morella @ 2009.01.08. 20:28
Persze, hogy senki nem ért ezzel egyet, elvégre ez egy rpg-s oldal :rohog: Mindenestre én is magyar faktos vagyok, és igen kevés "vérbeli" szépirodalmat olvasok... Ezenkívül pedig igen sok könyv íródott már a világon, ami szórakoztató, igényes és nem szépirodalom! Az a gond, hogy sokak szerint ami szórakoztató, az nem lehet igényes.
Például igényes szerintetek, teszem azt, Rejtő Jenő? (Költői kérdés volt, szerintem: igen, de szóljon, aki nem ért egyet!)
Igaz viszont az is, hogy már csak a nagyszámú írásmű miatt is, nem sok újdonsággal tud már szolgálni a fantasy témakör. Így tehát elég sok az igénytelen fércmű. Csakhogy pontosan fantasy mivolta miatt hihetetlen mértékben tágíthatóak a határok, vagy talán nincsnek is...
Egyébként úgy tűnik, ez tipikus szülői hülyeség: én rejtegetve, titkolózva olvashatok vagy játszhatok csak, sőt én a kedvenc filmjeimtől és zenéimtől is el vagyok tiltva, de ez már picit más tészta...
LordAo @ 2008.12.11. 08:39
"Én is magyar szakos vagyok, és rengeteg fantasyt olvastam régebben, ám felette kevés az olyan regény, ami versenyre kelhet akár egy közepes szépirodalmi alkotással."

Meglehet, hogy nem Skandar Graum szintű regényeket kellene ilyenkor figyelembe venni - ami ugyan szórakoztató, de messze van az igényes fantasy-tól.
Amúgy amondó vagyok, hogy a fantasy ne legyen szépirodalom. Maradjon meg szép tisztának. Ne dumálják bele marha okosnak magukat gondoló emberek, hogy az író miért írta, és miért így írta. AMíg az író él majd úgyse mernék megdumálni, mert még közli velük, hogy hülyék :)
misspixi @ 2007.11.06. 21:00
És még egy kifelejtett gondolat:

"Hogy ki kinek van az árnyékában, csupán megvilágítás kérdése." (Alexander Oakwood)
misspixi @ 2007.11.06. 19:26
Se rosszabbak, se jobbak: csak mások, véleményem szerint.

Ami az egyiknek szemét, a másiknak érték is lehet. És valljuk be, mindkét oldalon találhatunk pozitív és negatív példát. Szerintem a fantasy ne akarjon ma mindenáron szépirodalom lenni. Jómagam nem szívesen látnám a tankönyvekben, a 60 éves irodalomtanárom interpretációjában, hogyan magyarázzák bele az író mit érzett, és miért... ez másról szól.

Az, hogy mi lesz, 50 vagy 100 év múlva pedig fölösleges siettetnünk. Utólag már mindenki okosabb... :aboci: A legnagyobb elméket a maguk korában különcöknek, álmodozóknak tartották. Ma pedig zseninek.

Mindenesetre fontosnak tartom, hogy hangot adjunk véleményünknek, hisz a fantasy íróknak ez a tisztelet és szeretet sokat jelenthet. Mindazonáltal vigyázzunk, hogy ne sértsünk meg másokat eközben.

A végére pedig egy nagy igazság, amit még gyerekkoromban tanultam egy fantasy regényből:

"Választásra mindig van lehetőség: ha nem is mindig könnyű választani."
ardan @ 2007.05.31. 18:23
"Észre kéne venni, hogy ma már Kant, Schopenhauer és Hegel lejárt lemez, talán ideje lenne valami újat föltenni. Filozófiával csak a filozófia ihlette műveket lehet tanulmányozni, de minden irodalmi jelenségre nem lehet vele magyarázatot találni."
Nos szerintem Schopenhauer vagy Kant nem lejárt lemez, legfeljebb annak akit nem érdekel/nem érti. Én baromi sok aktuális és engem érdeklő/érintő dolgot találtam Schopenhauernál. Minden irodalmi jelenségre szerintem semmilyen rendszerrel/módszerrel nem találsz magyarázatot, hacsak nem te vagy a föld legeredetibb gondolkodója, de a fenti irkálmány nem ezt mutatja. Eredeti gondolat nem sok, egy sincs benne. Talán meg kellene hallgatni azokat a fránya lejárt lemezeket, vagy legalább tudni miről szólnak...
Talán itt az idő, hogy rendbe rakd a gondolataidat, mielőtt másokat kritizálsz.
Én is magyar szakos vagyok, és rengeteg fantasyt olvastam régebben, ám felette kevés az olyan regény, ami versenyre kelhet akár egy közepes szépirodalmi alkotással.
Helytarto @ 2007.05.07. 13:28
Esedékes foglalakoznunk a cikk tartalmával. Hogy miért? hát ezért mert tartok tőle, hogy egy barátomnak lesz igaza:Magyarország Ady és a valóságshow-k országa. Hiszitek vagy sem de így van. Nem egy helyet tudok ahol a fantasy-t eldugják a polcokon ezzel is kifejezve, hogy ez eladó egy kissé maradi.Irodalom? Mi az? Az amit a jól megfizetett de munkájukhoz nem igázán értő illetve meglehetősen öregecske irodalmárok annak neveznek. Ami nincs legalább 100 éves vagy kimondottan magyar az nem irodalom hanem ponyva. Én magam is tapasztalom, hogy komoly gond ha az ember fantasyban utazik. Mondjuk kiadót keres, vagy harcol a cenzorokkal.két könyvemmel sem boldogulok mert bár kiadnák, de a fejesek szerint túl fantasy! na ezt adjátok össze ha tudjátok. Én azt mondom. Rengeteg rossz de még több jó fantasy van. Egyesek igenis irodalmi értékűek még ha nem is moralizálnak benne annyit mint egy orosz romantikus műben , nincs bennük nagy magyar nemzeti érzés bármilyen felhanggal is és nem tanulságosak mint Ezópusz.És itt nem csak a trilógiára gondolok mellesleg.
@ 2007.01.23. 21:12
Hei!
Szerintem tökmindegy, hogy a fantasy szépirodalom e. Az a szépirodalom, amit már régen írtak  és a műfajba tartozó selejtet túlélte és most iskolában tanítják. A fantasy azért nem az, mert még  túl új hozzá. Lehet, hogy majd egyszer egyes fantasy művek bekerülnek a szépirodalomba (mint ahogy  egyesek szerint a Gyűrák ura már be is került), de ettől nem lesz a fantsy sem jobb sem rosszabb,  legefeljebb annyi fog változni, hogy a szűklátókörű barmok nem fogják azt mondani, hogy sátánista  vagy pszichopata vagy szociopata dolog ezzel foglalkozni.
Meg minden műfajban van olyan, ami lehet,  hogy nem rossz, de nagyon beteg és sok embernek jobb lenne, ha nem létezne, de lehet, hogy valakinek  meg az tetszik és egy adott életszituációban nagyon jól jön, hogy elolvassa.
Amúgy szerintem  semmilyen irodalom nem csak szórakoztat, mert az olvasás intellektuális tevékenység, a tévét lehet  bámulni agy nélkül, de ha egy általad ismert nyelven olvasol, akkor nem tudod elkerülni, hogy  gondolataid szülessenek és a könyv valamilyen módon hasson rád. Szóval nem biztos, hogy egy könyv  azért mert nagyon és igazán szórakoztató és izgalmas, akkor már nincs is célja. Persze semmilyen  könyv nem olyan, mint egy tabletta, amit beveszel, azátán kifejti a hátását (még a hivatalos  szépirodalom sem), minden mű az olvasó függvényében valamilyen.
Hát ennyi...
Ha det bra!

<b><small><font color=brown>Javítva: 2007-01-23 21:15:55 - Fjölnir által</font></small></b>
Rio @ 2007.01.04. 23:14
Szervusztok!
Véleményem szerint az hogy a fantasy regények olvasása menekülés a világból az egy vicc. Minden könyv legyen az fantasy, realista, posztmodern vagy isten tudja milyen stílusú egy másik világba kalauzolja el az olvasót.Ha már Tolkien Gyűrűk urájét "szépirodalomnak" pusztán azért mert korábban írta és bele beszélnek minden morális kérdéseket.Akármelyik ismerősöm is olvasta a vélemény annyi volt hogy jó volt és szórakoztató.Nem pont ez a célja a könyveknek? A "szépirodalom" elnevezést sem tartom helyén valónak.Ha megkérdeztek egy magyar szakos hallgatót ugyanazt mondja majd amit most én.A szép egy szubjektív jelző és mivel szubjektív ugyanúgy értékelhetik rossz jelzőkkel is.Lássuk be.A háború és békét se szereti mindenki.Persze biztos van aki rajong érte de
én speciel a sarokba hajítottam.Voltam így fantasy művel és más irodalmi művekkel is.Ez tetszés kérdése és kész.Ez az egész csak a csőlátással rendelkezők kategorizálása hogy mi érdemli meg ezt az elnevezést hogy "szépirodalom".Professzortól is hallottam már hogy nála komoly ejnye bejnye jár azért ha valaki ki meri ejten a száján h "szépirodalom".Nekem ez a véleményem a témáról de ezt döntse el mindenki maga.
Szevasztok :aboci:
Mégpedig a már taglalt okok miatt.
malcav @ 2006.11.28. 20:53
A koommunikáció szakos hallgatónak részben igaza van, csak az a baj, hogy csak beszél és nem gondolkodik. A fantasy irodalom szolgálja a valóságból való menekülést, mert valamikor arra van szükség, amikor meg nem, akkor csak szórakoztat. De akkor mire való a szépirodalom? Lehet, hogy nem a valóságból teljes kiszakadásra, de mégis arra, hogy a valóságot az általa teremtett lencsén(ködön?) át szemléljük, hogy így könnyebb legyen azt elviselni, és hogy az életünk pusztán gyakorlatias módon való szemlélése helyett valami olyan látásmódot kapjunk, ami elhiteti velünk, hogy emberi életünk nem csupán egy dolog a világegyetem eseményei közül, sőt azt az érzést, hogy a többi embernél is különlegesebbek, többre hivatottak vagyunk. Ez így van, különben nem vált volna szét a "phylosophia" a tudományokra és a művészetekre, mert a mai kor irodalma lehetne egy ókori nép tudománya. (Más kérdés hogy ehhez dekadens és életképtelen.) Szóval ha már a valóság feldolgozásának elősegítését vesszük, akkor szerintem a fantasy tökéleteset alkotott (lsd. pl: Nordes, a Cettkoponyás... c. könyvet), és ez az ami a mai szépirodalomnak (kevés kivétellel, pl: Milan Kundera) egy gyenge pontja, hogy már nem nyújt megoldást a valós problémákra, inkább csak segít elviselni őket (mint régen a vallás), úgy hogy megteremti az ember identitástudatát(, ami lecsitítja az elégedettlenséget és megtanítja élvezni a rosszat(Nézd csak a koszos kávézókban ülő színes rongyokba öltözött szerencsétlen fiatalokat, akik élvezik, hogy rossz a helyzetük, mert ez bizonyítja, hogy ők nem a testükre gondolnak, mint az "aljas" üzletemberek stb, hanem csak a szellemükkel /a lelkükkel/ törődnek). Tehát nem a helyszíntől (Ynev, Ansalon, Maldiberan, Föld) nem a tárgytól (kardok, erdők, csaták, démonok, kávézók, prostituáltak, cigaretta, világfájdalom) függ, hogy valami szépirodalom e, hanem attól, hogy hogyan olvassák, hogy mit hoz létre az olvasóban. A Gyűrűk Urát is (sőt egy rosszul megfogalmazott fantasy regényt is) lehet úgy olvasni, hogy közben a valóságban is hasson rád ne csak egy szórakoztató mese legyen, és ha A Mester és Margaritát csak azért olvasod, hogy a szereplőket leutánozva, vagy a benne szereplő frappáns mondásokat idézve bevágódj a csajoknál, akkor az kb annyira szépirodalom, mint a CKM.
A fantasy túl jó (nem elég dekadens), mert túl hatékonyan segíti az olvasót a hétköznapi életében, még ha ez meg sem fordult az író fejében és az olvasóban sem tudatosult.
Szóval olyan a fantasy a szépirodalommal szemben (ez csak egy magyarázó jellegű általánosítás és túlzás), mintha Bachot állítanám szembe a Nirvanával. Hiába mondanám egy nirvanásnak, hogy hallgasson Bachot, mert akkor kiegyensúlyozottabb lesz az élete, nem tenné, hiszen az túl távol áll a valóságképétől, nem tudja csak úgy befogadni. (Nem vagyok sznob, én is szeretem a Nirvanát.)
Amúgy örüljünk, amíg egyelőre nem szépirodalom a fantasy, mert akkor olyan dolgokat kell majd meglátnunk kedvenc könyveinkben, amik nincsenek is bennük, és nem mellékes, hogy akkor kötelező volna, ami véleményem szerint sokat elvenne az értékéből.
@ 2006.10.31. 23:54
na igen. a szubjektivitás fogja csak vissza mindenkiben ezt a döntést, ill. ennek elmondását. mármint majd én ha nagyon akarom eldöntöm, hogy szerintem amit elolvastam az beletartozik-e az én szépirodalom "kategóriámba". :aboci:
btw, a Gyűrűk Ura egy mese, tündérmese, nem szépirodalmi mű, viszont remek könyv és történet. :) nekem a szépirodalmi mű általában kortárs alkotás (persze relative, korhoz kapcsoltan értem) a fantasy pedig "rejtett gondolatokat" esetleg tartalmazó (de nem feltétlen) izgalmas, egyszeri történet. nem igazán rendíti meg az embert, nem is nagyon gondolkodtatja el. jo kikapcsolodás, ahogy a szépirodalom is. nem feltétlen ugyanabból a célból olvassa az ember e két kategóriát - azt leszámítva, hogy azért olvassa, mert olvasni szeretne valamit. :) erre, mondják, hogy kinek mi. :)