LFG.HU

Petrus 2018. nov. 5  
A béta 6novella  Cimkek
Hátranézett üres tekintettel. Nem volt mögötte senki, az egész utca üres volt. Visszafordult, arca kigyúlt, szemei felcsillantak, szája széles mosolyra húzódott. - Te látsz engem?! Ahogy előrehajolt, az orrunk hegye szinte összeért. Furcsa szag terjengett körülötte. Mustár?... - ...H-hé, hé! - emeltem magam elé a táskámat zavarodottan és ijedten hátrahőköltem. Az iskolába menet olvasott könyv kicsúszott a kezemből és koppanva a járdára esett. - Ha! Te látsz engem! - Persze, hogy látlak. Miért, nem kellene?
Petrus 2018. okt. 31  
A ház a tóparton 3novella  Cimkek
Takaros, tisztességes kis házikó volt ez az erdő szélén, egy lankás domboldalon, nem messze a vízililiomokkal borított, kuruttyoló békákkal teli tavacskától, amelynek partjait mindig sár és csúszós nyálka borította. A házikó a villámsújtotta vénséges vén fűzfa odvas törzséhez épült, volt neki ajtaja, ablaka, piros cserepes teteje, még egy kis kéménye is egy kiselejtezett, de megsúrolt és befoltozott kályhacsőből. Az ablakot sárgás viaszhártya borította és a párkányán piros muskátlik illatoztak a késő délutáni lágy napfényben, méhek döngicséltek virágaik körül.
Nocturna 2016. ápr. 25  
The Cold Northern Wind – kampányismertető 29ismertető  Cimkek
Az idei év januárjának derekán a fórum kommentsávjába írtam egy nyúlfarknyi bejegyzést a „nordikus low-fantasy” kampányunkról, amire aztán több érdeklődő komment is érkezett. Mivel a világ, a kampány és a szabályrendszer is saját munka, elhatároztam, hogy a kérdések nyomán összeütök valami ismertetőfélét a projektről. A cikkben tömören bemutatom a világot, a rendszert, a kampányt, valamint megpróbálom összegezni a szempontokat (mit és miért) és az eddigi tapasztalatokat.
daekow 2012. nov. 8  
Történet az Ibarából 2. 12novella  Cimkek
Ha valaki azt gondolná, hogy a krániak társaságában fesztelenül és gondtalanul csevegve töltöttük az időnket, az téved. Ellentétes, vagyis hát leszögezhetjük: ellenséges kultúra voltunk. Nagyon kellett vigyázni a szavainkra és a tetteinkre. A krániak ragadozók voltak; éberen figyeltek minket és elemeztek.
daekow 2012. nov. 7  
Történet az Ibarából 1. 18novella  Cimkek
Pyarron halhatatlan. Ez járt a fejemben, mikor a mögöttem hömpölygő hadseregre néztem és elmosolyodtam. A Fény Városának expedíciós hadserege, amint északkeletnek menetel a Hat Városból az Ibara sivár pokla felé. Fölöttünk a nap, Gilron Kemencéje, olvadt üveggolyó; szembántó fénye fegyvereken csillog.
Tutor László 2012. máj. 3  
24novella  Cimkek
Ez az első ügyem. Grigorij Nyeferovics, a Magimaszov operációs albizottságának titkára keresett meg, a piros szalaggal gépelt papír négyrét hajtva most is itt lapul a zakóm zsebében. Nem hagy nyugodni, hogy ez az első: a többi KISZ kb-s mind azt mondta, hogy az első kritikus: szinte senkinek sem sikerül.
Petrus 2011. feb. 11  
14novella  Cimkek
- Uram, nem tudja véletlenül, hogyan nevezik azt az embert, aki anélkül segít másokon, hogy cserébe elvárjon valamit, sőt, vissza is utasít bármiféle ellentételezést? - ...Öntelt?
wyquin 2011. jan. 26  
3novella  Cimkek
– Köszönöm. – Két marokra fogtam a teásbögrét. Égette a kezem, de a hajnali hűvösben ez kifejezetten jól esett. Az ujjaim mindig átfagytak a hidegben, a kora tavaszi erdő még a tél leheletét őrizte, és amúgy is mindig kihűlnek az ujjaim, ha ideges vagyok.
Alren 2011. jan. 25  
58novella  Cimkek
A kék hold lassan ezüstös derengésbe vonta a termet. Végigfolyt a kitárt szárnyakon, megült a szemgödrökben, a köldökben. Új árnyalatot adott a márványt frissen mocskoló foltoknak. Ahogy a selyemzsinór megfeszült, a gyermek teste, az apró csontos mellkas a széles angyalszoborhoz tapadt. Gyenge karjait ezüst bilincs tartotta a szárnyakkal egy vonalban.
Anthony Norton 2011. jan. 24  
27novella  Cimkek
János és Nóra már tizenöt éve éltek boldog házasságban. Olyannyira kiegyensúlyozott volt a kapcsolatuk, hogy sokan valósággal irigykedtek rájuk. Pedig ők voltak a legfurább pár, amelyet csak el lehetett képzelni. János nagydarab, izmos férfi volt, igazi macsó alkat; a felesége viszont egy alacsony kis „töltött galamb”, diszkrét bajuszkával az orra alatt.
deprofundisclamavi 2011. jan. 6  
17novella  Cimkek
Hideg szél söpört végig a jómódú kisváros főterén. A hegyek felől érkezett a nemsokára bekövetkező keményebb idők hírnökeként. A várost körülvevő magas falak megóvták a polgárokat a külső támadásoktól, a vasalt, erős tölgyfaajtók a helyi rablóktól. A főtéren sötétlő hamufolt, az utolsó máglya maradványa pedig jelezte: vannak, akik vigyázzák az emberek lelkét.
comedian 2011. jan. 4  
2novella  Cimkek
Lepedőnyi nyershúsok lógnak a rozsdás kádak felett. A kádak körül piszkos köpenyes emberek tüsténkednek, mozdulataik lassúak, erőteljesek, és határozottak. A hangjuk halk. A mi húsunkról csepeg a barnás lé, ezért pár percig nincs mit tenni. Leülünk a sámlikra.
Abdul 2011. jan. 3  
5novella  Cimkek
Egy sziklakövön ülök, egy folyó partján, köd gomolyog a hullámok felett. Mit keresek itt? Ki vagyok? Orontész, Szimoeisz, Szkamandrosz. Nevek, tartalom nélkül. Folyók, azt hiszem. Miért nem emlékszem semmire?
Sümegi Attila 2010. nov. 8  
5novella  Cimkek
Kata keresztbetett lábakkal ül a vörös, puha fotelben, a vékony cigaretta ujjai közt pihen, a füst komótosan gomolyog felfelé, hogy a mennyezet alatt megülő ködhöz csatlakozzon. Festett körmű lábujjai a színpad felől beszüremlő zenére mozdulnak. A főnök kiált, hogy már csak két perce van, de Kata fel sem pillant. Mélyet szív a cigarettából, és a tükör előtt pózoló többi táncosnő seggét bámulj...
Raon 2010. nov. 4  
9novella  Cimkek
Elzúgnak az autók az ablak alatt, a szél be-becsapja az ablakot. A bal alsó szomszéd bömbölteti a rádióját, a jobb szélsőnél csörög a telefon. Nyikorog a nyitva felejtett szobaajtó is, de ez csak a fizikai váz érzékelése, és te félig még odaát vagy. Képtelenség, állapítod meg álmodban a nem odaillő jeleket, és visszafordulsz a pálya felé. A stadionban felzúdul a tömeg, de te nem foglalkozol v...
lorinczy_judit 2010. okt. 29  
11novella  Cimkek
A kiszikkadt folyómeder repedezett iszapja úgy ropog lábad alatt, akár a frissen hullott hó. Csak vonszolod magad előre konokul, minden nap, kora reggeltől késő estig. Fejeden rég megszáradt a kendő, görcsbe merevedett ujjaid között halkan csipogó fémdetektor. Oly régóta véredbe ivódott ez az élet, csontjaidban érzed a homokviharok közeledtét....