proandris @ 2008.03.30. 14:22
Talán a kisebb japán és nagyobb nyugati sikerében az játszhat szerepet, hogy a történetszövése inkább nyugati. Csak mostanában kezdetem japán dolgokat olvasgatni és a legérdekesebb dolog a történetek "megszokottól" eltérő belső logikája és dinamikája volt. Valahogy apró dolgok és fordulatok máshogy és máskor következnek be egy japán történetben. Legalábbis én így érzem. Az Usagit viszont sokkal kevésbé éreztem íly módon idegennek mint egy normál mangát.
awdrg @ 2007.12.30. 21:25
komoly :P
milyen sót?
jenoe @ 2007.12.28. 14:31
Ö igen, asszem megint sikerült hülyeséget írnom, sorry. Usagit nem kellett tükrözni, hisz amerikai. Eszerint rosszul emlékeztem, és nem az Usagi rajongók hőzöngtek a jobbkéz balkéz csere miatt.

A mondandóm lényege az lett volna, hogy a mangákat tükrözéssel szokták nyugatiasítani, vagyis nincsen semmi szükség a panelek átrendezésére.
Attila @ 2007.12.27. 17:35
"Gondolom nagy titokról rántom le a leplet, amikor elárulom, hogy az Usagit is tükrözéssel tették eurokonformmá."

Hö?
jenoe @ 2007.12.23. 22:22
Gondolom nagy titokról rántom le a leplet, amikor elárulom, hogy az Usagit is tükrözéssel tették eurokonformmá. A hardcore rajongóknak persze csalódást okoz, hogy a jobbkezesek balkezesek lesznek és fordítva, de ha túltesszük magunkat a kezdeti csalódáson, valóban remek képregényt kaphatunk bagóért.

<b><small><font color=brown>Javítva: 2007-12-23 22:23:20 - jenoe által</font></small></b>
KekPafrany @ 2007.12.21. 11:28
Gondolom elég sok munka lenne átrendezni a képkockákat egy fordításnál, pláne amikor nem négyzetesek, hanem mindenféle amorf alakot öltenek..

Mondjuk nem sok manga kerül a kezembe, pláne nem eredeti, így felteszem a kérdést: milyen nyomdatechnikai problémák vannak arrafele, ami nincs meg minálunk vagy tőlünk nyugatabbra?
Attila @ 2007.12.21. 08:05
"Ezt cáfolnám, nekünk a balról jobbra a "normális" olvasási irány, a japánoknál nem, vagy még lásd példának a héber nyelvet, azaz nem kéne lehúzni annyira a távol-keleti nyomdászatot."

Nem mondod. Komoly? :P

Egy kis sót?
Kadmon @ 2007.12.20. 22:10
awdrg: Ez igaz, de ha japánban vagy izraelben megjelenik egy külföldi regény fordítása, akkor azért ők a saját írásukhoz igazítják...
(Bár gyanítom, hogy nekik is meggyűlik a bajuk a képregények igazításával, viszont a legtöbb angol "BOOM" meg "BANG" sokkal egyértelműbb a nemzetközi olvasótábornak, mint a mangákban a japán hangutáznó jelek, amit a fordítók szorgalmas csillagozás ellenére se tudok megjegyezni :P
awdrg @ 2007.12.20. 21:23
"tehát nem küzd a keleti, kiforratlan nyomdatechnika problémáival - a mangáktól eltérően ugyanis ez rendes irányban van rajzolva és bekötve" - Ezt cáfolnám, nekünk a balról jobbra a "normális" olvasási irány, a japánoknál nem, vagy még lásd példának a héber nyelvet, azaz nem kéne lehúzni annyira a távol-keleti nyomdászatot.
Nyamm-haikan @ 2007.12.20. 06:38
Tiszteletem!
Nekem Usagi nyúl nagy kedvencem:-), ebben bizonnyal benne van, hogy a C=64 előtt  csodáltam kisgyerekként, ahogy a tesóm végigvitte a játékot (és emellett történeteket írtunk  hozzá:-). Beleégett a retinámba, és azóta hiányérzetem volt, amíg a képregény meg nem jelent. A  mesék csodálatosak, ahogy az ismertető is írja, néhol humorosak, néhol szomorúak. Az öteleti rész  valóban dicséretes (Sakai ha felnagyítja is, mégis élővé teszi a történelmi japán világot pl. a  földműves-munkás ill. nemes között feszülő társadalmi - egyszersmind észbeli különbség  kikarikírozással: suta nagy fogak elől.
- A magam részéről azonban nem tartom eléggé átgondoltnak a  magyar fordítást (még ha az angol is ilyen!:-). Az "elveszítjük az arcunkat" mint ilyen,  valóban létező kifejezésm, de magyarul furcsa. Vagy bőszen csillagoznék az elsőnél, hogy ez így  hangzik: ... - vagy egyszerűen annyit írnék, hogy elveszítjük a megbecsülésünket/ a méltóságunkat. A  "bébiszitterkedés" pedig egyszerűen rossz, még ha mai olvasónak is készült a műremek.
A  népszerűségről: talán ez is azt mintázza, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Keleten  pl. a Wallace és Gromit rajzfilmeket szeretik, mert a tipikus angol dolgokat (teázás!) azonosítják a  saját világukkal.
Szerintem egyébként a képregény, mint ilyen sokat segít a gyerekeknek (rövid, nem  megerőltető szövegeket olvastat, a kicsi kipótolja a fejében, hogy mi történik, látja-megéli az  eseményeket), és tutifix ezt a műfajt kellene népszerüsíteni, nehogy a következő generáció  ingerfüggő-manipulálható embertömeget jelentsen.
Szóval: hajrá, Nyúltestőr!:-))

K-Nyamm

<b><small><font color=brown>Javítva: 2007-12-20 06:39:03 - Nyamm-haikan által</font></small></b>