elGabor @ 2020.05.24. 19:40

Nem, az tényleg az amerikai volt, és a másik kettőn kívül a nálunk publikálatlan Mélység Démonait is ő írta. Akkor jöttem rá, hogy valami nem stimmel, amikor a Titán bevezetőjében a szerzők (Steve Jackson és Ian Livingstone) köszönetet mondanak Steve Jacksonnak a Skorpiók Mocsaráért. :D A pontos okot sok-sok évvel később tudtam meg.

wisp @ 2020.05.24. 14:45

 

Ha jól emlékszem, egyedül a Skorpiók Mocsara volt non-lineáris felépítésű az összes KJK könyvek közül

Ha jól emlékszem a Robot Kommandót is többféleképpen meg lehetett oldani (egyébként azt is a SM írója, a GURPSos Steve Jackson írta)

 

 

Tényleg, nem a brit névrokona volt, aki amúgy a KJK-n dolgozott?

WCB @ 2020.05.24. 12:50

Ha jól emlékszem, egyedül a Skorpiók Mocsara volt non-lineáris felépítésű az összes KJK könyvek közül

Ha jól emlékszem a Robot Kommandót is többféleképpen meg lehetett oldani (egyébként azt is a SM írója, a GURPSos Steve Jackson írta)

turin @ 2020.05.23. 13:56

 

Ha jól emlékszem, egyedül a Skorpiók Mocsara volt non-lineáris felépítésű az összes KJK könyvek közül.


Ez csak annyiban igaz, hogy a többiben (legalábbis azokban, amiket ismerek), egyetlen végcél van, ellentétben a S. M.-ával, ahol három közül választhatsz az elején. Olyan KJK-könyv viszont szép számmal van, ahol vagy a kaland egy adott részében, vagy az egészben több egymással "párhuzamos" út is elvezethet a végcélhoz. Így kapásból a Vértengerek jut eszembe, ahol a legelején eldöntöd, hogy melyik partvidék mentén akarsz végighajózni (illetve úgy emlékszem, van egy harmadik, nyílt vízi út is), és azt hiszem mindegyik "életképes", tehát bármelyik úton lehet nyerni. Ugyanez a helyzet a Szamuráj Kardjával, meg több másikkal is.

 

 

Sajnos a Vértengerek ravaszul egyutas (sajnos, mert az egyik kedvencem). Egyszerűen nem tudsz elég pénzt összeszedni az alternatív útvonalakon.

De mivel az egyetlen lehetséges útvonalon is kell hozzá szerencse (Calah játékbarlangjaiban fogadni kell versenyen, és a kockán múlik, viszed-e), így egyszerűen levettem a 800 aranyas célösszegről 600-ra, és egyszeriben rohadt jól játszhatóvá és újrajátszhatóvá vált.

Garaboncias @ 2020.05.21. 09:04
Itt egyébként pontosan ellenőrizhető, melyik lapozgatós könyv mennyire lineáris:
http://outspaced.fightingfantasy.net/SVG_Flowcharts/main.html

Valóban kevés van közöttük, amely érdemben kínálna alternatív végigjátszási útvonalakat. De ez a lentebb említett 400 pontos korláton túl amiatt is van, hogy a célkitűzéseinken se nagyon tudunk variálni (A Skorpiók Mocsara háromféle küldetése sem egyenrangúként van tálalva).
Talbot @ 2020.05.20. 21:12

Köszönöm az ismertetőt, jó látni, hogy vannak még ilyen kalandkönyvek... még tán bele is nézek egyszer... :) Imádtam ezt a sorozatot, bár egy-két IL-SJ kaland (meg szedési/szerkesztési hiba) kiidegelt.

 

OFF1: Sőt, egyszer régen egyik cimborámtól kaptam egy unikumot (legalábbis akkor nekem az volt), az amerikai névrokon Steve Jackson jegyezte GURPS egyik Solo Adventure-jét, a Conan the Wyrmslayert. Érdekes kaland volt (és mivel GURPS, akár a kedvenc nindzsával vagy űrcowboy-jal is végig lehet játszani...)

 

OFF2: Egyszer magam is írtam egy lapozgatós könyvet, azzal a feltett szándékkal, hogy egy nem-lineáris kalandot írok. Aztán a saját bőrömön tapasztaltam, mennyire nem lehet MINDENT beletenni egy ekkora könyvbe, elsősorban a terjedelmi korlátok miatt. (Megírtam 300 k leütésre, majd a szerkesztő lehúzatta 180k-ra). Kitalálhattam ugyan több megoldást, párhuzamosan futó történetszálat, ha a megszokott 400 (vagy esetemben 300) mozaikba nem fért bele, és ráadásul az egyes sztoriszálak túl rövidek, és emiatt nem eléggé kalandos.

Premier @ 2020.05.20. 00:36

Ha jól emlékszem, egyedül a Skorpiók Mocsara volt non-lineáris felépítésű az összes KJK könyvek közül.


Ez csak annyiban igaz, hogy a többiben (legalábbis azokban, amiket ismerek), egyetlen végcél van, ellentétben a S. M.-ával, ahol három közül választhatsz az elején. Olyan KJK-könyv viszont szép számmal van, ahol vagy a kaland egy adott részében, vagy az egészben több egymással "párhuzamos" út is elvezethet a végcélhoz. Így kapásból a Vértengerek jut eszembe, ahol a legelején eldöntöd, hogy melyik partvidék mentén akarsz végighajózni (illetve úgy emlékszem, van egy harmadik, nyílt vízi út is), és azt hiszem mindegyik "életképes", tehát bármelyik úton lehet nyerni. Ugyanez a helyzet a Szamuráj Kardjával, meg több másikkal is.
elGabor @ 2020.05.19. 15:52

kabal: Arra befizetnék én is! :D

strato @ 2020.05.19. 15:04

Ha jól emlékszem, egyedül a Skorpiók Mocsara volt non-lineáris felépítésű az összes KJK könyvek közül. De a magyar Angus Dewer könyvek is ilyenek voltak, és emlékezetem szerint a Harcos Képzelet sorozatban is akadt non-lineáris kaland. Nemrég sikerült beszereznem a Fabled Lands sorozat hét kötetét, amiről nagyon jókat hallottam, és teljesen el vagyok tőlük ájulva. Az írói 1995-ben megalkottak egy open world RPG-t, ami lapozgatós könyvekre van szétdarabolva. Minden könyv egy adott régiót mutat be, a maga hatalmi viszonyaival és veszélyeivel, és a játékosra van bízva, mihez kezd velük. Az első könyvben (The War-torn Kingdom) egy olyan királyságba csöppenünk, aminek az uralkodóját nemrég távolították el egy katonai puccs által. A forradalmárokat segítsem, vagy a király örökösét juttassam trónra? Egyikhez sem árt némi pénz, próbáljuk meg mondjuk kifüstölni a csatornákat uraló patkányembereket! A szerzett pénzből veszek egy hajót, és elkezdek vele kereskedni a part mentén. Hopsz, kifosztottak a kalózok! Hát legyen, akkor én is kalóz leszek! Mivel megvettem az Over the Blood-Dark Sea című kötetet is, átmegyek abba,és ott folytatom a kalandozást. Igen, a könyvek annyira nyitottak, hogy simán át lehet járni közöttük! Bármikor foghatom a karakterlapomat, és kipróbálhatom magam a világ egy másik szegletében (legfeljebb jól elkenik a számat a több szinttel magasabb ellenfelek). Nincs sorrend, nincs befejezés. Ha meguntuk a kalandozást, akár le is telepedhetünk, házat építhetünk (vagy felújíthatunk egy romos kastélyt), stb. Elképesztő munka, szerintem ismertetőt fogok belőle írni.

 

Itt a hír alatt offtopik, de erről engem simán érdekelne egy hosszabb ismertető, akár ajánlott beszerzési forrással, szóval reménykedem. :aboci:

kabal @ 2020.05.19. 14:01

 

"Sajna az ezzel foglalkozó oldalt kicsinálták :( mindent le kellett venniük. :("
Pontosítsunk: nem kellett mindet levenniük, csak 10-15 darabot... És az oldal még működik. Ettől függetlenül persze a cél lehet, hogy tényleg a "kicsinálás" volt, vagy legalábbis bíztak benne egyesek, hogy az oldal készítői majd jól "beijednek" a dolog miatt, és beszüntetik a tevékenységüket.. 
 
Az ajánlóhoz és a könyvhöz pedig:
"Az eddig megszokottak nyomán itt sem csupán egy lineáris történetvezetésről van szó, hanem a célunk felé számtalan elágazáson át vezet az út. Igen, némelyik zsákutca"
Nem némelyik, hanem körülbelül mindegyik. Mert ha csak egy valamit/valakit kihagysz, már bukod az egészet. :) Ha nem ott helyben bukod, akkor később. Szerintem egy ilyen könyv is lineárisnak tekinthető, hiszen lényegében itt is csak egy igazi út van, a többi csak "illúzió", nem valódi út.
Engem kimondottan idegesít egyébként, ha így van felépítve egy könyv, pláne, ha még tényleg lépten-nyomon ki is "nyír" az író, csak azért, mert épp nem arra mentem, amelyet ő az igazi útnak tervezett meg. Különösen dühtő, amikor csak a könyv legvégén "buktat el", mert csak ott derül ki, hogy valami fontosat kihagytam... ugye ennél az Allansia bérgyilkosainál is van ilyen. Ez egyáltalán nem jó "poén" szerintem, sőt, nekem például kimondottan elveszi a kedvem a játéktól. Persze lehet, hogy ezzel csak én vagyok így, és más szívesen kezdi elölről a könyvet akár egy tucatszor is egymás után, csak azért, mert kihagyott egy "mágikus fogpiszkálót" vagy éppen nem ölt meg valakit, akit meg kellett volna. ;)

 

 

Ha jól emlékszem, egyedül a Skorpiók Mocsara volt non-lineáris felépítésű az összes KJK könyvek közül. De a magyar Angus Dewer könyvek is ilyenek voltak, és emlékezetem szerint a Harcos Képzelet sorozatban is akadt non-lineáris kaland. Nemrég sikerült beszereznem a Fabled Lands sorozat hét kötetét, amiről nagyon jókat hallottam, és teljesen el vagyok tőlük ájulva. Az írói 1995-ben megalkottak egy open world RPG-t, ami lapozgatós könyvekre van szétdarabolva. Minden könyv egy adott régiót mutat be, a maga hatalmi viszonyaival és veszélyeivel, és a játékosra van bízva, mihez kezd velük. Az első könyvben (The War-torn Kingdom) egy olyan királyságba csöppenünk, aminek az uralkodóját nemrég távolították el egy katonai puccs által. A forradalmárokat segítsem, vagy a király örökösét juttassam trónra? Egyikhez sem árt némi pénz, próbáljuk meg mondjuk kifüstölni a csatornákat uraló patkányembereket! A szerzett pénzből veszek egy hajót, és elkezdek vele kereskedni a part mentén. Hopsz, kifosztottak a kalózok! Hát legyen, akkor én is kalóz leszek! Mivel megvettem az Over the Blood-Dark Sea című kötetet is, átmegyek abba,és ott folytatom a kalandozást. Igen, a könyvek annyira nyitottak, hogy simán át lehet járni közöttük! Bármikor foghatom a karakterlapomat, és kipróbálhatom magam a világ egy másik szegletében (legfeljebb jól elkenik a számat a több szinttel magasabb ellenfelek). Nincs sorrend, nincs befejezés. Ha meguntuk a kalandozást, akár le is telepedhetünk, házat építhetünk (vagy felújíthatunk egy romos kastélyt), stb. Elképesztő munka, szerintem ismertetőt fogok belőle írni.