naheha @ 2012.01.07. 10:23
Kedves gschenker!

Sajna csak most értem rá, hogy válaszolni tudjak neked, és pár félre értést tisztázunk.
Első cikkedben írtad: „Valahogy a reconquista az egyetlen dolog, ami a cikk írójának piszkálja a csőrét, és figyelmen kívül hagyja a sok évszázados keresztény kultúrkör történelmét a félszigeten, az egész korabeli kereszténységet a szokásos sztereotípiák szerint úgy beállítva, mintha azok csak békétlenkedő elemek lettek volna.”
Válasz: -egyáltalán nem piszkálta a csőrömet a reconquista, csak csupán a cikk elején említtetek szerinte jártam el, és mivel a reconquista évfordulós esemény volt, /legalábbis a vége/ ezért arról írtam a cikkemben. Amúgy eszem ágában sem volt, a kereszténységet a korabeli sztereotípiák szerint beállítani, ahogy azt te írtad, még a gondolatomban sem merült fel ilyesmi. Szerintem amikor azt írom, hogy január másodikán Granada visszavételével vége lett a Reconquistának a „visszahódításnak” mely az Ibériai-félsziget „itt jön a lényeg” muszlim megszállok végét, és behódolását jelentette, akkor szerintem nem a kereszténységet hibáztatom.

Aztán írod: „A spanyolok és az arabok között valójában sohasem volt ”aranykor", legalábbis olyan értelemben nem, ahogyan azt a cikk írója próbálja elővezetni. Itt a lényeg: /Ott mindig voltak harcok és összecsapások, amelyeknek komoly okai voltak./ ”.

Válasz: -akkor előzőleg miért hibáztatsz, azért hogy úgy akarom beállítani őket, mintha békétlenkedő elemek lettek volna, amikor te is leírod, hogy soha nem volt nyugalom.

Tehát csak, hogy értsed. Soha Nem volt szándékomban ítéletet hozni a kereszténységgel kapcsolatban, legfőképp, hogy jó magam is az lennék. Nem akartam megbántani senkit ezzel.
A többi kritikával egyetértek, melyet menet közben kaptam, és csak tudatom, nem érzem magam porig döngölve! :)
Azonban külön köszönet, hogy az első hozzászólásoddal, kerekké teteted a reconquistás írásom.

Üdv
gschenker @ 2012.01.06. 14:25
Kedves Nahena!

Amúgy a cikk en bloc valóban jól sikerült, és maga az ötlet is kiváló. Őszintén és szívből remélem, hogy tényleg tanulsz a kritikákból. Az én kritikámnak sem az volt a célja, hogy porig döngöljön (bár ezt gondolom, te is sejtetted!).

A cikked Szent Johannáról írt felével igazából nekem nem is volt bajom, mert az úgy volt jó, ahogyan volt, mivel csak száraz tényeket közölt - az ítélethozatal igénye nélkül. Szerintem próbálj meg inkább csak képet adni az adott korról, méghozzá anélkül, hogy ítéleteket alkoss, mert egyáltalán nem biztos, hogy ennek a bonyolult kirakós játéknak már az összes eleme a birtokodban van. Sokkal jobb, ha az ember csak megpróbálja minél alaposabban és minél messzemenőbben összegyűjteni ennek a bonyolult kirakós játéknak az egyes elemeit, aztán rábízza az olvasóra, hogy az mit hoz ki belőlük a saját józan paraszti eszére hallgatva.

Ami a hivatkozásokat illeti, Abdulnak igaza van. A történelmi tudományos művekben nem feltétlenül online internetes cikkekben, de nyomtatott könyvekben (sőt, elsősorban ilyenekben!) találhatunk értékes információkat, ezért javaslom, hogy a cikkek végére írj referencia-listát is, ahogyan azt a szakzsurnaliszták is szokták!
Abdul @ 2012.01.06. 09:25
A kezdeményezés mindenképpen dícsérendő, nekem legalábbis bejött, remélem lesz még sok folytatás. :)

Terjedelemben nyugodtan lehet nyújtózkodni, ahogy valaki írta alant, a fenti két téma terjedelmében simán ki lehet bontani egyet. Így nem is csak egy nyúlfarknyi széljegyzet-szerűség lesz a végeredmény, de az egyszeri olvasó sem fog megrémülni a szövegmennyiségtől. Utóbbira van egy-két rossz példa a lemil-en, amit gyakran és szívesen olvasok, de egyszer-kétszer belefutottam egy-egy olyan monstre bejegyzésbe, ami túlfeszítette a blog/honlap (meg az agyam) kereteit.

A tartalomról: egy két hivatkozás jól jönne, bár nyilván nem wikipédiás; illetve, ha már szerepjátékos oldal, kalandötletek, etc, a szárazabb tények mellett szívesen olvasnék cikkenként egy-két érdekességet, színesítőt, anekdotát, a témához kötődő kevésbé ismert dolgot, amolyan Ráth-Végh István-féle tálalásban, amik emberközelibbé tennék a témát a töritankönyves fíling mellett. :)
naheha @ 2012.01.06. 05:53
Először is köszönöm mindenkinek a hozzászólását!
A dicséreteket, és a kritikákat is nagyon szívesen fogadom, mert úgy gondolom, hogy ebből lehet tanulni, és tökéletesíteni a cikksorozatot. Míg az előbbi a kedvemnek,addig az utóbbi a fejlődésemnek kedvez.
A cikkek nem lesznek nagy valószínűség szerint hosszabbak,de linkekkel el lesznek látva, hogyha esetleg valaki jobban bele akar merülni az elmúlt évekbe, az megtehesse. Dátum lesz, a többi meg majd alakul. Minden esetre várom vissza jelzéseteket a továbbiakban is, már csak azért, hogy jó felé haladok-e.
Üdv
Birbin @ 2012.01.05. 23:25
Lehet, hogy az egyszeri felhasználó nem olvas el egy egész oldalt egy témáról, viszont azt is nézzük meg, hogy mi a fenéért olvas egy szerepjátékos egyáltalán történelmi témákról? Szerintem például kalandötletek miatt. Amikor egy történelmi helyzetet rendesen kiveséz valaki, abban rengeteg konfliktust és fejleményt ábrázol, amelyek sokszor messze jobbak, meglepőbbek, vagy szövevényesebbek, mint amit az ember saját maga kitalálna.
A minta előttem mondjuk a töriblog, vagy a twonline oldalról Johannesz Angelosz régi cikkei.
De az is egy jó módszer lehetne, ha színvonalas cikkeket linkelne az emlékeztető, amelyek a kort részletesen feldolgozták. Ne a wikit, mert csak információkat ad.
Azzal is egyetértek, hogy jó, ha ki van írva a dátum. Évek múlva is olvassák a cikket.
gschenker @ 2012.01.05. 22:44
Érdekesre sikeredett ez az írás is - a szokásos felületességgel. Az, hogy az Ibériai-félszigeten egy már több évszázada virágzó - a Kr. u. V. századtól fogva - szuverén Nyugati- vagy Vizigót Királyság élt, amelyet az arabok szándékosan és suttyomban elfoglaltak, valahogy nagyon halványan került előtérbe. Valahogy a reconquista az egyetlen dolog, ami a cikk írójának piszkálja a csőrét, és figyelmen kívül hagyja a sok évszázados keresztény kultúrkör történelmét a félszigeten, az egész korabeli kereszténységet a szokásos sztereotípiák szerint úgy beállítva, mintha azok csak békétlenkedő elemek lettek volna. Jellemző az a mese is, amelyet a szerző "aranykorként" emleget, feltételezve, hogy az iszlám területéről importált tudományos ismereteket nem is a Szentföldről, hanem a Cordóbai Kalifátusról szerezte volna Európa, ráadásul a Santiago de Compostella és a Szent Jakab-zarándoklat sem volt oka a békétlenségnek: Az csak felerősítette a hagyományaikhoz ragaszkodó vizigót keresztények ellenállását, akik nem voltak hajlandók megszállóik uralma alatt élni. Jó lenne, ha az ember, aki egy ilyen bonyolult és hosszú időszakról ír történelmi összefoglalást venné rá a fáradságot, hogy nem csupán néhány wikipédiás oldalon szerez felszínes információkat a korról, hanem komolyan és annak maximális mélységében tanulmányozza azt. A spanyolok és az arabok között valójában sohasem volt "aranykor", legalábbis olyan értelemben nem, ahogyan azt a cikk írója próbálja elővezetni. Ott mindig voltak harcok és összecsapások, amelyeknek komoly okai voltak. Ha valaki érteni és ismerni is szeretné ezeket az okokat, és nem éri be azzal, hogy pusztán néhány vacak wikipédiás cikk alapján tákolja össze a világképét a középkori Ibériai-félszigetről, az olvasson utána, mert a nemzetközi szakirodalom nagyon sok komoly könyvet biztosít ehhez. Ezek egyike például a kor történetének talán legavatottabb szakértőjének írása, a The Spanish Inquisition: A Historical Revision is. Ez nem csupán a spanyol inkvizíció létrehozataláról és annak munkásságáról szól, de részletesen leírja a kor társadalmi, politikai előzményeit, és világosan megmagyarázza, hogy mikor, hogyan és miért robbant ki egyebek mellett a reconquista is.
Nocturna @ 2012.01.05. 18:10
Nekem is tetszik, erdekes, es a tartalom es hossz is megfelelonek tunik.
Egy aprosag: az "ezelott xy eve" mondatreszek utan szerepelhetnenek a pontos datumok is, zarojelben. Tudom, nem egy nagy show kimatekozni az evszamot, de igy precizebb lenne.

udv!
Ragaf @ 2012.01.05. 14:39
Nagyon jó. Összeszedett, a hossza megfelelő. Csak így tovább.
SzodasLova @ 2012.01.05. 13:38
Tetszik!
galu22 @ 2012.01.05. 13:37
1066 január 6-án angol királlyá koronázták Harold Godwinson-t, amit megtudva a Fattyú (Vilmos, később Hódító Vilmos) kicsit felkapta a vizet :)