@ 2005.01.27. 15:16
Hiába a sok névismétlés, és lehet vitatkozni a pont az eltévedéskor beütő vakbélgyuszi túlzó drámaiságáról, nekem mégis nagyon tetszett.
Nekem a vége, az utolsó bekezdés zavaros volt, pedig többször is elolvastam, ha amúgy érthető, akkor bennem van a gikszer. Azért az leesett, hogy Tomi meghalt, csak az még érdekes, hogy Zoli és Juci nem buktak ki. Ennél durvább szerintem egy gyerek számára, ha melette hal meg a barátja. Persze lehet, hogy abbana percben fel sem tudta fogni, mi történt.
Na mindegy, nekem akkor is tetszett. :-)
@ 2005.01.07. 13:43
Nagyon izgalmas volt. Eredeti
Egyet érzek kicsit sablonosnak,nagyon nem illik ide. Ráadásul akkor is jobban festene, ha megmaradtál volna az eredeti sablonnál: "A szemhéja belső felére rajzolódott ki a sziluett, mintha odaégett volna." Szóval odaégett...
Hanna @ 2004.12.14. 15:21
Turin:
ez már a kevésmadaras változat... :)
Kidobtam a többit.
Thak @ 2004.12.14. 14:42
Nekem tetszett, méghozzá elsôsorban azon momentum miatt, amit a korábbi hozzászólásokban nemigen említettek:
az, ahogy Zoli rájön, hogy most valamit nagyon elcseszett (dacból, bizonyításvágytól elvakultan eltévedt), és ennek nagyon komoly következménye lesz.
Sajnos számomra ez az érzés nem ismeretlen - és lehet, hogy van olyan rossz, mint egy vakbél (nincs összehasonlítási alapom, mert olyanom ellenben még nem volt), mégha nem is életveszélyes.
Nekem elsôsorban errôl szólt ez az írás, és valószínûleg ezért is ragadott meg.
turin @ 2004.12.14. 14:28
Szajkó: a vakbélgyulladásnak különböző stádiumait különítjük el, van belőle vagy 5, most nem részletezem. Lényeg az, hogy ha perforál, amihez nem kell több hét, elég, ha nagyon gyors az elzáródás (a bélrendszer felé ugyebár), illetve tünetmentesen is kialakulhat ugyanez, akkor a septicus schokk kb. 1 nap alatt simán elviszi az embert.

A novelláról amúgy (bővebben a scriptben):
nem rossz kis írás, persze, hogy nem Hanna legjobbja. A történetből a maximumot hozta ki, nem lehet elvárás ennél mélyebb mondanivaló...
A karakterábrázolásban igazán csak a lányban találtam sekélyességet, a többi szvsz stimmelt.

A madaras hasonlatot én is kihajítanám, egyszer nem rossz benne, de a visszatérése inkább zavaró, mint nem.
Vicomte11 @ 2004.12.14. 08:47
Alapvetően tetszett, s bár néhány kifogásom azért nekem is akadna, de hadd kezdjem azzal ami tetszett:
- Jól mutatod be azt a gyermeki, és idilli ártatlanságot, amivel még egy 8-10 éves srácok nézik a világot. (És számomra egyértelműen lejött az első néhány sorból, hogy a főszereplők ilyen korúak.)
- Hasonlóan jók a hasonlataid, képeid és tájleírások - nem véletlenül emlegették oly sokan már előttem.

Viszont amit hiányoltam:
- A drámai helyzet kialakulása után "nem maradtál" a szereplőkkel. Onnantól kezdve nekem nem elég erőteljes annak a kétségbeesésnek és tehetetlenség érzésnek az ábrázolása, amit ilyen szélsőségesen és halmozottan veszélyes szituációban egy kisgyereknek át kellene élnie.

Ha ez erőssebb, akkor szerinem sokkal hatásosabb lett volna az egyébként így is megejtően hiteles utolsó mondat.

Gratulálok!

Vicomte
CikkBot @ 2004.12.14. 08:47
Nagyerdő (Hanna)

http://www.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=3909
@ 2004.12.14. 04:51
Bocsánat, akkor én a vakbélgyulladások "elhúzódó" különleges fajtájába tartozom (nekem egy héttel felfedezés után operálták), bocs.
Szajkó voltam, leszek, maradok.
Sparrow @ 2004.12.14. 00:10
Igen, túl sok a név - és az a baj, hogy mást nem is látunk belőlük. Tomi kicsit kövérkés, Juli meg lány, ennyi. Már az elején, a kocsiban meg kellett volna mutatnod őket, mert csak neveket láttam, embereket nem. A korukra is csak tippelni tudtam; pl. a "segg"-incselkedés alapján sejtettem, hogy olyan nyolc-tíz körüliek lehetnek, de az a gond, hogy csak sejtettem. Oké, bocs, csak én magamból indulok ki: én biztos írtam volna valami olyasmit, hogy "a hátsó ülésen három tízévesforma gyermek ült", vagy hogy "örültek, hogy nyaralhatnak egyet, mielőtt a negyedik osztályt elkezdik", vagy hasonló; szóval lássuk, hogy mekkorák.

Más: erős szőrözés, tudom, de túlzásnak érzem, hogy valaki lát egy lecsapó sast, és az pont rá is néz. Ez nagyon ritka alkalom lehet.

Megint más: Valahogy tényleg nem "hannás" a novella. Hiányolok belőle valamit, talán az érzelmeket, talán a "kivirágoztak a napernyők"-szerű szépségeket, nem tudom. Valahogy száraz leírásnak tűnik.

Amúgy izgalmas volt, nem tudtam, mi lesz a vége.
Ja, apropó vége: ezt hibának tartom: "Juli hajolt fölé, és arca olyan volt, mint még soha." Nem tudtam, mit képzeljek ide: olyan ijedt? Olyan vidám? Olyan meglepett? Szóval szerintem ide bármi beleillik, és ez nem jó.

Bocs, tényleg, nem akartam okoskodni. :lelkifurdal:
@ 2004.12.13. 19:41
nagyon jó és nagyon tetszik ahogy írsz, meg az hogy írsz.
Gratulálok!