Thirlen @ 2016.04.04. 07:35

Lebuktam, szeretem Vance-t. :pajzs:

Bár a Haldokló Föld kötetét jobban.

Az éjféli suttogásban nem volt semmi mágikus kényszerítés. A bebörtönzött vámpírúr üzente volt annak, aki épp ébren volt éjfélkor, hogy lássa, kivel lehet később még valamit kezdeni. Többre nem nagyon volt ereje (legalábbis élőkkel szemben). A kopogás utána a reggel megismert csontváz volt, akkor még friss vérrel teli kupával. Aki iszik a vérből, ahhoz a vámpírúr könnyebben szól (illetve kivételes esetben ha közel van, akár rövid ideig kontrollálhatja, de erre nem került sor), illetve aki a szemét is felkeni vele, annak lát a szemén keresztül.

Legalábbis magamban ez volt a háttere.

A kampányban teljes mértékben benne volt, hogy a karakterek itt könnyen meghalhatnak. Lásd a második mesében a bárd halálát. Hogy mekkora esélye van, hogy ténylegesen megteszi, arról őszintén szólva fogalmam sem volt. Ilyen értelemben nem voltam "fair", miszerint nem úgy adtam a játékosnak morálisan eldöntendő kérdést, hogy előre borítékolhattam, úgysem teszi meg. Úgy egy kicsit súlytalannak éreztem volna.

Orastes @ 2016.04.03. 21:35

Ahogy elolvastam ezt a játékbeszámolót valahogy ugyanaz a bicskakinyílós érzésem támadt, mint ami Vance valamelyik Ravasz Cugel-es könyvének végigszenvedésekor. 

 

Irritált, de piszkosul.

 

Írj akkor le nekünk egy olyan játékról, amit mostanában játszottál, mert ez így eléggé csak jajongás a levegőbe.

Nocturna @ 2016.04.03. 19:22

 

Gondolkodtam kicsit az egész karakterkill szituáción. (...)

 

Mit gondoltok mennyire fair ez az alvó karakter játékosa vs mesélő szempontból? 

 

Thirlen majd megmondja, hogy mit gondolt, mekkora realitasa van a tenyleges JK-killnek. Ha erezte, hogy ennek jo adag realitasa van, akkor nem volt fair. (En pl. eleg jol ismerem a jatekosaim ahhoz, hogy tudjam, egy ilyen hulyesegbe nem ugranak bele csak ugy.) Bar, ha jol emlekszem, Thirlen irta, hogy meglepte az elf Jatekosanak dontese.

Sugallat: a beszamolobol nekem nem jott le, hogy a sugallat barmilyen magiaval, vagy szocialis dobassal meg lett volna tamogatva. Ergo en nem erzem itt a kemeny Meseloi szivatast: nem ez volt az egyetlen megoldas a kiutra, a Jatekosok sem voltak megpuhitva elozetesen - csak bedobott egy genya dolgot egy genya kornyezetben, es a Jatekos dontott. Ami inkabb dobbenetes szamomra, az az, hogy a Jatekos siman raallt a dologra, de aztan megsem mert vegigmenni az uton (mikor kesobb a kopogast hallotta). Na, igy aztan vegkepp semmi ertelme nem volt az egesznek (ujabb random cselekedet, a kovetkezmenyek ujra elmaradnak), es meg a hattere sem derult ki a dolgoknak. A halott karakter tulajdonosakent mindez vsz. nagyon felhuzott volna (az, hogy tkp. heccbol kinyirta a karakterem).

Ami Meselokent korrektebb lett volna, az az, hogy a sugallatot tobb (akar minden) JK megkapja, igy mindegyiknek van lehetosege donteni - vagy akar megbeszelve kozos nevezore hozni a dolgot. Es egyikuk sem kerul ilyen kiszolgaltatott helyzetbe. Raadasul nem kellett volna egy ejszaka lezarni az egesz helyzetet, hanem lehetett volna tovabb epiteni: pl. azzal, ha a JK-knak tudomasara jut, hogy mindegyikuk kapott egy ilyen ajanlatot, kivalo paranoid szerepjatekos (ennel a partinal akar humoros) helyzeteket teremthetett volna a kesobbiekben is, mikor a csapattagok egymast figyelik, bizalmatlanok, stb. Igy meg jott ez az ize, egy JK meghalt, aztan az egeszbol nem lett az egvilagon semmi - se fule, se farka.

(Ravasz Cugel tortentei engem is a falra kergetnek - lehet, hogy ha kamasz fejjel olvasom oket, maskepp allnek hozza.)

KLM @ 2016.04.03. 17:25

 

 

 

Mit gondoltok mennyire fair ez az alvó karakter játékosa vs mesélő szempontból? 

 

 

Ahogy elolvastam ezt a játékbeszámolót valahogy ugyanaz a bicskakinyílós érzésem támadt, mint ami Vance valamelyik Ravasz Cugel-es könyvének végigszenvedésekor. 

 

Irritált, de piszkosul.

 

Viszont ha netán Thirlen és csapata szereti Vance-ot, ezt vegyék dícséretnek - mert ilyen ha közmegegyezéssel ilyen stílusban játszanak, akkor jól sikerült.

 

Más játékban viszont súlyos disznóság lenne - igaz, azon játékokban nem kényszerítem a partit arra, sőt, ha maguktól akarnak bemenni, megpróbálom lebeszélni őket (mea culpa, nem olvastam, minek-hogyan szédültek be a Nekropoliszba) arról, hogy pld. az erioni temetőnegyedben éjszakázzanak alacsony szinten - ahol is egy átlagosnál találékonyabb syvan bizony tehet a partival ilyet. Vagyis súlyos disznóság, de megdolgoztak érte.

Baka @ 2016.04.03. 17:04

 

 

Semmi fajsulyos dolog nem volt a JK-JK kill-ben, ami szerintem nem jo - igy leszek a JK-k jarkalo karakterlapok (az eddigi tapasztalatom az, hogy ennek azert alt. nagyobb feneket szoktak keriteni).

 

Játékosi igénye válogatja. Ha Paranoiában tök rendben van hogy a karakterek hullanak egymás keze által, miközben ez nem hogy szórakoztató hanem kifejezetten humorforrás akkor más játékban is megoldható.  

Jó, a Paranoia kicsit más műfaj, de komolyságban kábé azt a szintet hozza mint Thirlenék kampánya. De akár gondolhatunk példaként a korábban felhozott Káosz sorozatra is.  

 

Abba is érdemes belegondolni, hogy Thirlen utalt rá hogy a kampány a 3. (?) játékülés után félbemaradt. Namármost ha a játékosok is képben vannak arról hogy csak amolyan páralkalmas játékról lesz szó, amiben elsősorban ismerkednek csak a rendszerrel, várható hogy nem lesz túl komolyra véve a figura. 

Az már más kérdés ki mit gondol, mennyire érdemes pont ilyen játékalkalmakat közkinccsé tenni. Bár  pozitív visszajelzés akadt bőven. 

 

Más

Gondolkodtam kicsit az egész karakterkill szituáción. Lehet hogy csak bullshit az egész, de ami érdekes nekem mesélői szempontból, hogy ugyebár a druida játékosa mesélői sugallatra hajtotta végre a karakter megölését. Na, mesélőként nem "állítjuk úgy próba elé" a játékosokat, hogy azok automatikus veszik az akadályt.

A manipulálás nyilván abból a célból történt hogy talán meg is valósul a dolog, és a játékos nem csak úgy elhessegeti a hülye hangokat.

Kérdés hogy mennyire a mesélőt terheli a felelősség az álmában meggyilkolt karakterért, és mennyire a druida játékosát? Hiszen a játékos simán védekezhet azzal, hogy csak in character döntött, azaz a karakterét manipulálták a "hangok". 

Plusz a mesélő számolt-e a lehetőséggel, hogy tényleg kvázi kivégzésre szóltja fel a játékost amit az végre is fog hajtani. Úgy hogy az alvó karakter és játékosa in és out is  cselekvésképtelen a dolgot illetően. 

 

Mit gondoltok mennyire fair ez az alvó karakter játékosa vs mesélő szempontból? 

Nocturna @ 2016.04.03. 14:50

 

 

szerintem nem a mesélő következetes környezetkezelését minősíti.

Akkor szerinted?

 

Nem voltam ott, a leirtak alapjan ez csapodott le bennem. En ugy gondolom, hogy ha meselokent elegge plasztikusan atadod a kornyezetet (itt: elvileg retteges a pinceben), akkor a jatekosok kb. ennek megfeleloen reagalnak. Es nem az van, hogy egyszer a helyzet para, majd kesobb, ugyanonnan folytatva ugyanez nyugis szunyokalasba valt (azaz ugyanazon kornyezet jelentette kovetkezmenyek a jatekos karakterekre nezve homlokegyenest masok). Nem tudom ezt mar n+1. modon megfogalmazni. De lehet, hogy a jatekosok voltak a "ludasok", vegulis sokszor tunt mar ugy, hogy kb. random cselekszenek, es nem nagyon hederitettek ra a meseloi jelzesekre.

Ami az altalad felvazolt jatekosi mentegetozo monologot illeti: lehet, hogy igy volt, lehet, hogy nem. A kronikabol viszont az jon le, hogy nem igazan; meglepoen hamar (ezert irom, hogy vallranditassal) tulleptek ezen a jeleneten. Semmi fajsulyos dolog nem volt a JK-JK kill-ben, ami szerintem nem jo - igy leszek a JK-k jarkalo karakterlapok (az eddigi tapasztalatom az, hogy ennek azert alt. nagyobb feneket szoktak keriteni).

De ahelyett, hogy kiragadunk 1-2 peldat a mondandombol: szerintem az egesz nyito helyzet *osszessegeben* (ahogy eloszor is irtam) volt logikatlan es keptelen, tokkal-vonoval.

KLM: az egysorosaid, mint mindig, most is sokat tesznek hozza a velemenycsere sikeressegehez.

KLM @ 2016.04.03. 13:02

(...) szerintem nem a mesélő következetes környezetkezelését minősíti.

 

Finoman fogalmaztál. Nagyon finoman. :)

aluminiumtrioxid @ 2016.04.03. 11:44

Szervusz Thirlen!

Kicsit megkesve, de:
"Azt viszont nem teljesen értem, hogy szerinted hogyan kellett volna következetesebben mesélni a dolgokat."

Arra gondolj, amit elozoleg is irtam. Szerintem nem eppen kovetkezetes kornyezetkezeles az, ahogy a pincebe ragadt helyzetet kezeled. Az elozo kronikad igy ert veget:
"és rettegve várják a sötétben a hajnal vagy az Árnyak érkezését"

Na, ehhez kepest a karakterek edesdeden szunyokalnak a vaksotet, elbarrikadozott pinceben (tudom, kell a HP meg a varazslat...). Sot, kozelharcra is sor kerul odalent, ahol a torpe gyakorlatilag atalussza, hogy a tarsat kibelezik mellette. A magatehetetlen ember torkat nem tudja atvagni egy sotetben lato csapattarsa (coup de grace, ha van meg DnD5-ben ilyen?). A torpe gyakorlatilag vallranditassal tullep azon, hogy egyik tarsa almaban lemeszarolta a masikat - itt megint csak kovetkezmeny nelkul marad egy ilyen tett. 

 

Mondjuk az, hogy a karakterek a sötétben cidrizés helyett aludni mennek, meg a törpét nem különösebben érdekli, hogy ki ölt meg kit (amúgy ez pont olyan szituáció, ahol a nyertes fél sztem utólag teljes lelki nyugalommal állíthatja, hogy "nem tehetek róla, megszállta Tibit valamilyen ismeretlen, gonosz erő, és rám támadt, én csak védekezni próbáltam, de nagy volt a sötétség és a káosz, úgyhogy sajnos belehalt a sebeibe *mély felkavartságról árulkodó pillantás, ha a játékos esetleg egy-két könnycseppet is ki tud préselni, azért külön bónuszpont jár*"), szerintem nem a mesélő következetes környezetkezelését minősíti.

Nocturna @ 2016.04.03. 09:27
Szervusz Thirlen!

Kicsit megkesve, de:
"Azt viszont nem teljesen értem, hogy szerinted hogyan kellett volna következetesebben mesélni a dolgokat."

Arra gondolj, amit elozoleg is irtam. Szerintem nem eppen kovetkezetes kornyezetkezeles az, ahogy a pincebe ragadt helyzetet kezeled. Az elozo kronikad igy ert veget:
"és rettegve várják a sötétben a hajnal vagy az Árnyak érkezését"

Na, ehhez kepest a karakterek edesdeden szunyokalnak a vaksotet, elbarrikadozott pinceben (tudom, kell a HP meg a varazslat...). Sot, kozelharcra is sor kerul odalent, ahol a torpe gyakorlatilag atalussza, hogy a tarsat kibelezik mellette. A magatehetetlen ember torkat nem tudja atvagni egy sotetben lato csapattarsa (coup de grace, ha van meg DnD5-ben ilyen?). A torpe gyakorlatilag vallranditassal tullep azon, hogy egyik tarsa almaban lemeszarolta a masikat - itt megint csak kovetkezmeny nelkul marad egy ilyen tett. A maglyagyujtast mar leirtam multkor.

Ilyesmi, szerintem ennyi eleg. Summa: ha egy kicsit belekepzeled magad a egy-egy JK nezopontjaba, maris meglatod, hogy mindez "realis"-e.

Ezert irtam, hogy olyan ad hoc az egesz (a kornyezet kezelese, a tortenet (ha van), a JK-k reakcioi), ami *nekem* nem fekszik - de ez az en izlesem. Remelem, igy mar erthetobb a kritikam. :)

Udv
klamathweed @ 2016.03.31. 22:06
Nocturna és Catles jól rávilágítottak a problémás pontokra. Magam sem tudnám most alaposabban megfogalmazni. Hogy miért olvastam el? Azért, mert szeretek LFG-t olvasni, általában jó írások szoktak megjelenni.