Pett-moondevil @ 2013.03.27. 19:28
Galu:

Nem voltam egyértelmű. Konkrétan Brain leírt játékára vagyok kíváncsi. Persze az nem baj, hogy megismertem a te gyakorlatodat is, de most Brain van a kanapén / reflektorfényben / vallatószéken. :-)
galu22 @ 2013.03.27. 17:35

+ Tudom, hogy régen volt, de hátha emlékszel: mennyi idő volt ez a felkészülésed az első alkalomra? (Ha mostanában is így csinálod, az mennyi idő alatt van meg?)



Én szoktam így mesélni (azaz valahonnan csórok egy jól sikerült konfliktust/környezetet/NPC-t), nálam általában azzal megy el az idő, hogy a feloldjam a forrásban található esetleges buktatókat.

Ha a regényben megverik a megbízót, mert a főszereplő kocsmázik az nem lesz jó, mert a játékosok valszeg nem fognak ilyet tenni. Azaz ki kell találnom egy kezdő eseményt ami elválasztja őket a megbízójuktól, hogy az kaphasson egy alapos verést.

Nem tudom ez másnál hogy van, de egy 6-8 órás játékra nem szoktam 3 óránál többet készülni. (kivétel: sandbox vagy ha saját settingben mesélek. Itt első alkalom előtt azért le kell rendezni néhány dolgot)



+ Nem említetted statisztikák kidolgozását. Gondolom, mert nem is tartalmazta a készülésed. Tudtad már, hogy mit fogsz tenni, ha a szabályok egy olyan számértékre hivatkoznak, ami nem szerepel a játékosok karakterlapján? (Pl. a király érintés elleni VF-je, arra az esetre, ha akarata ellenére akarja megérinteni a mágus egy érintés hatótávolságú varázslatával.)


Használj statblokkokat!
1. nem harcos 2. tapasztalatlan harcos 3. veterán 4. boss. A fontos NPC-knél sem kell feltüntetni csak az átlagostól eltérő értéket. Azaz ha a király vonatkozó értéke átlagos (bónusz vagy büntetés nélküli) elég gyorsan meg tudod mondani helyben. Szerintem teljesen mindegy, hogy a démonnak meg a fekete lovagnak ugyanazok (boss) az értékei.
(varázslatoknál: 50% esély hogy ismeri, ha igen, 50% hogy memorizálva is van)
Pett-moondevil @ 2013.03.27. 15:13

Nem kell ehhez külön játékot találni, bármely szerepjátékban egy jó mesélő szerintem úgy mesél, hogy minden kaput nyitva hagy,(...)

Ez nem tudom, hogy jön ide. De alapjában véve egyetértek vele. Ha felülírod a szabályait, akkor bármilyen játékból össze tudod hozni azt, amit megszoktál. (Mesélőként a nullás szabály és az aranyszabály nevű metaszabályok tálcán nyújtják feléd ezt a lehetőséget, amíg rá nem jössz, hogy mi az, hogy "jól szórakozni", amiről a 0-s szabály szól.)
Pett-moondevil @ 2013.03.27. 13:28
Hűha! Nem semmi, hogy így le tudtad írni a folyamatot. Bár te egzotikus címet adtál neki, szerintem így néz ki egy igazi élménybeszámoló egy játékról.
Nem is értem azokat, akik a konfliktusra várnak, meg cselekményre. Ez a cikk nem kalandötlet.
Ezen kívül nekem pl. sosem segített a játékélmény elképzelésében a forgatókönyv, a cselekmény elolvasása. Abból nem derül ki, hogy ki mit mondott és csinált az asztalnál, hogy dobtatok-e a kockával vagy sem, ki döntötte el, hogy a beholder kalóz-e vagy nindzsa, stb.
Amit te írsz, abból valamennyire megértem, hogy mi is a tapasztalatod a játék során azon túl is, hogy "egy lovagos sztori". Lustaságból vagy azért, mert annyira a lényük részévé vált, hogy nem is veszik észre, hogy milyen mintákban, sémákban gondolkodnak, miközben készülnek vagy játékot vezetnek. Köszönöm, hogy megírtad a cikket.

Pár kérdés, amit lehet, hogy a későbbiek megválaszolnak, de eléggé érdekelnek:

+ Tudom, hogy régen volt, de hátha emlékszel: mennyi idő volt ez a felkészülésed az első alkalomra? (Ha mostanában is így csinálod, az mennyi idő alatt van meg?)

+ Nem említetted statisztikák kidolgozását. Gondolom, mert nem is tartalmazta a készülésed. Tudtad már, hogy mit fogsz tenni, ha a szabályok egy olyan számértékre hivatkoznak, ami nem szerepel a játékosok karakterlapján? (Pl. a király érintés elleni VF-je, arra az esetre, ha akarata ellenére akarja megérinteni a mágus egy érintés hatótávolságú varázslatával.)
sika @ 2013.03.25. 20:41
Nem kell ehhez külön játékot találni, bármely szerepjátékban egy jó mesélő szerintem úgy mesél, hogy minden kaput nyitva hagy, ha - az egyszerű példánál maradva - ott a sárkány a kaland végén, akkor az a sárkány ott is marad amennyiben a játékosok nem akarnak arra menni (persze ennek meglehetnek a maga következményei, mint például a sárkány tovább fosztogatja a környéket), a környezet aktivan reagál a cselekedeteikre, a felmerülő konfliktus helyzetben pedig a játékosok választják ki, hogy melyiket kívánják felvállalni, és meddig.
Tryn @ 2013.03.25. 20:15

HAGYD MEG A KARAKTEREK CSELEKVÉSI SZABADSÁGÁT!

Nekik nincs cselekvési szabadságuk, mert a játékosok irányítják őket. A játékosok pedig a mesélő játékban játszanak, szóval nem túl sok van nekik. :D
Vagy az cselekvési szabadságnak számít, hogy egy dungeonben jobbra vagy balra lehet menni, mielőtt még a főcsarnokban levered a sárkányt? Ez egy "szociálisabb" enocunterekkel teli játékban is így megy, egy konfliktus vár a láthatatlan labirintus végén. :D

Én ezzel azért vitába szállnék, van olyan játékstílus amiben nincs végső ellenfél/konfliktus, mondhatni nincs vége a történetnek, hanem az "erőviszonyok/szociális kapcsolatok" folyamatos változása következtében folytonos forgásban van cselekmény. (erre kiváló példák a szappanoperák, nem is kell messzire menni, hogy tudjunk egyet-kettőt találni: pl. BK, J-R)
A Hack & Slash blogon egy nagyszerű cikk is szól erről: http://hackslashmaster.blogspot.hu/2011/02/on-power-structure-or-spider-web-style.html
Persze ehhez ilyen beállítottságú mesélő és játékosok szükségesek, mások viszont akár a hajukat tépnék egy olyan játéktól aminek nincs behatárolható vége - én például már középtávon sem tudom élvezni ezt.
mortin @ 2013.03.25. 17:27
Mint érintett játékos engedd meg, hogy én is hozzátegyek ezt-azt a leírtakhoz.

Attól pár apróságtól eltekintve, hogy Robert király személyisége, illetve Gregornak és testvérének alakja viszonylag hamar nyilvánvalóvá tette számomra, hogy honnan is van az alapötlet, sikerült úgy intézned, hogy a végére egy igen izgalmas végkifejlet alakuljon ki. Talán az utóbbi évek legjobbja is... Csak nehogy a fejedbe szálljon... :)
Szóval számomra a poén nem az volt a sztoriban, hogy megtudtuk a királynő titkát (a lánya nem Roberttől van), hanem, hogy mit is kezdtünk ezzel azután. Hogyan és miképp próbáljuk úgy intézni a dolgokat, hogy ez ne indítson el végzetes folyamatokat a királyságban? Hogyan védjük meg Peter Maximot Colbert Kindeltől?
Van-e jogunk dönteni a valódi, de inkompetens király helyett életről és halálról? Kiben bízhatunk meg? stb. stb.

De innentől visszadom a szót, mert még bőven csak az elején jársz.. :)
Alfdam @ 2013.03.22. 17:14

HAGYD MEG A KARAKTEREK CSELEKVÉSI SZABADSÁGÁT!

Nekik nincs cselekvési szabadságuk, mert a játékosok irányítják őket. A játékosok pedig a mesélő játékban játszanak, szóval nem túl sok van nekik. :D
Vagy az cselekvési szabadságnak számít, hogy egy dungeonben jobbra vagy balra lehet menni, mielőtt még a főcsarnokban levered a sárkányt? Ez egy "szociálisabb" enocunterekkel teli játékban is így megy, egy konfliktus vár a láthatatlan labirintus végén. :D
Abdul @ 2013.03.22. 15:32
Nekem bejött, várom a folytatást. :)
auer @ 2013.03.22. 14:45

És még egy fontos dologra szeretnék rámutatni, ami vastag betűvel szedve van elém tűzve, ha modulírásba fogok: HAGYD MEG A KARAKTEREK CSELEKVÉSI SZABADSÁGÁT!


Vagy legalább az illúzióját. Az is bőven elég és kevesebb munka :)