Desrix @ 2014.12.09. 14:42

Nekem tetszik. Jó az alapötlet, ebből aztán ki lehet hozni nagyon low-end sztorikat, nekem kapásból a Gyalog-galopp eleje ugrott be a parasztokkal. Ezt nyilván mesélője válogatja, abban egyetértek, hogy a példatörténetek elég sablon fantasy-sek, de ha én ennek nekiülnék, csakazértis elvinném egy ilyen bohóckodós irányba (és valóban, ezt a tematika nem erőlteti, csak említés szintjén van meg). Ugyan nincs meg az a nagybetűs hangulat, de abba az irányba terel.

 

A tagolással nem volt gondom, simán el tudtam olvasni, de egy kis formázás valóban ráfért volna, hogy jobban vezesse a szemet, meg elkülönítse a tartalmi részeket. Látszik, hogy a mondandót be kellett sűríteni 4 oldalba, de ez nálam nem von le semmit az értékéből. A táblázatok szintén plusz pont.

 

A rendszer egyszerű(nek tűnik), tetszik az Erősség alapú karakterkreálás, jó az Önbizalom-rendszer, úgy összességében olvasás közben azt éreztem, hogy el tudom képzelni működés közben és ki is próbálnám. A rajzok nagyon jó ötlet, szerintem kapásból mókássá és könnyeddé teszik a kezdést, ahogy mindenki végignézi és esetenként végigröhögi a másik alkotását. :)

 

Igényes munka, idő és energia is van benne, nem csak úgy össze lett dobálva. Nekem kifejezetten tetszik, [JELOLOM] [/JELOLOM].

kavarajavarava @ 2014.11.27. 16:04
Nyílván lehetne koncentráltabb és minimalistább, de attól még nagyon jónak tűnik. Ki lesz próbálva. [JELOLOM] [\JELOLOM]
Xellos @ 2014.11.24. 13:04

Az alapelképzelés tetszik, bár egy hangyányit másként képzelném el a koncepciót. Nekem valahogy úgy jött le, hogy ez ideális a "normál" alacsony szintű kalandokban információ morzsákkal rendelkező NPC-k "megalkotásához".

 

(OFF)

Például: "A falu temetőjében egy titokzatos kísértet kezdi ijesztgetni a lakókat, az egyikük szerint valamiféle átkozott vérvonalat emleget." Itt a karakter(ek) elkezdenek kis falusi szinten nyomozni, talán látják a szellemet, esetleg találnak valamit a vérvonalról. De kicsit Cthulhuoid módon igazándiból nincs sok esélyük legyűrni a veszélyt, lassan elfogy az önbizalom - mondjuk mert látják, ahogy egy társuk szörnyű véget ér, vagy a nehezen megszerzett információkból kiderül számukra, hogy ez a veszély túlmutat rajtuk.

 

Viszont ha arra téved véletlenül majd egy 2-es, 3-as szintű csapat, akkor már hasznos (esetleg téves) információkkal tudnak szolgálni. Vagy éppen ők maguk kerekednek fel, hogy a közeli városban keressenek egy-két legatyásodott kezdő kalandozót, akik a falu által összekapart kevéske pénzért vagy a kincsek reményében hajlandóak lesznek segédkezni.

(/OFF)

 

Ezzel együtt az elképzelés tetszik. A dizájn minimalista, a szöveget nekem kicsit nehézkes volt átrágni. A szabályok első blikkre jóknak tűnnek. Vitathatatlanul adja a 4 oldalas MikroRPG-t és hajlamos lennék adni neki egy esélyt. Úgyhogy jár a [JELOLOM]

slaGerzson @ 2014.11.13. 13:01

Először a nem tetsző dolgokkal kezdeném, a végére hagyom a tetszőket, mert az a dominánsabb.


AMIT VÁLTOZTATNÉK

- Az egyik hozzászóló írta, hogy használni lehetett volna a "sorkihúzást". Én se mindig szeretem a sorkihúzást a Wordben, mert szét tudja szedni a szöveg összképét az össze-vissza méretű szóközökkel, de azért egy "automatikus elválasztást" be lehetett volna kapcsolni, nem utolsó sorban ezzel is nyerhetett volna még helyet a szerző, aki látványosan kihasználta a maximális négy oldal terjedelmet.

- Szintén szövegszerkesztésbeli nyafogásom, de a bekezdések kezelése elég össze-vissza: hol egyáltalán nincs behúzás a bekezdés első soránál, néhol meg akkora, hogy az már helypocséklás.

- A kezdeményezés talán lehetett volna kicsit differenciáltabb, de a szöveg alapján úgy tűnik, a szerző szándékosan csinálta (vagy hagyta) így, úgyhogy ez csak inkább egy megjegyzés.

- Szintén csak esztétikai megjegyzésem, hogy mivel a fizikai csetepaték is az Önbizalom pontokon keresztül veszélyeztetik a szereplőt, én inkább "Kitartás" pontoknak nevezném.

- Mivel "a harc alapvetően kerülendő" ebben a játékban, úgy érzem, a kitűzött célt rombolja a fizikai harc sebzésének taglalása. Mivel végső soron az Önbizalom pontokra van kihatással, szerintem ezt az Önbizalom leírásához kellett volna beszuszakolni (lásd: "Értékét csökkenti"). Az eltalált testrész strigulázását pedig végképp nem tartom ide illőnek.

- Az Önbizalom pontok taglalását, felhasználhatóságát az Általános Szabályok rovatba súvasztanám át, a szereplőkészítésnél csak annyit írnék, hogy mennyit kapnak kezdetben.

- Amit nem értek, hogy a "Dobásrendszer" résznél miért kell újra megkülönböztetni, hogy mihez ért a szereplő és mihez nem? Erre vonatkoznak az Erősségek és Gyengeségek, ami további kockákat ad a próbához... Ha jól értem a célját, akkor ez a rész inkább a "módosítókról" kéne szólnia, és ide lehetne átpakolni a "Nehézség" részt egy kicsit lerövidítve (mármint nem táblázatba leírni a dolgot, hanem a játék egészének hangulatában egyszerűen leírni őket, egyszerű aláhúzással emelve ki az "automatikus", "bonyolult", "nehéz" és "lehetetlen" dolgokat.


AMI TETSZIK

+ Úgy általában az egész.

+ Tetszik a téma, hogy egy jellegzetes fantasy világban hétköznapi emberekkel kell benne játszani és nem világrengető hősökről. Hogy egyetlen csontváz is már elképesztő és ijesztő ellenfélnek számít, nem csak bemelegítésnek. Mondjuk nem túlontúl eredeti, újszerű, de ettől még tetszik.

+ Tetszik a címe, ami jól fedi a megcélzott témát, stílust. Ugyanígy tetszik, hogy az elejétől a végéig, a terjedelmi korlátokhoz viszonyítva bő lével próbál szinte minden mondattal a játék stílusához "idomítani", vagyis érint minden fontos témát, és mindenhol a hangulatot és hozzáállást igyekszik átadni, erősíteni. (Ahogy fentebb írtam, e tekintetben egyedül talán a sebzés kibontását tartom idegennek és ellentmondónak.)

+ Tetszik, hogy a szereplőknek csak átlagostól eltérő tulajdonságait kell lejegyezni, melyeknek nincs értékük, és amik a dobható kockák számára vannak befolyással. Persze itt egy kicsit elfogult is vagyok, mert bár ihlet/idő hiányában végül nem sikerült saját játékkal részt vennem ebben a versenyben, de én is pont ilyen alaprendszert találtam ki az egyszerűség kedvéért :)
(Azzal a különbséggel, hogy az enyémben 1 v. 2 tízoldalúval kellett volna dobni és a sikerek számát csak egy kocka határozta volna meg.)

+ Jónak látom az Önbizalom rendszert, meg hogy a fizikai harc is erre lett visszavezetve. Talán jobb lenne, ha a harcot nem csak testi üsd-vágdra lenne levezetve.

+ Szóval tetszik, hogy általában a légkörét próbálta a játék leírása "sulykolni". Sok kis apróság, ötlet van benne, ami tetszik, és ami miatt szerintem sikeres ez a "sulykolás".

 

[JELOLOM][/JELOLOM]

THE_Eye @ 2014.11.11. 23:58
Sziasztok!
Először is köszönöm a kritikákat! Szerintem az egész folyamatban nagy segítség lett volna, ha a véglegesítés előtt van, aki ránéz, visszajelzést küld, de így alakult a dolog. Sok minden van, ami tanulság az alább leírtakban, ha egyszer úgy alakul javítva is lesz, mind a hangulat, mind az alapanyag szempontjából. Nem tudom, az elhangzott kérdések mennyire retorikaiak, ha valakit tényleg érdekel a válasz, nyugodtan tegye fel, vagy tegyen fel újat.

Másodszor egy annyi bepillantást engednék a kulisszák mögé, hogy a rendszer alapvetően egy saját fantasy rendszerötlet megvalósítása, a körítés humorosabb oldala a verseny miatt, és annak apropójából született. A többek által tapasztalt kettősség oka, hogy az eredeti felfogásban inkább a sötét, misztikus vonal uralkodik, míg itt inkább valóban a "bohóc-jelenetek" felé kellett volna elmenni, csak valahogy nem tudtam elengedni az előbbi szálat.

Szerintem az olvasottak alapján átgondolva, valóban egy jobb játék születhet(ne), úgyhogy még egyszer köszönöm, hogy elolvastátok és véleményt mondtatok! Ha esetleg valaki akar a rendszer kákáján csomót keresni, ránézhet ilyen szemmel is - ez, másokéval ellentétben, sajnos nem volt tesztelve, eltekintve az itthoni próbálgatásoktól.
Cthulhu @ 2014.11.10. 23:51

Koncepcióból kimaradt, hogy érteni vélem, hogy valahová a két hangulat közé akartak belőni a játékot, de szerintem egy mikrojátéknak ennél kicsit szűkebben, határozottabban belőtt tematikát kellett volna választani - elvégre a 4 oldal nem túl sok...

Cthulhu @ 2014.11.10. 23:42

Koncepció:

Úgy érzem két szék között sikerült a padlóra esni a játéknak. Komikus eposz és shakespeare-i dráma bohóc jelenetei, illetve „...Legyen a környezet misztikus, idegen,helyenként félelmetes. Ne felejtsd: a karakterek idegen terepen vannak, legszívesebben hazafutnának, de nem tehetik: fontosabb a cél – amíg kitart az önmagukba és a sikerbe vetett hitük...” – valahogy nem tudom összerakni. Bevallom őszintén: Mesélőként nem tudnám eldönteni, hogy paráztatni próbáljam a játékosaimat, vagy inkább tereljem a játékot valami burleszk felé. Valahogy a komikum kapcsá nem látok lényegi mesélői segédletet.

 

Tálalás:

Bár csak 4 oldal, alig bírtam magam rávenni hogy elolvassam. Valahogy az egész szöveget jellegtelennek, laposnak és nehézkesnek érzem. Nem rossz, de több helyen felfedezhető a helykorlátok miatti kényszerű, esetlen tömörség. Amúgy szerintem pusztán a szöveggel nincs különösebben nagy gond (feltéve hogy főképp rutinos szerepjátékosok számára szánták) – megfelelő szerkesztéssel egészen használhatóra lehetne kalapálni. Ebben a formájában a kivitelezés csöppet sem segít a hangulatkeltésben, pedig a fent említett koncepciós nehézség miatt igencsak elkéne némi inspiráció, hogy miért is akarjak pont ezzel a játékkal eltölteni néhány órát az életemből.

 

Szabályok:

A rendszer többnyire egyszerűnek tűnik, ami szerintem dícséretet érdemel. Bizonyos szabályelemeket azért egy kicsit soknak érzek (pl. sebzés, páncélok – szvsz lehetne egyszerűbben). Az Önbizalom szabályokon is kicsit finomítanék – nem rossz ötlet, de szerintem nem túl szerencsés ha egy-egy játékos kieshet a játékból csak azért mert elfogyott (tudom, nem ténylegesen kiesik, de gyakorlatilag passzívvá válik). Egy játék – különösen egy mikrojáték – szerintem szóljon az aktivitásról. Azt meg kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy egy mikrojátékhoz külön speciális kockákat fabrikáljak, de lehet hogy ez másokat nem zavar. Személy szerint a rajzolást sem erőltetném, bár az indulófelszerelés esetében kifejezetten tetszik ez a szabály.

Amúgy egy ügyesen finomhangolt szebályrendszer nagyot lendíthetne a játékon a komikum irányába – elvégre a véletlenszerű csetlés-botlás általában vicces – de a szöveg lépten-nyomon megpróbál lebeszélni a kockák használatáról. Ez sem segít eligazodni, hogy most viccesek legyünk, vagy inkább legyen dráma.

 

Összbenyomás:

Rémlik hogy láttam már hasonló alapkoncepciójú szerepjátékokat (értsd: ahol az átlag jómunkásemberek lesznek kelletlen, akár drámai hősök), de úgy emlékszem egyik sem sikerült valami fényesen, így véleményem szerint ez a műfaj még várja az igazán ütős rpg-ket. Sajnos a Vasvilla és Fáklyafény jelen állapotában még nem az.

Szerintem a játék kicsit túllő a célon, de legalább nem sokkal. Gyanítom, ha kapna még 2-4 oldalt, meg pár hangulatos grafikát (ha már úgyis ennyire bátorítja a rajzolást) akkor egy türelmes szerkesztő segítségével akár egész pofásra is ki lehetne hozni. Ami számomra pozitívum, hogy nem tűnik teljességgel veszett kísérletnek – szerintem egy alapos gatyábarázással még akár egészen jó is lehet (legfeljebb nem 4 oldalas mikro-rpg-nek).

 

zsirvezer @ 2014.11.10. 21:31
Negatív :
1: Ki lett maxolva a négy oldal. Sajnos így nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy Gumi Part egy termelési jelentését látom. Híján van minden vizuális ingernek. Tetszik, nem tetszik, de a vizuális hatás nem elhanyagolható egy rpg esetében. A hasábos tördelést bal margóhoz igazítottan, az oldaltörés hasította táblázat kifejezetten zavaró és az olvasást nehezítő szerkesztési elemek.
2: A nyilvánvaló szájbarágása, ettől lesz még nehezebb a pályamű. Pl.:” A rendszer kockadobás-alapú, méghozzá k6-ot, azaz hétköznapi dobókockát használ.” – azt, aminek hat oldala van ugye? 
3: Ha már fantasy, akkor olyan kizárt, hogy elf, törpe, stb., kerüljön a Vasvilla és Fáklyafény zsákvászonjába? Érzek itt egy kérdést, ami előbb utóbb széles társadalmi problémává növi ki magát 
4: Nekem a példák hiányoznak a bekezdések végén. Egy próba dobás, egy pár pofon a harcban, még érthetőbbé tenné.
5: Semmilyen támpontot nem látok a komikus eposzok, és a shakespearei drámák bohóc-jelenetehez. Sőt a kalandötletek kifejezetten baljós sötét hangulatú történeteket sejtetnek a háttér mögött.


Pozitiv:
1: A felszerelések kezelése, a rajzot jó ötletnek találom, főleg ha egy méretarányos zsákba kerülnek bele.
2: Az alapkoncepcióval – amennyiben az a komikus eposzok, és a shakespearei drámák bohóc-jelenetei– jó összhangot teremt a laza szabályozás.
A belefektetett munka részemről, ha jelölést nem is, de egy kalapemelést megérdemel.
bbface @ 2014.11.10. 11:43
Tetszik az alapötlet, imádom a füligszaros fantasyt. Az Önbizalom pontok szerves részét képezik a rendszernek, az ilyen kockapoolok nagyon jók, hogy a karakterek hatékonyabban alakíthassák a történetet, viszont nem szerencsés önbizalomnak nevezni ezt, ha a szerző többször is hangsúlyozza, a karakterek legszívesebben hazamennének. Nagyon jó, hogy játék közben teremt lehetőséget a játékosok jutalmazására. Szerintem a harccal semmi baj, épp elég felületet visz el. Fontos, hogy olyan rendszerekben is tiszta legyen a harcrendszer, amelyek nem feltétlenül a harcról szólnak. (Lássuk be, mindenki vinne magával egy szekercét, ha már elindul!)
A próbák lefedik a leggyakrabban előkerülő helyzeteket - általános sikerül-e, ellenpróba, közös próba.
Ami nem tetszett: a történetindító példák pontosan azok, amikre alacsony szintű kalandozókat indítunk. Kicsit jobban megfogtam volna a hangulatot, ahogy auer is írta. "Egy koldus átka miatt megbuggyant a falu összes bora. Valahogy meg kell keresni és ki kell engesztelni az idegent." / "Szántás közben kifordult a földből egy ősinek tűnő tárgy, elindul a vita, hogy kit illet. Persze a tárgy értéktelen." / "A Faros Rozi és Sánta Binci mennyegzőjét követő nászéjszakán kiderült, Rozi már nem volt ártatlan. Tényleg igaz, amit az ara állít és álmában rontotta meg egy jóképű idegen?"

Az önbizalomba épülő rendszer és a füligszaros környezet miatt viszont [JELOLOM].
strato @ 2014.11.10. 11:32

Szerintem a kiírás szövege alatti példák pontosan megmutatták, hogy milyen jellegű pályaművekben érdemes gondolkodni. Nem igazán értem az értetlenkedést.