MMartin @ 2011.01.08. 23:06
Lepus: Persze, hogy a legnagyobb játékosi elbaltázásokat hozza fel, mivel túlozd, hgoy megértsd, itt most nem azt kell érteni, hogy megöli a polgármestert, minden előzmény, minden utalás, minden háttérinformációként előkerülő dolog miatt (pl rohadt fasiszta zsarnok a polgármester), nem ez azt akarja leírni, hogy a játékosok, ha odaviszel hozzájuk egy embert aki aztmondja, hogy te csináld már meg nekem (megjelenik a sárga felkiáltójel), és az egyik JK aztmondja h ő márpedig nemfogja megcsinálni, és itt nem mondhatod azt mint KM, hogy márpedig megcsinálod, de azt sem hagyhatod, hogy ezzel az egyszerű szóval felgyújtsák a modult. Egyébként nagyon hasznos tanácsok, bár mint kezdő KM is mindegyiket tudtam, hogy fontos, mármint ez maximum annak nyújt sok új információt, aki nemcsak, hogy kezdő mesélő, de ráadásul az egész szerepjáték szakmában is teljesen kezdő az illető, azonban jó, hogy így össze van szedve. Igazándiból én ezt mint teljesen kezdő KM (1 modulom volt még csak) mondhatom, hogy nem csak a KM-nek kell felkészültnek lennie, sőt, nem is muszáj, hogy a KM legyen a legfelkészültebb, a lényeg, hogy a játékosai ne tudják megvezetni, ha esetleg valaki jobban ismerné a rendszert.
Hudini @ 2010.06.04. 11:06
Ezek nagyon hasznos tanácsok. És nem csak kezdőknek.
Egy dologgal nem értek csak egyet:
Azzal, hogy Ne korlátozzátok a cselekvést.

Szerintem néha igenis korlátokat kell szabni, mert nem csak a JK-knak kell hogy szórakotató legyen egy játékülés, hanem a KM-nek is.

Nekem KM-ként akkor szórakoztató ha látom hogy a kifundált feladatokat hogyan oldják meg. És nem akkor ha a verítékkel megírt 30 oldalas modulom a kukában végzi.

A szabad akarat gyakran megnehzíti még a rutinos mesélők dolgát is.

Anno kifogtam (átvettem egy másik KM-zől) egy űberhentes és űbertápos 10.szintű brigádot.
Tojtak az egy hét alatt kidolgozott modulomra, úgyhogy muszáj volt rögtönöznöm.

A 3H istenének lovagja (Halál-Holtak-Humor) úgy gondolta hogy poén a nyomornegyedben kiszórni 100 rezet és pallossal apritani a négykézláb népet, így szaporítván az istene szolgáit...

Nem, nem öltem meg.

A varázslót sem aki egy vásárban kezdett kisajtolni.

Sem a tolvajt aki fejvadásznak képzelve magát mindenkit hátbaszúrt.

Annál sokkal rosszabbat tettem.
Megszívattam őket úgy hogy már a karakterük halálát kívánták, mert szívesen kezdték volna újra 1 szintről.

A lovag összes felszerelése (fegyver, páncél, pénz) eltűnt míg egy kéjnővel hentergett.

A varázsló beütötte a fejét egy harci kalapácsba és elfelejtette a pszi diszciplínákat. (ergo bukta a varázslást is)

A tolvajon pedig kóros csuklás vett erőt. Percenként 3-at csuklott. (így nehéz lopakodni)

Így a köv ülésre megvolt a kaland és részükről a motiváció... :sor:
donsam @ 2009.10.14. 10:23
Annyit fűznék hozzá, hogy egy jó mesélői hagyja a játékosait akciózni. Valahol mindenkiben elveszett egy "epic hero", aki csak be akarja rúgni az ajtót és addig húzni a ravaszt amíg áll valaki a rosszfiúk közül. Persze, hogy a hülyeséget nem szabad (a végtelenségig) tolerálni, de az alapos körültekintés hiánya nem egyenlő a hülyeséggel. Cyberpunkban volt egy játékostársam aki nem volt hajlandó semelyik karakterével (függetlenül a karakter személyiségtől) egy lépést se tenni anélkül, hogy az agyon ne lenne páncélozva. Meg eléggé olyan mentalitása volt a srácnak, hogy npc=golyófogó. Nem volt rossz játékos, tényleg alaposan számba vett mindent, csak úgy vesztette el a realitását a játék, hogy mi se úgy élünk, hogy "nem megyek le a haverokkal sörözni, mert mivan ha a kocsmában megkésel valami részeg?!" Szóval értitek. Az, ha valaki meg akarja lóbálni a ... hosszúkardját az nem kizárólagosan gyökérség, ami a játékos válogatott komplexus armadájából fakad.
Ramien @ 2009.09.21. 22:55
Egyet kell értsek Lepussal. Aki hülye, annak ne meséljen az ember! :felvon:
Lepus @ 2009.09.19. 16:02
Különben jellemző erre az írásra, hogy a legnagyobb játékosi elbaltázásokat hozza fel, mint olyan dolgokat amiket a mesélőnek tudnia kell "kezelni".

Lelőni a polgármestert... lol...

Ilyen esetekben nem az "előre lefektetett történetről", vagy a "szabad akaratról" van szó, hanem arról, hogy ne várja már el senki a mesélőtől, hogy partner legyen a primitív, bunkó, 12 éves színvonalú egójátékban.

A törpe és a polgármester főbelövése persze lehet teljesen indokolt és jogos esemény.
Egy forradalmár lelkületű csapat lehet, hogy az első adandó alkalommal kivégzi a fasiszta kisváros népsanyargató polgármesterét. Ilyenkor a mesélő igenis vegye a lapot, és mesélje le hihetően a menekülést - mert ilyen tett után más nem következhet.
A törpe lehet, hogy korábban átvágta a maffia stílusú, gonosz csapatot, és ezért valamelyik karakter úgy döntött, hogy ilyen teátrális módon áll bosszút.
Adott esetben elképzelhető, hogy egyikre sem számított a mesélő, mégis el kell fogadnia, mint jogos fordulatot.

Viszont ha megjelenik egy NPC, akit a játékosok sosem láttak, és csak úgy poénból megölik - pusztán azért, mert a való életben nem szabad senkit megölni, és most de jó poén kipróbálni -, nos ilyen esetben a legtöbb normális mesélő vagy elsőre dobja ki a játékost a csapatból, örökre, vagy egyszer rászól, és másodszorra dobja ki örökre.

A hülyeségre nincs mentség. A hülyeség nem szabadság. Mások játékának hülyeséggel való elrontása nem játék.
Lepus @ 2009.09.19. 15:47
...vagy ha a karakter TÉNYLEG őrült, mondjuk halál-káosz jellemű, és a csapat is tiszta gonosz meg kéjgyilkos, akkor meg ellenük fordul az egész falu, és igen kellemetlen óráknak néznek elébe.

Jó esetben némi ügyes taktikával a hegyi parasztok simán megnyúvasztanak egy akár 10. szintű partit is... Csak akarni kell. :)
Lepus @ 2009.09.19. 15:45
>> Játékos: „Mikor hátat fordít nekünk, közelről fejbelövöm az íjammal.” <<

Na NEMÁR!
Mesélőként én ezt így kezelném:

Mesélő: Figy, nem emlékszem rá hogy a karaktered paranoid skizofréniában szenvedne... Különösen mert pszichopata sorozatgyilkos karaktert nem is engedélyeztem volna a kampányba. Nem gondolnád ezt át még1x?
Ramien @ 2009.09.18. 21:10
Na akkor én is hozzászólok. :)

Jelenleg játékos vagyok, elég rég meséltem, viszont egy ideje kitaláltam, hogy újra szeretnék. Bejelentettem a csapatnak, hogy pár hónap múlva indítok egy szálat, amiből remélhetőleg életút lesz. Azóta játék közben nagyon figyelem a stílusukat. Ergo a játékosokból készülök.
Kalandot, uram bocsá' modult így kimondottan nem is csinálok, hanem helyszínek, NJK-k, és szituációk tömkelegét ötlöm ki az alapján, hogy kinek mi jön be. Ezeket úgy alkotom meg variálhatók, mobilizálhatók legyenek. semmi nincs lebetonozva. Ezen felül megalkotok jó néhány laza összefüggést, és pár mentőövet. Igyekszek nem a szívemhez növeszteni helyszíneket, megoldásokat, NJK-kat, hogy ne essek abba a hibába, hogy túlságosan is ragaszkodok vmihez.
Persze más tészta, hogy létezik jópár dolog, ami a karakterektől függetlenül megtörténik, jelen van, stb... Ezek viszont a világ hihetőségéhez kellenek, így nem is ejtek róluk szót.

Amióta a mesélés ötletét felvetettem, elkezdték a játékosok a karakterek megalkotását. Ha valakivel négyszemközt beszélek pl. egy aktuális játék "szünetében" (pizzarendelés, szendvicskészítés, stb...) akkor felhozom a leendő karakterét, és dumálunk róla pár szót. Mindegyikük olyan karaktert hoz, ami az ötleteket kb 2-3 hónap alatt összecsipegetve készül(t) el. Ez nekem nagyon jó, mert számtalan egyénileg testhez álló dolgot ki tudok találni. Annyiban van könnyű dolgom, hogy a leendő játékosaim is kellő hangsúlyt fektetnek a szerepjátékra.

Régebben is a karakterekre, és a játékosokra kihegyezve meséltem, és bevált.
Major @ 2009.09.18. 20:13
A legélvezetesebb játékalkalmak mindig az olyanokból lesznek amikor nincs se rendszer, se kocka, se semmi, csak szerepjáték.
Vagy nincs előre kitalált kaland. A játékosok úgyis mindig belekeverednek valamibe, és akkor legalább nem feltétlen jönnek elő szokásos klisék, amit unnak a JK-ák, mint pl. a fogadós megbízó, stb.
Az biztos hogy én nem bírom a rules lawyereket.
demate @ 2009.09.18. 09:30
Segítsetek légyszi:
Ki ez a Murdock, és hol mondta ezt a fenomenális mondatát?