zsirvezer @ 2014.12.12. 20:16

Pozitív:

* Ötletes alapgondolat.

* Szerintem tartalmas szórakozást nyújtat néha egy halál, vér mentes és alacsony agresszió és csöcs* tartalmú játék J

* Jó ötlet az ellenőrző, mint karakterlap. Az elnevezések rezonálnak az alap koncepcióval. És kifejezetten jók.

* A szerencse szimulálásának szög egyszerű metódusa.

 

Negatív:

* Én, mint a Pedellus, hogyan állítom össze az NPC-met pl. Simeket az iszákos házmestert vagy valamelyik Frattellit?

 

 

Nem osztom a fanyalgók véleményét arról, hogy miért akarnék játszani egy „kölökkel”, magam részéről pont, azért amiért egy udvari orkkal.

Esetleg kiegészítő szabályokkal, többlet infókkal f***ányosan hozzáigazítható lenne a felsorolt hangulatkeltő művekhez. Amolyan „setting lapok”-t képzelek el. J

Én egy Pál utcai fiúk „setting lapot” szívesen látnék. 

 

 [JELOLOM]

 

* = az azért kell a tartalmas szórakozáshoz

Nocturna @ 2014.12.11. 21:03
Mi egyszer (akkor eppen kb. 25-30 kozott volt a csapat eletkori megoszlasa) jatszottunk hasonlot, a regebbi Changeling rendszerben: nem volt benne semmi ver, semmi eroszak, csak batorkodas, almodozas, kiallas egymasert. Asszem, olyan 10-12 oras jatekules volt. Baromi szorakoztato volt, es emlekezetes is marad a hangulata, de megbeszeltuk utana, hogy one-shot jatek marad, mert mar kozepes tavon is csokkenne az elmeny.
 

(...)  kicsit fárasztó szerintem hosszú távon gyerekeket alakítani, és legalább olyan nehéz őket hitelesen előadni, mint 100-200 vagy 500 év tapasztalatával rendelkező vámpírokat. (...)

 

Ez egy visszatero komment hasonlo esetekben, es szamomra mindig megmosolyogtato :) : 500 eves vampir ugyanis soha nem voltal, 8-10 eves gyerek viszont igen. Ha regen volt, ugy az utobbiakat most is megfigyelheted. Mar hogy a turoba lenne nehezebb gyerekeket megszemelyesiteni, mint orokeletu, fekete szivu, embertelen szornyeket?

Cthulhu @ 2014.12.11. 20:36

Koncepció:

Ötletesnek, újszerűnek tűnik és nagyon következetesen végig lett vezetve a szöveg egészén. A maga módján még szellemes is. Ami szerintem probléma lehet, hogy a gyakorlatban eléggé neccesen működhet. Gyanítom, hogy 20-30+ éves felnőttek számára ez a hangulat már nem igazán elérhető, illetve könnyen válhat izzadtságszagúvá. A fiatalabb korosztályról meg nem nagyon tudom elképzelni, hogy olyasmit akarnának játszani, amiben vagy még vastagon benne vannak IRL, vagy éppen most nőtték ki.

 

Tálalás:

Ügyesen megválasztott betűtípus, jópofa karakterlap, viszonylag kevés hiba. Egyik-másik szabály kifejtésekor azért kicsit összegabalyodik a szöveg (pl. az első oldal alján, illetve a piros- és feketepontok kifejtésekor). Ügyesebb tagolással, kicsit bővebb kifejtéssel és valamivel egyszerűbb mondatszerkezetekkel lehetne orvosolni a dolgot. Még egy átnézés sem ártana az elgépelések kikalapálása végett.

 

Szabályok:

Üdvösen egyszerűek és szépen igazodnak a koncepcióhoz. Alaposan kigondolt, jól összerakott játék érzetét keltik.

 

Összbenyomás:

Majdnem biztos vagyok benne, hogy ez a koncepció nehezen adható el és még nehezebben lehet benne jól játszani. És ez a legnagyobb bajom az egész játékkal – nem igazán tudom elképzelni, hogy ki(k)nek jöhet össze igazán jól. Egészében nézve amúgy korrektül megcsinált játéknak tűnik – ha nem számítom, hogy szerintem alig játszható, akkor végső soron tök jó. :)

 

(OFF)A gyerekek és a felnőttek gondolatvilága közötti alapvető különbségek szórakoztató szemléltetésére a következő két művet ajánlanám:
„Kázmér és Huba” (eredeti címén „Calvin and Hobbes”),
„Mása és a medve” (eredeti címe „Маша и Медведь”)
Nyilván a megfelelő szakirodalom pontosabb, korrektebb, tudományosabb, stb, de az egyszerű laikusoknak a maguk szórakoztató módján szerintem ezek is egész jó közelítést adnak.(/OFF)

Glowface @ 2014.12.11. 16:59

Ha a Golden Sky Stories-nak lehetnek állandó játékosai... ebben több fantáziát és izgalmat látok. :)

[JELOLOM] is, jópofa ötlet.

Seraph @ 2014.12.11. 13:49
Kipróbálni kipróbálnám, de nem tudom elképzelni, hogy egy-két alkalomnál több kalamajkába keveredjek. A játék célcsoportját én sem nagyon látom. A fiatal szerepjátékosok jobbára az epic kalandokat keresik, és a tápolás az elsődleges élményfaktoruk, az idősebb, érettebb játékosoknak pedig kicsit fárasztó szerintem hosszú távon gyerekeket alakítani, és legalább olyan nehéz őket hitelesen előadni, mint 100-200 vagy 500 év tapasztalatával rendelkező vámpírokat. Ettől függetlenül szépen fel van építve, és a kölkös hangulatot végig konzekvensen hozza.
Az ellenőrzőre hajazó karakterlap annyira eltalált, hogy számomra nem is maradt kérdéses, hogy [JELOLOM].
bbface @ 2014.12.11. 09:17
Emil és a detektívek, gyerekkorom egyik kedvence volt. Nagyon jól hozza a hangulatát a játék. De ettől függetlenül nem hiszem, hogy játszanék vele, nem az a műfaj, ami igazán megmozgat. Azt sem tudom, ki lenne a célcsoport, kinek szólna a Kalamajka. Korai nosztalgiába forduló huszonéveseknek? Harmincas örök gyerekeknek? Tinédzsereknek?

Az ötlet, a kidolgozás és a hangulat lefestése viszont megérdemli, hogy azt mondjam, [JELOLOM].
auer @ 2014.12.11. 08:31
Érdekes koncepció. Kell egyfajta hozzáállást hogy ezt élvezni lehessen valószínűleg a többségnek (nekem sem) nincs meg.
Viszont tisztes munka, próbálja megfogni a hangulatot és az életérzést ezért [JELOLOM]
Mintha egy elgépelést találtam volna: a közepes próba nem 2 fej? csak mert a szám lemaradt.