrekt viselkedési norma. Ha tartjuk magunkat hozzá akkor mintapolgárok, mintaszülők, mintagyerekek leszünk. Viszont ha eltérünk ha lelépünk az Ösvényről, akkor pillanatok alatt az ösztönök rengetegében találjuk magunkat, ahol semmi más nem vár ránk mint a Bestia kifent karmai."

Ezzel ebben a radikális megfogalmazásban nem igazán tudok egyetérteni. Legalább is én nem így meséltem.
Szerintem az ideális viselkedés csak a legmagasabb emberségnél szükséges. Ezt a szintet nagyon kevesen érik el. De van egy ez alatt lévő normál emberi szint is. Az, ahogy a normális emberek élni szoktak. Ha a vámpír ehhez ragaszkodik, akkor szerintem hosszabb távon is képes lehet ellenálni a bestiának. Persze egy vámpírnak már az is nehéz lehet, hogy az általános emberi normákat betartsa, de ez már más kérdés.

Nem kapcsolódik szorosan ide, de érdekes volt mikor a mesémben egy gengszter karakter, aki részt vett egy alvilági háborúban, mindig megdobta az emberiességét, egy másik értelmiségi származású karakter viszont, aki egyszer ütött le hátulról valakit, egyből elrontotta. A kockán múlt a dolog, de végül is van benne ráció, hogy egy gengszternek, aki vámpírrá válása előtt is gengszter volt, nem jelent túl sokat néhány ember lelövése, egy értelmiségi fickónak viszont, aki addig csak filmen látott erőszakot, egy másik ember leütése is lelki törést okoz.

Ja, a cikk többi része nekem tetszett, bár nem értek túlzottan a témához.